adozona.hu
BH+ 2004.3.146
BH+ 2004.3.146
A fekvőbeteg-ellátás fogalmához szorosan kapcsolódik a "kórház", "szakkórház" fogalom-meghatározása [9/1993. (IV. 2.) NM r. 6. §, 103/1995. (VIII. 25.) Korm. r. 24. §, 19/1996. (VII. 26.) NM r. 1. §, 1972. évi II. tv. 47-48. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ÁNTSZ megyei intézeténél, aktív fekvőbeteg-ellátási intézetben elvégezhető egynapos beavatkozásokra kérte az engedély kiadását. Megállapodást csatolt arra vonatkozóan, hogy az egynapos beavatkozások fekvőbeteg-hátterét az M. Klinika, míg a nőgyógyászati műtéti beavatkozások fekvőbeteg-hátterét szükség szerint a K. Egyesített Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztálya vállalja.
Az alperes a...
BH+ 2004.3.146 A fekvőbeteg-ellátás fogalmához szorosan kapcsolódik a "kórház", "szakkórház" fogalom-meghatározása [9/1993. (IV. 2.) NM r. 6. §, 103/1995. (VIII. 25.) Korm. r. 24. §, 19/1996. (VII. 26.) NM r. 1. §, 1972. évi II. tv. 47-48. §].
A felperes egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ÁNTSZ megyei intézeténél, aktív fekvőbeteg-ellátási intézetben elvégezhető egynapos beavatkozásokra kérte az engedély kiadását. Megállapodást csatolt arra vonatkozóan, hogy az egynapos beavatkozások fekvőbeteg-hátterét az M. Klinika, míg a nőgyógyászati műtéti beavatkozások fekvőbeteg-hátterét szükség szerint a K. Egyesített Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztálya vállalja.Az alperes a módosított határozatával elutasította a felperes kérelmét, arra hivatkozással, hogy a felperes által megjelölt egynapos beavatkozásokra aktív fekvőbeteg-ellátási intézetben, azaz kórházban vagy szakkórházban kerülhet sor.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, továbbá új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes téves jogértelmezés folytán azonosította a fekvőbeteg-gyógyintézetet és a kórházat. Az egynapos ápolási idejű beavatkozások nem orvosi szakkifejezést jelölnek, a kérelemben megjelölt egynapos beavatkozások a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 1996. február 2-i állásfoglalása szerint vállalkozás keretében is végezhetők. Hivatkozott arra is, hogy a legnagyobb szakmai kockázattal járó beavatkozás - a terhesség-megszakítás - végzésének feltételeit teljesítette.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes egészségügyi és szociális vállalkozás végzésére nyújtotta be a működési engedély iránti kérelmét. Az egészségügyi és szociális vállalkozásokról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) 1. § (2) bekezdése szerint az egészségügyi vállalkozás keretében nem végezhető olyan tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan az állami egészségügyi szolgálat meghatározott szervének a hatáskörébe utal. A kérelem olyan szolgáltatások nyújtására vonatkozott, amelyek nem tartoznak az alapellátás körébe, és egy egészségügyi szakfeladathoz nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: finanszírozási R.) 6. §-a szerint a 9. számú melléklet tartalmazza az aktív fekvőbeteg-ellátási intézetben elvégezhető egynapos beavatkozásokat.
Az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a finanszírozásról szóló Korm. rendelet) 24. § (2) bekezdésében fekvőbeteg-ellátási esetnek minősíti a fekvőbeteg-osztályra felvett biztosított részére az ellátás időtartamától függetlenül a 35>finanszírozási R. 9. sz. mellékletében meghatározott beavatkozást.
Sem a felperes, sem a fekvőbeteg-háttér biztosítására a felperessel megállapodást kötött M. Klinika egészségügyi és szociális vállalkozás, nem intézet, egynapos beavatkozás pedig csak intézetben végezhető.
A 35>finanszírozási R. 9. sz. mellékletében felsorolt egynapos beavatkozások a felperes kérelme szerint műtéttel járnak. Az egészségügyről szóló - akkor hatályos - 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerint kizárólag fekvőbeteg-intézetben szabad elvégezni azt a műtétet, amelynek elvégzéséhez szükséges feltételeket csak ott lehet biztosítani, és amelynek elvégzése után a beteg fekvőbeteg-intézeti gyógykezelésre szorul. A működési engedélyekről szóló Korm. rendelet felhatalmazása alapján az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények működésének szakmai minimum-feltételeiről szóló 19/1996. (VII. 26.) NM rendelet (a továbbiakban: minimum-feltételekről szóló R.) 1. § (2) bekezdés b) pontja a kórházat fekvőbeteg-gyógyintézetként határozza meg, ahol a ba) alpont szerint a fekvőbeteg-ellátó osztályon (így a szülészeti-nőgyógyászati osztályon is) szolgáltatást nyújtanak.
Mindezen rendelkezések egybevetéséből az elsőfokú bíróság megállapította, hogy aktív fekvőbeteg-ellátási intézetnek a felperes egészségügyi és szociális vállalkozása nem minősíthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a finanszírozási R. az egészségügyi szakellátás finanszírozására vonatkozik, míg a szakellátáshoz - mint egészségügyi szakfeladathoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására jogosító működési-engedélyezési eljárásra - a működési engedélyekről szóló Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése az irányadó.
A felperes által hivatkozott állásfoglalás egy kórházban bevezetésre tervezett, egynapos ellátással kapcsolatos, és kimondja, hogy egynapos ápolási idejű ellátásra fekvőbeteg-ellátási háttérrel rendelkező fekvőbeteg-osztályok vállalkozhatnak.
A gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok szakfelügyeletéről szóló 8/1993. (III. 31.) NM rendelet (továbbiakban: szakfelügyeletről szóló R.) 1. § (1) bekezdése szerint ennek hatálya kiterjed a tulajdonviszonytól, fenntartótól, illetve finanszírozótól függetlenül valamennyi gyógyító-megelőző intézmény és szolgálat, illetve tevékenység felügyeletére. Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: ellátási kötelezettségről szóló tv.) 1. §-a szerint a működési engedély meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosítja fel - szakmai normák alapján - az egészségügyi szolgáltatókat.
A szakfelügyeletről szóló R. 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint finanszírozástól függően az egészségügyi és szociális vállalkozás, valamint az aktív fekvőbeteg-ellátási intézet között különböztet a finanszírozásról szóló R. 6. §-a.
Mindebből következően a felperes a 35>finanszírozási R. 9. sz. mellékletében meghatározott egynapos beavatkozásra nem jogosult.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes kérelmének elbírálásánál nem a finanszírozási R. 7. § (2) bekezdését kellett alkalmazni, ugyanis ez a 7. § (1) bekezdésére vonatkozik, mégpedig a rendelet 10. sz. mellékletében felsorolt aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható, kúraszerű kezelésekre. A felperes kérelme azonban nem erre irányult, hanem az egynapos beavatkozások végzésére. Erre a 6. § vonatkozik, és eszerint az egynapos beavatkozásokat fekvőbeteg-ellátási intézetben szabad végezni.
A megyei bíróság hangsúlyozottan értékelte a finanszírozásról szóló Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében a fekvőbeteg-ellátás fogalmára adott meghatározást, azaz azt, hogy a fekvőbeteg-ellátás fogalmához szorosan kapcsolódik, hogy azt hol kell nyújtani.
A minimum-feltételekről szóló R. határoz meg további fogalmakat, közöttük az 1. § (2) bekezdés b) pontja a kórház, és c) pontja a szakkórház fogalmát, amelyek a fekvőbeteg-gyógyintézet fajtái. A fogalom-meghatározások együttes értelmezésével és az Eütv. 47. § és 48. §-ában a műtétek végzésének helyére előírt szabályozásból helyesen jutott az alperes arra a következtetésre, hogy a felperes nem tekinthető aktív fekvőbeteg-ellátási intézetnek, ezért számára a kért egynapos beavatkozások nem engedélyezhetők.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az MT rendelet 2. §-ában foglaltakat. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a kereset elutasításakor tévesen értelmezte a minimum-feltételekről szóló R. fogalom-meghatározásait. A fekvőbeteg-gyógyintézet csupán egy ismérve a kórháznak, közöttük rendszer - alrendszer kapcsolat áll fenn, így téves és jogszabálysértő az az álláspont, amely e két fogalmat azonosítja egymással. Tévesen hivatkoztak az eljárt bíróságok a finanszírozásról szóló R. és a finanszírozási Korm. rendelet előírásaira is. A finanszírozási kérdést a felperes nem érintette a kérelmében, így indokolatlannak tartotta a kérelem erre hivatkozással történt elutasítását. Utalt arra, hogy az időközben megjelent 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyi törvény) 3. §-ának és a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet 3. sz. mellékletében foglalt feltételeknek a kérelmező eleget tett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Hivatkozott arra, hogy az 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseit a per tárgyát képező ügyben alkalmazni nem lehetett, arra alapozott igényt a felperes új eljárás keretében terjeszthet elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a megyei bíróságnak az ügy elbírálása szempontjából releváns jogszabályi rendelkezések megjelölésére és értelmezésére vonatkozó jogi álláspontjával.
Ezen jogszabályi előírások a szabályozási kör eltérőségéből adódóan egymásra utalnak, a működési engedély megadására vonatkozóan konkrét feltételrendszert nem adnak, a fogalom-meghatározások átfogó jellegűek. Ezért szükségszerű összevetésük és együttes értelmezésük, még ha van közöttük alapvetően finanszírozási kérdésekkel foglalkozó jogszabály is.
A megyei bíróság helyesen határozta meg a finanszírozásról szóló Korm. rendelet 24. § (1) és (2) bekezdése alapján - a 35>finanszírozási R. 9. sz. mellékletében felsorolt - egynapos beavatkozásoknak a fekvőbeteg-ellátási rendszerbe tartozását, és a a>6. §, továbbá az Eütv. 47-48. §-ainak megfelelően a beavatkozások elvégezhetőségének helyét is.
A megyei bíróság jogi okfejtése tehát úgy a tevékenységi oldal, mint az intézményi oldal szerinti megközelítés tekintetében helytálló volt.
A felperes által az első- és másodfokú bírósági eljárás során benyújtott szakmai állásfoglalások a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperesi érvelés alátámasztására nem voltak alkalmasak.
A Legfelsőbb Bíróság nem talált ellentmondást a minimum-feltételekről szóló R. 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában rögzített "kórház", "szakkórház" fogalom-meghatározást illetően a felperesi és az első-, másodfokú ítéletben rögzített értelmezés között, ugyanis a bírósági ítéletek azokat a "fekvőbeteg-gyógyintézet" fajtáiként jelölték meg, tehát korántsem azonosították azokat egymással.
Iratellenes - és a fent kifejtettekből következően téves - a felperes azon felülvizsgálati kérelembeli érvelése is, hogy az eljárt hatóságok és bíróságok a tevékenység engedélyezését a szakmai érdemi feltételek fennállta mellett azon indokkal utasították el, hogy a finanszírozási rendelet zárja ki annak teljesíthetőségét.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a 245. § (1) bekezdése értelmében - az ott meghatározott eltérésekkel - a kihirdetését követő hetedik hónap első napján, azaz 1998. július 1-jén lépett hatályba.
A közigazgatási perben a bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében a határozatok meghozatalakori jogszerűségét vizsgálja felül, így a jogszabályváltozásnak - eltérő hatályba léptető rendelkezés hiányában - a perbeli határozat elbírálására kihatása nem volt.
Mindezen körülményre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Kfv.VI.28.029/1998.)