adozona.hu
EH 2000.240
EH 2000.240
A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértésre is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ezért az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes előzetes egyetértését kérte L. J., a M. F. Szakszervezet elnökségi tagja munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az alperes az egyetértést megtagadta, ezért a felperes keresetet indított ellene a jognyilatkozat pótlása iránt.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes jognyilatkozatát pótolva megadta az előzetes egyetértést L. J. munkaviszonyának rendes felmondásához.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felsőbb szakszervezeti szervnek a munk...
EH 2000.240 A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértésre is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ezért az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van [Mt. 28. §].
A felperes az alperes előzetes egyetértését kérte L. J., a M. F. Szakszervezet elnökségi tagja munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az alperes az egyetértést megtagadta, ezért a felperes keresetet indított ellene a jognyilatkozat pótlása iránt.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes jognyilatkozatát pótolva megadta az előzetes egyetértést L. J. munkaviszonyának rendes felmondásához.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felsőbb szakszervezeti szervnek a munkáltató rendes felmondásával kapcsolatos egyetértési jogát rendeltetésszerűen kell gyakorolnia, vagyis csak akkor tagadhatja meg az egyetértést, ha a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza. Ezzel kapcsolatban a rendes felmondás indokát nem lehet vizsgálni, mert ez az annak jogellenességével kapcsolatos per tárgya lehet. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az intézkedéssel arányban nem álló súlyos hátrány éri a tisztségviselőt. A szakszervezet érdeke a munkaviszony megszüntetésével nem csorbul, mert az érdekképviseleti tevékenységet munkaviszonyban nem álló személy is elláthatja. Nem tudta bizonyítani az alperes azt sem, hogy a felperes L. J. érdekképviseleti tevékenysége miatt kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, ezt a dolgozói részvényekkel kapcsolatos eltérő álláspont nem támasztja alá. A felperes a tisztségviselő rendezetlen munkajogi helyzetéből eredő részleges érvénytelenséget kívánta a rendes felmondással orvosolni, ami a jogszabályból eredően kötelessége is.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság indokaival, de hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.276/1993. és Mfv.I.10.164/1994. számú ítéleteiben kifejtettekre is. Eszerint ha az intézkedés a gazdálkodásban rejlő okokon nyugszik, az egyetértés nem tagadható meg. A felperes az intézkedését gazdasági okra, a tisztségviselő munkahelyének megszűnésére és annak más gazdasági társasághoz kerülésére alapította, ezért az alperes az egyetértést nem tagadhatta meg. A munkaviszony megszűnése a szakszervezeti tevékenységet nem akadályozza, mert munkaviszonyban nem álló személy is elláthatja a tisztséget. A tervezett intézkedés nem áll összefüggésben a tisztségviselő érdekképviseleti tevékenységével, amit a felperes megoldást kereső javaslatai is bizonyítanak, azonban a tisztségviselő a helyzete rendezésétől elzárkózott.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok tényként fogadták el a tervezett rendes felmondás indokait, a megszüntetéssel szembeni érvekkel azonban nem foglalkoztak, a tényállást ebben a körben nem tisztázták. Eljárási szabályt sértettek, amikor nem találták bizonyítottnak, hogy a munkaviszony megszüntetésének való indoka a dolgozói részvények kibocsátása körüli vita. A felmondás való indoka nem gazdasági, hanem az ezzel kapcsolatban keletkezett retorzió.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint nem alapos.
Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges - többek között - a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.
A (2) bekezdés szerint a szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet a véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.
A rendelkezéssel kapcsolatban kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a szakszervezet az egyetértéssel kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja korlátlanul, e vonatkozásban is irányadó az Mt. 4. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ebből következően az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van, vagyis a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza.
Az előbbiekből következően a munkáltató által az egyetértési jog gyakorlására jogosult szakszervezeti szerv ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perben a tervezett felmondás indoka általában nem vizsgálható, kizárólag az egyetértés megtagadásának rendeltetésszerűsége. Tévesen hivatkozott arra a megyei bíróság, hogy ha a munkáltató a tervezett rendes felmondását gazdasági okkal indokolta, az eleve kizárja az egyetértés megtagadásának jogszerűségét. Ebből következően alaptalanul sérelmezi a felülvizsgálati kérelem, hogy az eljárt bíróságoknak a felmondási indokokat illetően további körülményeket kellett volna értékelniük. Ez nem tartozik erre a perre.
A szakszervezeti tevékenység elnehezülése adott körülmények között jogszerű indoka lehet az egyetértés megtagadásának.
Az a körülmény, hogy a munkáltatónál működő szakszervezetnél munkaviszonyban nem álló személy is elláthatja a tisztséget, az egyetértési jog rendeltetésszerű gyakorlásával kapcsolatban nem értékelhető. A szakszervezet működésére tartozó kérdés, hogy a választott tisztséget ki látja el, a munkáltatóval munkaviszonyban áll-e. A tisztségviselő munkajogi védelme szükségtelen lenne, ha az érdekképviselet ellátásának zavartalanságát önmagában amiatt meg lehetne állapítani, hogy a szakszervezet a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyt is megválaszthat a tisztségre.
A felmondás indokai figyelembevételének kizártsága általában nem akadálya annak, hogy a bíróság - arra irányuló kérelem esetén - vizsgálja a munkáltató intézkedése nem célozza-e a tisztségviselő, illetőleg az érintett szakszervezet érdekképviseleti tevékenységének a megtorlását. A nyilatkozat nem pótolható, ha a szakszervezet a munkáltató bizonyítottan rendeltetésellenes eljárása miatt tagadta meg az egyetértést.
Az alperes szerint a tisztségviselő munkaviszonyát az érdekképviselet keretében tanúsított, a dolgozói részvények kibocsátásával kapcsolatos magatartása miatt, retorzióként akarta a felperes megszüntetni. A perben csak az bizonyosodott be, hogy a tisztségviselő a privatizációs hányadot teljes mértékben dolgozói részvény kibocsátására kívánta fordíttatni, de azt, hogy ezzel okozati összefüggésben állt volna a felperes tervezett intézkedése, a bizonyítékok nem támasztották alá.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 303/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2005.5.234 A szakszervezeti tisztségviselő, üzemi tanács tag munkavállaló munkaviszonya felmondásához a szakszervezet, illetve üzemi tanács részéről megtagadott egyetértés a bíróság ítéletével nem pótolható, ha a munkaviszony megszüntetése bizonyítottan a szakszervezeti, érdekvédelmi tevékenység elnehezülését okozza. Ennek megállapításánál nem kizáró körülmény a szakszervezeti vezetőség nagyobb létszáma [Mt. 28. §, 62. § (3) bekezdés].
BH+ 2005.10.476 Ha a munkavállaló (közalkalmazott) több, munkajogi védelemmel járó tisztséget tölt be, a védelem körébe tartozó munkavállalói intézkedéshez valamennyi érintett szerv egyetértése, nyilatkozata szükséges [Mt. 28. §].
