adozona.hu
EH 2003.918
EH 2003.918
Minőségvédelmi bírság kiszabásánál az egyes élelmiszereket tételenként kell alapul venni, a bírság összegét külön-külön élelmiszerenként kell meghatározni [1995. évi XC. tv. 26. §, 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes r. II. sz. melléklete].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási szerv 2000. március 9-én a hús, húskészítményeket érintő ellenőrzést végzett a felperes által üzemeltetett R., R. u. 45-47. szám alatti ABC üzletben. Az ellenőrzés eredményeként határozatával az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 25. és 26. §-ai és az 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklete alapján 240 000 Ft minőségvédelmi bírsággal sújtotta a felperest, megállapítva, hogy az üzletb...
EH 2003.918 Minőségvédelmi bírság kiszabásánál az egyes élelmiszereket tételenként kell alapul venni, a bírság összegét külön-külön élelmiszerenként kell meghatározni [1995. évi XC. tv. 26. §, 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes r. II. sz. melléklete].
Az elsőfokú közigazgatási szerv 2000. március 9-én a hús, húskészítményeket érintő ellenőrzést végzett a felperes által üzemeltetett R., R. u. 45-47. szám alatti ABC üzletben. Az ellenőrzés eredményeként határozatával az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 25. és 26. §-ai és az 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklete alapján 240 000 Ft minőségvédelmi bírsággal sújtotta a felperest, megállapítva, hogy az üzletben lévő mélyhűtő ládában tízféle lefagyasztott élelmiszert tároltak, illetve árusítottak jelölés nélkül, továbbá kétféle lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert árusítottak.A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot az Ét. 26. § (1) bekezdése és az R. 4. § (1) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete alapján, amely szerint a kiszabható bírság minimális összege tételenként 20 000 Ft.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a felperes által fizetendő minőségvédelmi bírságot 20 000 Ft-ra leszállította. Az R. 2. számú melléklete alapján megállapította a bíróság, hogy a 20 000 Ft-os értékhatárhoz történő viszonyítást csak a minőségvédelmi bírság végső összege tekintetében kell elvégezni, ezért nem helytálló az alperes eljárása, hogy a 20 000 Ft-os bírsághatárhoz történt összehasonlítást minden egyes termék tekintetében külön végezte el, és ennek következtében törvénysértően magas összegű bírságot állapította meg. A képlet szerint a részbírság összegeket külön-külön kell megállapítani, és ezek összegzése adja a bírság összegét, ezt az összegezett bírságot kell a 20 000 Ft-os értékhatárhoz viszonyítani. Az ily módon elvégzett számítás szerint a bírság a 20 000 Ft-ot nem haladja meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért törvénysértő, mert az Ét. 26. § (2) bekezdése egyértelműen tételmennyiségről ír, vagyis a bírság összegének kiszámításánál a termékeket tételenként kell figyelembe venni. A jogszabály a számítási módot élelmiszerre és nem élelmiszerekre vonatkoztatja, a bírság összegét élelmiszerenként kell meghatározni, erre vonatkozik a 20 000 Ft-os értékhatár. Mivel az általa kifogásolt termékek tizenkét tételt képeztek, különböző élelmiszerekről volt szó, a bírság összege helyesen 12 ? 20 000 Ft. Hivatkozott arra is az alperes, hogy az országos ítélkezési gyakorlat is az ő jogszabályértelmezését támasztja alá.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Ét. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírság mértéke - a kifogásolt élelmiszer tételmennyiségétől, értékétől és a hiba jellegétől is függően - a kifogásolt élelmiszer kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata, de legalább húszezer forint és legfeljebb egymillió forint.
A Legfelsőbb Bíróság az Ét. idézett rendelkezése és az R. 2. számú melléklete alapján megállapította, hogy a bírság kiszabásánál az egyes élelmiszereket tételenként kell alapul venni, tehát a bírság összegét külön-külön élelmiszerenként kell meghatározni. Ebből következően az alperes a 12 tétel figyelembevételével helyesen számította ki a bírság összegét, törvényes határozattal kötelezte a felperest annak megfizetésére.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, mert a bírságot minden egyes élelmiszertételnél külön kell kiszámítani, így több tétel esetében annak együttes összege - mint a perbeli ügyben is - a húszezer forint többszöröse lesz.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 37.745/2001.)