adozona.hu
EH 2003.907
EH 2003.907
Nem tekinthető szerződés hatályát felfüggesztő feltételnek a tulajdonjog fenntartásra, birtokbaadásra vonatkozó megállapodás és a vételár részletekben történő kiegyenlítése [1990. évi XCIII. tv. 3., 82., 91. §, Ptk. 365. §, 1972. évi 31. tvr. 7. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 30., 73. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek az 1998. augusztus 7-én kelt, illetékkiszabásra 1998. szeptember 30-án bemutatott adásvételi szerződéssel megszerezték a p.-i ingatlant.
A megyei illetékhivatal a jogügylet után, az illetéken felül, 20%-os, összesen 137 196 Ft mulasztási bírság megfizetésére is kötelezte a szerző feleket az adásvételi szerződés késedelmes benyújtása miatt. A felperesek a fizetési meghagyások ellen benyújtott fellebbezéseikben azzal érveltek, ho...
EH 2003.907 Nem tekinthető szerződés hatályát felfüggesztő feltételnek a tulajdonjog fenntartásra, birtokbaadásra vonatkozó megállapodás és a vételár részletekben történő kiegyenlítése [1990. évi XCIII. tv. 3., 82., 91. §, Ptk. 365. §, 1972. évi 31. tvr. 7. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 30., 73. §].
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek az 1998. augusztus 7-én kelt, illetékkiszabásra 1998. szeptember 30-án bemutatott adásvételi szerződéssel megszerezték a p.-i ingatlant.A megyei illetékhivatal a jogügylet után, az illetéken felül, 20%-os, összesen 137 196 Ft mulasztási bírság megfizetésére is kötelezte a szerző feleket az adásvételi szerződés késedelmes benyújtása miatt. A felperesek a fizetési meghagyások ellen benyújtott fellebbezéseikben azzal érveltek, hogy az eladók a tulajdonjog átvezetéséhez, a birtokbaadáshoz az 1998. szeptember 1. napján kelt nyilatkozattal járultak hozzá. Ehhez képest 30 napon belül a szerződést a földhivatalhoz bemutatták, így mulasztást nem követtek el, ezért kérték a mulasztási bírság hatályon kívül helyezését. Az alperes határozatában a fellebbezéseket elutasította, a fizetési meghagyásokat helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91. § (1) bekezdésében, a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 73. § (1) bekezdésében, az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 74. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adásvételi szerződést annak keltétől számított 30 napon belül kell bemutatni az illeték kiszabása céljából az illetékes földhivatalnak. Az a körülmény, hogy az eladók a tulajdonjog átvezetéséhez, a birtokbaadáshoz csak külön nyilatkozattal járultak hozzá, nem ad felmentést a törvényben előírt határidő alól, ezért a mulasztásra figyelemmel a bírság előírására jogszerűen került sor.
A felperesek keresetükben az alperesi határozat mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérték, a fizetési meghagyásokra is kiterjedően. Az 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 7. § (1) bekezdés l) pontjára, az Itv. 3. § (3) bekezdésére alapítottan azzal érveltek, hogy az ingatlan adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással kötött megállapodás, ezért felfüggesztő feltételtől függő szerződés volt. A tulajdonátszállás 1998. szeptember 1-jén következett be, amikor az eladók a vételár teljes kifizetésére figyelemmel külön nyilatkozatban engedélyezték a tulajdonjog átszállását. Ezért az 1998. szeptember 30-ai szerződés benyújtással bejelentési kötelezettségüknek határidőben eleget tettek.
Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
Azt állapította meg, hogy a felperesek az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárban, a kiegyenlítés időpontjában írásban megállapodtak. 1998. szeptember 1. napjáig vállalták a vételár teljes kiegyenlítését, az eladók a tulajdonjogukat fenntartották. Az volt a jogi álláspontja, hogy a vételárfizetés módja, időtartama előre meghatározott volt, így annak elmaradása csak a szerződésszegés jogkövetkezményeit vonhatja maga után. Az adásvételi szerződés érvényességét a tulajdonjog fenntartás nem érinti. A felperesek által megkötött adásvételi szerződés esetében a vagyonszerzési illetékkötelezettség ezért a szerződés megkötésének napján keletkezett. Az alperes nem sértett jogszabályt azzal, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a felpereseket mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérték annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmük szerinti döntés meghozatalát.
Azzal érveltek, hogy a jogerős ítélet az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállási elemeket nem teljeskörűen tartalmazza, a mulasztási bírság jogalapja tekintetében pedig téves jogalkalmazáson alapul. A Ptk. 368. §-a, Inytvr. 7. § (1) bekezdés l) pontja, Vhr. 30. §-ának (1) bekezdésének értelmében ugyanis a tulajdonjog fenntartással kötött szerződés esetében a vevő tulajdonjogának bejegyzésére nem kerülhet sor. A vevő csak a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérheti, ami az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés joghatásaival egyező tartalmú. Ezt pedig az Itv. nem minősíti vagyonátruházásnak, ennek kapcsán nem írja elő a bejelentési kötelezettséget sem. Ezért az illetékkiszabás szempontjából releváns határidő 1998. szeptember 1-jén kezdődött, így a bejelentésre határidőben került sor.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek érvelésével szemben a jogerős ítélet tartalmazza az adásvételi szerződés keltét, a tulajdonjog fenntartás tényét, a vételár részletekben történő megfizetését, az 1998. szeptember 1-én kelt, tulajdonátszállást engedélyező, birtokba bocsátást tartalmazó okiratra is utal. Rögzíti egyben, hogy az adásvételi szerződés 1998. szeptember 30-án került benyújtásra a földhivatalhoz illetékkiszabás céljából. Ezért a tényállás tekintetében jogszabálysértés nem állapítható meg.
Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jognak a megszerzését tartalmazó szerződést a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illetékfizetésre kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az e törvénynek a 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
Az Itv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 3. §-ának (5) és (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a hatósági jóváhagyástól függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén pedig a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
A megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek 1998. augusztus 7-én a Ptk. 365. § (3) bekezdésében meghatározott, a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntésében kifejtetteknek is megfelelő érvényes adásvételi szerződést kötöttek. Ennek az adásvételi szerződésnek az érvényességét nem befolyásolta a tulajdonjog fenntartása, illetve a birtokbaadásra vonatkozó döntés és a vételár részletekben történő kiegyenlítése sem. Ezek nem tekinthetők felfüggesztő feltételnek, a szerződés nem függött hatósági jóváhagyástól. Az adásvételi szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezésére nem volt szükség. A tulajdonjog fenntartása az adásvételi szerződés érvényességét nem érinti. Ez csupán a tulajdonjog átszállását köti feltételhez. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye bejegyezhető, a vételár kifizetését követően pedig a vevő tulajdonjoga a rangsor elvének megfelelően kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba [Inytvr. 7. § (1) bekezdés, Vhr. 30. § (1) bekezdése]. A Vhr. 73. § (1) bekezdése az Itv. 3. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakkal egyező tartalmú előírásokat rögzít.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy felülvizsgálni kért határozat nem sértett eljárási és anyagi jogszabályt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.539/2001.)