adozona.hu
EH 2003.880
EH 2003.880
A felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti időben az adós által teljesített fizetés elszámolásának módja, ha a hitelezőnek felszámolási költségnek minősülő és egyéb követelése is van [Ptk. 290. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pontja, 58. § (1) bek., 225/2000. (XII. 19.) Korm. r. 6. § (1) bek. b) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolása iránti eljárásban a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, a felszámolás kezdő időpontja 1999. november 2. Az elrendelt felszámolás közzétételére a Cégközlöny 2000. január 20-i számában került sor. Az eljárásra a többször, - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény és 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A kifogást előterjesztő ...
EH 2003.880 A felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti időben az adós által teljesített fizetés elszámolásának módja, ha a hitelezőnek felszámolási költségnek minősülő és egyéb követelése is van [Ptk. 290. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pontja, 58. § (1) bek., 225/2000. (XII. 19.) Korm. r. 6. § (1) bek. b) pontja].
Az adós felszámolása iránti eljárásban a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, a felszámolás kezdő időpontja 1999. november 2. Az elrendelt felszámolás közzétételére a Cégközlöny 2000. január 20-i számában került sor. Az eljárásra a többször, - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény és 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.A kifogást előterjesztő hitelező (a továbbiakban: hitelező) és a felszámoló között vita alakult ki amiatt, hogy miként, milyen tartozás csökkentésére kell elszámolni az adósnak a hitelező felé a felszámolás kezdő időpontjától a közzététel időpontjáig eszközölt 2 715 000 Ft összegű teljesítéseit. Nem volt vitás a felszámoló és a hitelező között, hogy az adósnak jelentős összegű számlatartozása állt fenn a hitelezővel szemben a felszámolás kezdő időpontjáig, valamint az sem, hogy az adóst a felszámolás kezdő időpontját követően is terhelte a hitelezővel szemben felszámolási költségnek minősülő fizetési kötelezettség az adós és a hitelező között 1997. május 20-án létrejött, a hitelező kecskeméti és szentesi üzleteinek üzemeltetésére vonatkozó szerződés alapján. Egyezően nyilatkoztak a felek arra vonatkozóan is, hogy a hitelező az üzletek franchise díját, továbbá az üzletek működtetésével kapcsolatos közüzemi díjakat az adós részére folyamatosan, havonként számlázta le, amely számlák alapján 1999. november 2-ától 2000. január 20-áig az adós a hitelezőnek 2 715 000 Ft-ot fizetett ki.
A hitelező a 2 715 000 Ft-ot a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelése csökkentésére számolta el. Ezért a felszámolótól a hitelezői igénye nyilvántartásba-vételét úgy kérte, hogy a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pont kielégítési kategóriába tartozó, felszámolási költségnek minősülő igényként szerepeljen a felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás közzétételéig átutalt 2 715 000 Ft összeg, ugyanakkor a felszámolás kezdő időpontjáig keletkezett követelését a hitelező 2 715 000 Ft-tal csökkentette. A felszámoló azonban a kezdő időpontot követően fizetett, nem vitás összeget az adós felszámolási költségtartozására számolta el és a hitelezőnek a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pont kielégítési kategóriájában nyilvántartott követelését növelte meg a 2 715 000 Ft-tal.
Az elsőfokú bíróság a hitelezőnek a követelés besorolásával kapcsolatos, a felszámoló által, a felszámoló ismertetett intézkedésének megváltoztatására irányuló kérelmét kifogásnak tekintette és mint alaptalan kifogást a többször módosított Cstv. 51. § (1) bekezdésének 3. pontja alapján elutasította.
Megállapította, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolótól és a hitelezőtől független objektív tény. A hitelező részére az adós a kezdő időpont után a 2 715 000 Ft összegű fizetési kötelezettségét a köztük létrejött szerződés alapján teljesítette a többször módosított Cstv. 58. § (1) bekezdése alapján, a követelések esedékességekor. Az adós részéről felszámolási költségként eszközölt teljesítéseket a hitelező is csak a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett, felszámolási költségnek minősülő követeléseire számolhatja el. Az elszámolással összefüggésben irreleváns a hitelező szubjektív tudattartalma, nevezetesen az, hogy a hitelező tudomással bírt-e a felszámoló által teljesített kifizetésekkor arról, hogy az adós már felszámolás alatt állt. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy amennyiben a hitelező az adós teljesítéseit saját belátása szerint tudhatná be az adóssal szemben keletkezett követeléseibe, ez súlyosan sértené a további hitelezők érdekeit, mert ezáltal, - a törvény által felállított kiegyenlítési rangsort megkerülve - a többi hitelezőt megelőzve juthatna jogosulatlan előnyhöz. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a hitelező kifogásához csatolt bírósági ítélet indokolásából csak annyi vonatkoztatható a jelen eljárásbeli jogvitára, hogy az adós részéről a felszámolás kezdő időpontja és a közzététel napja közötti időben történt kifizetések nem minősülhetnek tartozatlan kifizetésnek, ezért annak visszafizetésére az adóssal szemben követeléssel rendelkező hitelező nem kötelezhető. Azt a hitelezői álláspontot viszont az ítélet indokolása már nem támasztja alá, hogy a két időpont közötti teljesítést a hitelező a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelésének csökkentésére is jogosult volt elszámolni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, - tartalmilag - a felszámoló intézkedésének a kifogásában foglaltak szerint történő megváltoztatását kérte. Megismételte a kifogásában kifejtett azt a jogi álláspontját, hogy vele szemben a közzététel napja volt az az irányadó időpont, ameddig az adós teljesítéseit az f) kielégítési kategóriás követelései jóváírására fordíthatta, tekintettel arra, hogy a felszámolás elrendeléséről és kezdő időpontjáról csak ekkor értesült. Álláspontja szerint ez a következtetés vonható le a többször módosított Cstv. 27. § (1) bekezdéséből, amely szerint a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak.
Hivatkozott a hitelező a Ptk. 290. §-ában foglaltakra is, amely szerint az adós teljesítését jogszerűen számolta el a régebben lejárt követelés jóváírására. Állította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság általa csatolt jogerős ítélete a kifogásában és a fellebbezésében kifejtett jogi álláspontját támasztja alá, ezért az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a hitelező szubjektív tudattartalma irreleváns volt, és a kifogását jogszabálysértően utasította el.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést levonva állapította meg, hogy a felszámoló jogszerűen számolta el az adósnak a felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti nem vitás összegű teljesítéseit az adósnak a felek szerződésén alapuló, folyamatosan felmerülő felszámolási költségnek minősülő tartozására.
A többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat az e §-ban meghatározott sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. A (2) bekezdés c) pontja szerint felszámolási költségnek minősül a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költség. E körbe tartozik az adósnak a hitelezővel kötött szerződéséből eredő, franchise díjból és az üzletek működésével kapcsolatos közüzemi díjakból eredő, nem vitás összegű fizetési kötelezettsége is, amely - az idézett jogszabály szerint - attól függően minősült felszámolási költségnek, hogy a fizetési kötelezettség a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett-e. Ez esetben az adós fizetési kötelezettsége - a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint - a további kielégítési kategóriákba sorolt hitelezői követeléseket megelőzte, és - a többször módosított Cstv. 58. § (1) bekezdése alapján - az ilyen tartozást az adósnak az esedékességkor kellett kiegyenlítenie, ellentétben a d)-f) pontokban foglalt követelésekkel, amelyek legkorábban a közbenső mérleg alapján elégíthetők ki.
A hitelező nem vitatta a felszámolónak azt a megállapítását, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett követelései a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdésének f) kielégítési kategóriájába tartoztak. Azt pedig a többször módosított Cstv. 57. § (2) bekezdésének c) pontja alapján eredményesen nem vitathatta, hogy a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett és leszámlázott, az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével összefüggő követelései felszámolási költségnek minősültek attól függetlenül, hogy a hitelezőnek az adós felszámolása elrendeléséről tudomása volt-e, vagy sem. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felszámolás kezdő időpontja a hitelező tudattartalmától független, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság részéről megállapított objektív időpont, amelyet mindenkor irányadónak kell tekinteni abban a tekintetben, hogy az adósnak a felszámolás kezdő időpontja utáni teljesítéseit milyen módon, illetőleg milyen tartozások csökkentésére kell elszámolni a többször módosított Cstv., mint speciális jogszabály 57. és 58. §-aiban foglalt rendelkezések szerint. A jelen felszámolási eljárásra már alkalmazandó, a felszámolás és végelszámolás számviteli feladatairól szóló, 2000. január 1-jétől hatályos 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének b) pontja pedig előírja, hogy a felszámolás időszaka alatti gazdasági események költségei körében köteles nyilvántartani a felszámoló a végzett szolgáltatások számlázott ellenértékét.
A felszámolás kezdő időpontja előtti tartozás felszámolási költségként történő elszámolására a többször módosított Cstv. 57. § (2) bekezdésének a) pontja csak a munkabérek és a bérjellegű juttatások esetében teremt kivételes lehetőséget. Alaptalanul hivatkozott a hitelező a Ptk. 290. §-ára, amelyet, mint általános szabályt a felszámolási eljárásban csak akkor és annyiban lehet alkalmazni, amennyiben attól a felszámolási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezések nem térnek el. Az adott eljárás tárgyát képező követelés mikénti elszámolására azért nem alkalmazható a Ptk. 290. §-a, mert a speciális jogszabály az elszámolásnak, az általános szabálytól eltérő módját a kifejtettek szerint előírja.
Minden tekintetben egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a hitelező részéről csatolt ítéletre vonatkozó megállapításaival is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VI. 30.701/2001. sz.)