adozona.hu
EH 2000.382
EH 2000.382
Az egyéni, eredeti jellegű, önálló és kreatív gondolatiságot tükröző építészeti terv az az alkotás, amelynek tervezőjét szerzői jog illeti meg. Az építészeti tervek műszaki rajzolóinak kifizetett megbízási díj nem minősül szerzői díjnak, ezért társadalombiztosítási járulékköteles [1996. évi XXXIII. tv. 1. §, 1969. évi III. tv. 44. §, 51. §, 1975. évi II. tv. 10. §, 103/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (alperesi jogelőd) az 1996. évi március hó 29. napján kelt jegyzőkönyvben foglalt fizetési meghagyásával 498 832 Ft járulék, 701 272 Ft késedelmi pótlék, 257 816 Ft járulékbírság - összesen 1 457 920 Ft - megfizetésére kötelezte a felperest a főfoglalkozású és kiegészítő tevékenységet folytató tagok, illetve négy, megbízással esetenként foglalkoztatott rajzoló utáni járulékfizetési kötelezettség elmula...
EH 2000.382 Az egyéni, eredeti jellegű, önálló és kreatív gondolatiságot tükröző építészeti terv az az alkotás, amelynek tervezőjét szerzői jog illeti meg. Az építészeti tervek műszaki rajzolóinak kifizetett megbízási díj nem minősül szerzői díjnak, ezért társadalombiztosítási járulékköteles [1996. évi XXXIII. tv. 1. §, 1969. évi III. tv. 44. §, 51. §, 1975. évi II. tv. 10. §, 103/A. §].
A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (alperesi jogelőd) az 1996. évi március hó 29. napján kelt jegyzőkönyvben foglalt fizetési meghagyásával 498 832 Ft járulék, 701 272 Ft késedelmi pótlék, 257 816 Ft járulékbírság - összesen 1 457 920 Ft - megfizetésére kötelezte a felperest a főfoglalkozású és kiegészítő tevékenységet folytató tagok, illetve négy, megbízással esetenként foglalkoztatott rajzoló utáni járulékfizetési kötelezettség elmulasztása miatt.A felperes keresete alapján eljárt városi bíróság az 1997. évi szeptember hó 15. napján kelt ítéletével a fizetési meghagyást megváltoztatta, a járulékfizetési kötelezettséget 116 598 Ft-ra leszállította, az ezt meghaladó késedelmi pótlék, rendbírság és járulékbírság alól a felperest mentesítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, egyben rendelkezett a perköltség viseléséről is.
A keresetet elutasító, valamint a 116 598 Ft járulékhiányhoz kapcsolódó pótlék és bírság elengedésére vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
Az első fokú bíróság ítéletében rámutatott, hogy a felperesi társaság által megbízott műszaki rajzolók díjazásához kapcsolódó járulékhiány, járulékbírság és késedelmi pótlék a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (továbbiakban: Szjt.) 51. §-a alapján a felperest nem terheli, mivel a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) 103/A. §-ának (3) bekezdés 1. pontja szerint nem képez társadalombiztosítási járulékalapot a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért fizetett szerzői díj. Álláspontja szerint a rokonjogi védelemben részesülő műszaki rajzolói mű után kifizetett díj is szerzői díjnak minősül, ezért járulékmentes volt.
Az első fokú ítélet e rendelkezése ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes az első fokú ítélet megváltoztatását kérte e körben arra hivatkozással, hogy az Szjt. 51. §-a alapján rokonjogi védelemben részesült műszaki rajzolói tevékenység után kifizetett díj nem szerzői díj, ezért nem járulékmentes. A megyei bíróság az 1998. évi január hó 27. napján kelt másodfokú ítéletével az első fokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, míg a műszaki rajzolók díjazásához kapcsolódó 382 234 Ft járulék és késedelmi pótlék, valamint járulékbírság tekintetében az első fokú ítéletet megváltoztatta, az alperesi jogelődi fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és az eljáró közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletében rámutatott arra, hogy az Szjt. 51. §-a szerint rokonjogi védelemben részesülő műért kifizetett díj nem szerzői díj, hanem megbízási díj, ezért a T. 103/A. §-ának (3) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján nem mentes a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. Utalt arra is, hogy a T. 10. §-ának (3) bekezdése értelmében a megbízás alapján kifizetett díj társadalombiztosítási volta tekintetében a négy műszaki rajzoló vonatkozásában egyénenként és személyenként kell vizsgálni, hogy reájuk a biztosítás kiterjedt-e, járulékfizetési kötelezettség a részükre kifizetett megbízási díjat terhelte vagy sem, és amennyiben igen, úgy annak alapján kell a fizetendő járulék, járulékbírság és késedelmi pótlék kérdésében állást foglalni.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette az Szjt. 51. §-ában, valamint a végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (Vhr.) rendelkezéseit, és fenntartotta korábbi álláspontját a T. 103/A. §-ának (3) bekezdés 1. pontjában foglaltak tárgyában is, nevezetesen, hogy a négy műszaki rajzoló részére megbízás alapján kifizetett szerzői díj alapján járulékfizetési kötelezettség nem keletkezett.
Az alperesi jogutód a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, mert az Szjt. 44. §-nak (1) bekezdése szerint védett mű után fizetett szerzői díj járulékmentes ugyan, és a járulékmentesség a védelem folytán a tervezőt illeti - figyelemmel a Vhr. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra -, de az Szjt. 51. §-a értelmében rokonjogi védelemben részesülő mű után kifizetett díj nem szerzői díj, így társadalombiztosítási járulékalapot képez.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati kérelem (ellenkérelem) keretei között vizsgálva felül.
Abban a kérdésben kellett a Legfelsőbb Bíróságnak állást foglalnia, hogy a megbízás alapján foglalkoztatott négy műszaki rajzoló részére kifizetett díj, avagy járulékalapot nem képező szerzői díj volt vagy sem.
Az Szjt. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az Szjt. törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, egyben védelemben részesíti a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet (51. §) is. A szerzői jogi oltalom nem megjelenési formákhoz kötött, a védelmet a mű megalkotásának bizonyos ismérvei: az alkotás egyéni, eredeti jellege, önálló, kreatív gondolatisága alapozzák meg.
A Vhr. 1. §-ának (1) bekezdése szerint az Szjt. védelme alá tartozó alkotások - függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, így különösen:
- irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai művek,
- nyilvánosan tartott beszéd, valamint többek között
- az építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei,
- a műszaki létesítmények tervei stb.
Az Szjt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint az építészeti alkotáshoz és egyéb műszaki létesítmény alkotásához fűződő szerzői jog a tervezőt illeti meg. Az építészeti alkotás és egyéb műszaki létesítmény mint alkotás fogalma kettős jellegű, beletartozik a terv és az épület (műszaki létesítmény) is. Azt, hogy az építészeti vagy műszaki létesítmény terve szerzői vagy csak rokonjogi védelemben részesüljön, az dönti el, hogy a terv művészeti vagy tudományos szempontból alkotásnak minősül-e. Az építészetben szerzői mű a tér minden egyéni, eredeti alakítása: ilyennek minősülnek azok az épületek, műszaki létesítmények tervei és mindazok a rajzok, a háromdimenziós modellek (vagyis együtt építészeti művekre vonatkozó alkotások), amelyek alapján ezek az épületek, műszaki létesítmények (vagyis együtt építészeti művek) létrehozhatók.
Az Szjt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a fénykép, továbbá az az ábra, műszaki rajz, térkép, szemléltető kép vagy eszköz és film, amely mint tudományos vagy művészeti alkotás nem esik a szerzői jogi védelem alá, védelemben részesül, ha rajta a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel. A (2) bekezdés szerint a védelem tartama a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal évét követő 15 év, míg a (3) bekezdés szerint a védelem alatt álló fényképet, ábrát, műszaki rajzot, térképet, szemléltető képet vagy eszközt és filmet csak készítőjének hozzájárulásával és nevének feltüntetésével szabad felhasználni. Nincs szükség a hozzájárulásra, illetve a név feltüntetésére azokban az esetekben, amelyekben a törvény ezt a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználásához sem kívánja meg.
A Vhr. 36. §-ának (1) bekezdése szerint az ábrák és szemléltető eszközök védelme alá tartoznak a művészeti vagy tudományos alkotásnak nem minősülő szövegképek (illusztráció), földrajzi, helyrajzi ábrák, vázlatok, építészeti, mérnöki és egyéb műszaki vagy szerkezeti tervek, rajzok és vázlatok, valamint a plasztikai szemléltető eszközök és szakmai fényképek, filmek is.
A fentiek összevetéséből a Legfelsőbb Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az egyéni, eredeti jellegű, önálló, kreatív gondolatiságot tükröző építészeti terv mint alkotás az Szjt. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján szerzői jogi védelemben részesül és szerzői jog az alkotás tervezőjét illeti meg, míg amennyiben az építészeti terv alkotásnak nem minősül, úgy a tervező által létrehozott mű, műszaki rajz az Szjt. 51. §-a szerinti rokonjogi védelem alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rokonjogi védelem alatt álló műszaki rajz, illetve terv tekintetében a jogosultság ugyancsak a tervezőt illeti meg.
A perbeli esetben a felperes négy műszaki rajzolót alkalmazott megbízás alapján azért, hogy a tervező által készített terveket tussal áthúzza, átmásolja, a tervező útmutatása alapján rajzokat készítsen stb. A Legfelsőbb Bíróság szerint a műszaki rajzolók által így létrehozott, műszaki rajzban tükröződő tervek tekintetében sem szerzői jogi, sem rokonjogi védelem a műszaki rajzolókat nem illeti meg akkor sem, ha a rajzokon nevüket, illetőleg a készítés évét - amely utóbbi egyébként az Szjt.-ben előírt nyilvánosságra hozatal (megjelenés) évével nem azonosítható - feltüntették. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezért a műszaki rajz után kifizetett megbízási díj nem tekinthető olyan szerzői díjnak, amely járulékalapot nem képezne.
A T. 10. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig a megbízási jogviszony alapján foglalkoztatott műszaki rajzolókra a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó havi keresetük (díjazásuk) elérte a tárgyév első napján érvényes minimális bér havi összegének 60%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Figyelemmel arra, hogy T. 103/A. §-ának (3) bekezdés 1. pontjában foglaltak értelmében a rajzolóknak kifizetett megbízási díj nem minősült szerzői díjnak, ezért társadalombiztosítási járulékalapot képezett, és helytállóan foglalt állást a másodfokú bíróság akkor, amikor rámutatott, hogy a T. 10. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében személyenként és külön-külön kell vizsgálni, hogy a biztosítás a felperes által foglalkoztatott négy műszaki rajzolóra miként terjed ki, és ennek tükrében kell vizsgálni esetleges járulékfizetési kötelezettségük mikénti teljesítését, nem teljesítés esetében pedig levonni annak következményeit.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27.964/1998. sz.)