adozona.hu
EH 2003.900
EH 2003.900
A besorolási feltételekben jelentkező különbség (pl. iskolai végzettség) azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra ad alapot [Hszt. 100. §, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet - perbeli időben hatályos - 42. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a módosított keresetében 1998. január 1-je és 2000. április 30. közötti időszakra 776 740 forint illetménykülönbözet és késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Előadta, hogy bár az ahhoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezik, tiszti beosztást tölt be. Követelésének jogcímeként az egyenlő munkáért egyenlő bért kimondó alkotmányos alapelvre hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a középfokú is...
EH 2003.900 A besorolási feltételekben jelentkező különbség (pl. iskolai végzettség) azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra ad alapot [Hszt. 100. §, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet - perbeli időben hatályos - 42. § (2) bekezdés].
A felperes a módosított keresetében 1998. január 1-je és 2000. április 30. közötti időszakra 776 740 forint illetménykülönbözet és késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.Előadta, hogy bár az ahhoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezik, tiszti beosztást tölt be. Követelésének jogcímeként az egyenlő munkáért egyenlő bért kimondó alkotmányos alapelvre hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a középfokú iskolai végzettségű rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperest az alperes 1998. január 1-jei hatállyal a szolgálat érdekében - beleegyezésével - a B. Főosztály, É. Osztály, R. Alosztály III. R. Csoport állományába helyezte át, és kinevezte nyomozónak a betöltetlen kiemelt főnyomozói státusz terhére.
A felperes tiszti beosztás ellátására nem kapott megbízást, a besorolása és az illetményének megállapítása pedig a hatályos jogszabályban foglaltaknak mindenben megfelel [Hszt. 72. §, 100. §, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 42. § (2) bekezdése].
A munkaügyi bíróság az igény elbírálása szempontjából annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy a felperest betöltetlen tiszti státusz terhére foglalkoztatták, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tiszti és a tiszthelyettesi munkaköri feladatok hasonlósága sem alapozza meg a magasabb végzettség alapján járó tiszti illetmény iránti igényt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló az arra alapozott jogi döntése is. A jogszerű besorolás szerinti illetmény nem ellentétes az Alkotmány rendelkezéseivel.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó új határozat meghozatalát kérte.
Arra hivatkozott, hogy az ítélet sérti az Alkotmány 70/B. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek helyes értelmezése szerint a végzett munka és nem a besorolás vagy a rendfokozat dönti el az illetmény mértékét. Az ezzel ellentétes jogértelmezés a munkavállalók közötti diszkriminációt jelentene. Az Alkotmánybíróság is azt rögzíti határozatában, hogy egyenlő munka esetén minden mérlegelés nélkül jár az egyenlő bér, és ugyanezt a szabályt tartalmazza a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának kihirdetéséről szóló 1976. évi 9. törvényerejű rendelet 7. cikke. A felperes az őt foglalkoztató szervezeti egységen belül ugyanolyan feladatot látott el, mint a tiszti rendfokozatú kollégái, a tiszti és a tiszthelyettesi rendfokozatú nyomozói beosztásba kinevezettek helyzete nem különböző.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperes a tiszti rendfokozathoz szükséges, a Hszt. 72. §-ában megkívánt felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezett.
A felperes maga sem vitatta, hogy az 1998. május 1-jétől érvényes nyomozói besorolása alapján az iskolai végzettségére és a rendfokozatára figyelemmel a II. besorolási osztály III. beosztási kategóriába sorolása a jogszabályban foglaltaknak megfelelt, és az ennek alapján járó illetményét megkapta.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az alkotmányos jogelvek sérelmére tévesen hivatkozott. Az Alkotmánybíróság felhívott határozata (823/B/1991/3. AB határozat) azt fejti ki, hogy egyenlő munka esetén, ha van olyan körülmény, amely az egyenlőség mércéjét eltéríti, az elegendő ok a díjazás különbözőségére. A besorolási feltételekben jelentkező különbség - így például az iskolai végzettség, vagy a szakképzettség szempontjából fennálló eltérő feltételek - azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra adnak alapot. A felperes a tiszti beosztáshoz a törvényben (Hszt. 72. §) megkövetelt iskolai végzettséggel nem rendelkezett, ezért nincs jogalapja az egyébként a jogszabályoknak megfelelő besorolástól eltérő díjazásra irányuló perbeli kereseti kérelmének akkor sem, ha a tiszti és a tiszthelyettesi beosztásban elvégzendő feladatok azonosságot vagy hasonlóságot mutatnak.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság azt ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.175/2002/2. sz.)