adozona.hu
EH 2003.920
EH 2003.920
A szövetkezet érvényes csereszerződést az általa használt, de a kárpótlási földalapba kijelölt földrészletre vonatkozóan nem köthet, nyilvánvaló érvénytelenség miatt a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartáson nem vezethető át [1972. évi 31. tvr. 17. §, 1991. évi XXV. tv. 17. §, 1992. évi II. tv. 25. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 76-77. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1996. március 29. napján csereszerződést kötött a D. Szövetkezettel, amely szerint a tulajdonában levő 1 ha 2189 m2 területű, 10,6 AK értékű szántó művelési ágú termőföldet elcserélte az 5 ha 385 m2 területű, 9,57 AK értékű legelő művelési ágú földrészletre.
A földhivatal az 1999. október 25. napján kelt határozatával elutasította a felperes és a D. Szövetkezet tulajdonjogbejegyzése iránti kérelmét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. január 17. napján kelt más...
EH 2003.920 A szövetkezet érvényes csereszerződést az általa használt, de a kárpótlási földalapba kijelölt földrészletre vonatkozóan nem köthet, nyilvánvaló érvénytelenség miatt a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartáson nem vezethető át [1972. évi 31. tvr. 17. §, 1991. évi XXV. tv. 17. §, 1992. évi II. tv. 25. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 76-77. §].
A felperes 1996. március 29. napján csereszerződést kötött a D. Szövetkezettel, amely szerint a tulajdonában levő 1 ha 2189 m2 területű, 10,6 AK értékű szántó művelési ágú termőföldet elcserélte az 5 ha 385 m2 területű, 9,57 AK értékű legelő művelési ágú földrészletre.A földhivatal az 1999. október 25. napján kelt határozatával elutasította a felperes és a D. Szövetkezet tulajdonjogbejegyzése iránti kérelmét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. január 17. napján kelt másodfokú határozatával helybenhagyta az első fokú határozatot.
A felperes keresetében az alperes határozatának - az első fokú határozatra is kiterjedő - felülvizsgálatát és megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) nem korlátozza a földalapba került földek vonatkozásában a rendelkezés jogát, amellyel ellentétes rendelkezés a Ptk. 114. § (1) bekezdése alapján egyébként is semmis. Álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 17. § (1) bekezdése a perbeli esetben nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy a földhivatalnak nincs hatásköre annak megállapítására, hogy a szerződés jogszabályba ütközött.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló T. 13. § (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló, továbbá bármilyen címen tulajdonába került földekből földalapokat köteles elkülöníteni.
A T. 59. § (1) bekezdése szerint 1992. január 20. napján lépett hatályba. Erre figyelemmel a felülvizsgálni kért határozatok nem jogszabálysértőek, az elkülönített és jóváhagyott földalap terhére a felperest rendelkezési jog nem illette meg, ezért a csereszerződés alapján tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be. E körben utalt a megyei bíróság - az Inytvr. 17. § (1) bekezdésére hivatkozással - arra, hogy a közigazgatási eljárás során a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalma alapján megállapítást nyert, hogy az okirat jogszabályba ütközik, ezért a földhivatalok helyesen alkalmazták ezen jogszabályi rendelkezést.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak - a felülvizsgált közigazgatási határozatokra kiterjedő - megváltoztatását és a felperes tulajdonjogának bejegyzését kérte az m.-i ingatlanra. Kifejtette, hogy a megyei bíróság nem foglalkozott azon kereseti indokaival, amely arra vonatkozott, hogy nincs olyan jogszabály, amely tiltja a felek rendelkezési jogát a földalapba kijelölt földrészletek tekintetében; másrészt, mivel a földhivatal nem igazságszolgáltatási szerv, a megyei bíróság nem adott magyarázatot arra, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti semmisséget a földhivatal milyen hatáskörében eljárva állapíthatta meg jogszerűen, ezért a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének nem tett eleget.
A felek által megkötött szerződés idején az ingatlannal a D. Szövetkezet - figyelemmel az Inytvr. 2. § (1) bekezdésére is - a közhiteles nyilvántartásra tekintettel rendelkezhetett, hiszen az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként volt bejegyezve. Ez földrendezés jogcímén határozattal keletkezett, amely földterületre a szövetkezetet földhasználati jog is megillette.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kpt. 17. § (1) bekezdése értelmében a kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak - állami gazdaságnál az alkalmazottak - földtulajdonhoz juttatása céljából földalapot kell képezni.
A T. 25. § (1) bekezdése alapján a Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A felperes e jogszabályi rendelkezésekbe ütköző csereszerződést kötött a D. Szövetkezettel. A szerződés benyújtásakor, a tulajdonosváltozás átvezetése iránti kérelem elbírálásakor a földhivatalnak észlelnie kellett azt, hogy a szövetkezet olyan ingatlanról rendelkezett, amelynek nem volt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. Ennek jogi konzekvenciáját a földhivatalnak le kellett vonnia, azt nem hagyhatta figyelmen kívül.
Helyesen járt el tehát a közigazgatási hatóság az Inytvr. 17. § (1) bekezdése alkalmazásakor, amikor a kárrendezési hivatal által jóváhagyott - a földkiadó bizottság által kiadásra jelölt - földalap részét képező ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasította.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes szerződő partnerének rendelkezési joga - azon túl, hogy az ingatlan-nyilvántartásba nem volt tulajdonosként bejegyezve - a megállapodás megkötésekor egyéb jogszabályi előírásokból - így a felperes által hivatkozott Ptk. 114. § (1) bekezdéséből - sem volt levezethető. Ennek hiányában az ingatlan tulajdonjogáról - akár csere útján - történő rendelkezés az ingatlan-nyilvántartáson nem volt átvezethető.
A földhivatal - észlelve a hatályos jogszabályi rendelkezésekből következő semmisséget - levonta annak jogkövetkezményét. Ez nemcsak joga, hanem jogszabályi kötelezettsége is volt.
Az Inytvr. 17. § (1) bekezdése szerinti olyan tartalmi hiányosság állt fenn, amely a nyilvánvaló érvénytelenség miatt bejegyzési akadályt képezett. E körben sem hatáskör hiányában történt földhivatali eljárás, sem a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés a megyei bíróság részéről nem volt megállapítható.
P. J. földkiadási kérelme tárgyában indult eljárásban a felperes ügyféli jogosítványokkal nem bírt. A rangsorcserét egyébként a megelőző földhivatali eljárásban kifogásolta, és az alperes azt határozatával orvosolta. Ez a határozat nem képezte a perbeli felülvizsgálat tárgyát. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy hiába érkezett P. J. határozata később a földhivatalhoz, a felperes tulajdonjoga akkor sem volt bejegyezhető - a fent részletezett jogszabályi akadályok miatt -, tehát a sorrendiség önmagában bejegyzési jogosultságot nem keletkeztetett számára.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. VI. 37.614/2001.)