adozona.hu
EH 2001.488
EH 2001.488
A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése [1959. évi IV. tv. 171. §, 1992. évi XLVIII. tv. 38. §, 1997. évi CXLI. tv. 16. §, 32. §, 39. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 69. §-a].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes bányaszolgalmi jog bejegyzését kérte a V. Péterné tulajdonát képező kiskunmajsai, továbbá az Sz. Jánosné tulajdonát képező kunfehértói, a Zs. József és társai tulajdonát képező kunfehértói, a Zs. Sándor tulajdonát képező kunfehértói, továbbá a szintén Zs. Sándor tulajdonát képező kunfehértói ingatlanra, az egyes tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján.
Az elsőfokú földhivatal határozataival a bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította.
A felperes fellebbez...
EH 2001.488 A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése [1959. évi IV. tv. 171. §, 1992. évi XLVIII. tv. 38. §, 1997. évi CXLI. tv. 16. §, 32. §, 39. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 69. §-a].
A felperes bányaszolgalmi jog bejegyzését kérte a V. Péterné tulajdonát képező kiskunmajsai, továbbá az Sz. Jánosné tulajdonát képező kunfehértói, a Zs. József és társai tulajdonát képező kunfehértói, a Zs. Sándor tulajdonát képező kunfehértói, továbbá a szintén Zs. Sándor tulajdonát képező kunfehértói ingatlanra, az egyes tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján.Az elsőfokú földhivatal határozataival a bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában a körzeti földhivatali határozatokat helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (3) bekezdése értelmében bejegyzésnek közokirat, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye, a felperes által benyújtott okirat azonban ellenjegyzést nem tartalmaz.
Az alperes határozatának indokolása ezen túlmenően tartalmazza azt is, hogy a kunfehértói 07/1. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a megállapodás csak Zs. Sándorral jött létre, az ingatlan társtulajdonosai az okiratot nem írták alá. Hiányosak ugyanakkor az okiratban az érdekelt magánszemélyek személyi adatai is.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozással arra, hogy a bányaszolgalom alapításáról szóló megállapodás bejegyzéséhez ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatainak bírósági felülvizsgálatára irányuló pereket egyesítette, majd az egyesített perben hozott ítéletében az alperesi határozatot megváltoztatta, és elrendelte az ingatlanra vonatkozó közérdekű használati jog (bányaszolgalmi jog) bejegyzését. Ítéletének indokolása szerint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) értelmében a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló közigazgatási eljárást megelőzően a szolgalmi jog alapítója köteles megkísérelni egyezség létrehozását. Ebből következően a használati jog alapítására, illetve a kártalanítás kérdésében megállapodást köthet.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Inytv. 32. § (3) bekezdésének felsorolása a bányaszolgalmi jogot nem tartalmazza, ezért az az ingatlan-nyilvántartásba ügyvédi ellenjegyzés nélküli okirat alapján is bejegyezhető. Utalt arra, hogy az Inytv. 16. §-a bejegyezhető jogként külön felsorolja a bányaszolgalmi jogot, illetve a Ptk. 171. §-a értelmében a használati jog keletkezésének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem konstitutív feltétele. Hangsúlyozta, hogy a bányaszolgalmi jog - mint közérdekű használati jog - alapításával összefüggésben a közérdek, és a jogalkotó feltehető szándéka, nem teszi szükségessé az alapításhoz az ügyvédi ellenjegyzést.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az Inytv. 32. § (3) bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, hiszen az Inytv. 16. §-ában a szolgalmi jog nem szerepel, az egyes szolgalmakat a törvény külön-külön megnevezi. Álláspontja szerint a Ptk. 171. § (1) bekezdésének szóhasználata (szolgalom vagy egyéb használati jog) a szolgalom fogalmát nem azonosítja a telki szolgalmi joggal, hanem annál szélesebb értelemben használja. Hangsúlyozta, hogy az Inytv. 32. § (3) bekezdése a bányaszolgalmi jogra is vonatkozik, ezért az csak abban az esetben jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, ha a megállapodáson - mint a bejegyzés alapját képező okiraton - ügyvédi ellenjegyzés is található. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet nem jelöli meg a megváltoztatott alperesi határozatot, azoknak száma az ítélet indokolásában sem szerepel, holott a két határozat felülvizsgálatára irányuló pert a bíróság egyesítette. Kifogásolta továbbá, hogy a kunfehértói ingatlan esetében benyújtott okiratot Zs. Sándor társtulajdonosai nem írták alá.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az Inytv. 32. § (3) bekezdése a bányaszolgalmi jogot nem tartalmazza, ezért az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez ügyvédi ellenjegyzés sem szükséges.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az elsőfokú bíróság a Ptk. 171. §-ának és az Inytv. 32. § (3) bekezdésének vizsgálata alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által kötött megállapodások ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges.
A Ptk. 171. §-a a "Használati jogok" címet viselő XIII. fejezetben található. A használati jogok csoportjába tartozóan a Ptk. a földhasználat, a haszonélvezet és a használat, a telki szolgalom és a használati jog szabályait foglalja össze. A 171. § (1) bekezdése szerint, ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára - államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.
A Ptk. 171. § (2) bekezdése teszi lehetővé külön jogszabály számára, hogy a használati jog alapításának egyes eseteit meghatározza.
A Ptk. 171. § (1) bekezdése tehát a szolgalmi jog fogalmát összefoglaló jelleggel használja. Erre utal a Btv. 38. § (3) bekezdésének szóhasználata is, amely szerint "a bányavállalkozó… szolgalom alapítását igényelheti".
Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az Inytv. 16. § f) pontja külön nevesíti a bányaszolgalmi jogot, azonban tévesen jutott arra a következtetésre, hogy ez a körülmény az Inytv. 32. § (3) bekezdésének értelmezése körében azt jelenti, hogy a bányaszolgalmi jogot a " szolgalmi jog" megjelölés nem foglalja magában. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont szerint - amelyet a Legfelsőbb Bíróság is osztott - a bányaszolgalmi jog, illetve a szolgalmi jog megjelöléseket akkor lehetne egymást kizáró fogalomnak tekinteni, ha az Inytv. 16. §-ában, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogként mindkettő szerepelne.
A Ptk. 171. § (1) bekezdésének szóhasználata azonban arra utal, hogy a szolgalmi jog az egyes szolgalmi és közérdekű használati jogok összefoglaló megjelölésére szolgál.
Ily módon az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes által bányaszolgalmi jog alapítására kötött megállapodások ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges.
A felülvizsgálati kérelem alapos atekintetben is, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a bejegyzés további akadályait. A kunfehértói ingatlanra vonatkozó megállapodást Zs. Sándor tulajdonostársai nem írták alá, ez a hiányosság pedig az Inytv. 39. § (3) bekezdés d) pontja értelmében hiánypótlás keretében nem pótolható, ugyanakkor pótolható hiányosság, hogy a megállapodások nem tartalmazzák teljeskörűen az érdekelt személyek személyi adatait, illetve - amint az elsőfokú földhivatali határozat azt helytállóan hiányolja - a szerződő felek a megállapodásban nem nyilatkoztak állampolgárságukról, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 69. §-a értelmében, a szerződő feleknek aláírásuk alatt olvashatóan nem jelölték meg nevüket és ügyletkötői minőségüket.
Ezen hiányosságok az ügyvédi ellenjegyzés hiányán túlmenően sem tették lehetővé a felperes által kért bányaszolgalmi jog bejegyzését.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálni kért jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Kfv. VI. 38. 820/2000. sz.)