adozona.hu
BH 2004.3.109
BH 2004.3.109
A biztosító kártérítési felelősséggel tartozik az általa megbízott közvetítő ügynök magatartásáért, ha az ügynök a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét megsérti [Ptk. 205. § (4) bek., 277. § (4) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1995. évi XCVI. tv. 37. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1999. május 13. napján kelt adásvételi szerződéssel, az Rt.-től felvett hitel igénybevételével, B. N. eladótól megvásárolta a perbeli Volkswagen Golf típusú személygépkocsit. A hitelfelvételre tekintettel, a Kft. közreműködésével, ugyanezen a napon, a megvásárolt gépjárműre vonatkozó casco biztosítási szerződés kötésére irányuló ajánlatot tett az alperesnek, amelyen 2 db gyári kulcs meglétét tüntette fel. A gépjármű tényleges átvételére azonban csak a hitelkérelem elbírálása és ...
BH 2004.3.109 A biztosító kártérítési felelősséggel tartozik az általa megbízott közvetítő ügynök magatartásáért, ha az ügynök a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét megsérti [Ptk. 205. § (4) bek., 277. § (4) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1995. évi XCVI. tv. 37. §].
A felperes az 1999. május 13. napján kelt adásvételi szerződéssel, az Rt.-től felvett hitel igénybevételével, B. N. eladótól megvásárolta a perbeli Volkswagen Golf típusú személygépkocsit. A hitelfelvételre tekintettel, a Kft. közreműködésével, ugyanezen a napon, a megvásárolt gépjárműre vonatkozó casco biztosítási szerződés kötésére irányuló ajánlatot tett az alperesnek, amelyen 2 db gyári kulcs meglétét tüntette fel. A gépjármű tényleges átvételére azonban csak a hitelkérelem elbírálása és a kölcsön folyósítása után, 1999. május 20. napján került sor és azon részt vett a Kft. alkalmazottjaként B. L. is. Ez alkalommal az eladó 3 db kulcsot adott át a felperesnek. A gépjárművet 1999. szeptember 3. napján ismeretlen személy eltulajdonította. Csupán ezt követően, a kulcsok leadása után derült ki, hagy a három kulcsból egy eredeti gyári, egy után-gyártott, egy pedig másolt volt. Ezért az alperes a casco biztosítási szerződés teljesítésétől elzárkózott.A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését megváltoztatta és arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 222 894 Ft biztosítási összeget, valamint ennek 1999. október 27-étől a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Kiemelte, hogy az ajánlattételre, majd a gépjármű átadására egyaránt az alperes megbízottjának, a Kft. alkalmazottjának, B. L.-nak a jelenlétében került sor, akinek tudnia kellett, hogy az alperes a kockázatviselés szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a kulcsok számának. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a megbízottnak a 3 db kulcs észlelése alkalmával tájékoztatási kötelezettsége keletkezett a felperessel szemben, ennek bejelentésével, valamint okának kivizsgálásával kapcsolatban, aki azonban ennek nem tett eleget. A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy ez a mulasztás kellő alapul szolgál az alperes marasztalásához.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Ebben egyrészt azzal védekezett, hogy a Kft. és annak B. L. nevű alkalmazottja kizárólag az ajánlat átvétele és továbbítása tekintetében volt az alperes megbízottja, a gépjármű átadása alkalmával azonban már nem ilyen minőségében járt el. Emellett arra hivatkozott, hogy a Ptké. 69. § -ának (1) bekezdésére figyelemmel a biztosító képviselőjével közölt nyilatkozat a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Hangsúlyozta, hogy a felperes mind az ajánlattétel, mind pedig a gépjármű átvétele alkalmával, a kulcsok számával kapcsolatban, megsértette az őt terhelő tájékoztatási kötelezettséget. Kifejtette, hogy ennek teljesítése esetén a biztosító csak teljes zárcsere alkalmazását követően vállalta volna a kockázat viselését.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében maga is elismerte, hogy a perbeli casco biztosítási szerződés megkötése során, a Kft. valamint annak B. L. nevű alkalmazottja a biztosítási szerződések közvetítésére jogosult üzletkötője, megbízottja volt. Ebből a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a megbízottat az ajánlat tartalma által érintett körben a Ptk. 205. §-ának (4) bekezdése és a Ptk. 277. §-ának (4) bekezdése által meghatározott tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terhelte. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy ez a kötelezettség kiterjedt arra is, hogy a gépjármű átvétele alkalmával figyelmeztesse a felperest a kulcsok számának jelentőségére és az ebben rejlő kockázat mértékére. Jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy ennek elmulasztása a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kellő alapul szolgál az alperes kártérítési kötelezettségének megállapításához. Ugyanez a jogi következtetés vonható le a biztosításról szóló 1995. évi XCVI. törvény 37. §-ának (1) és (4) bekezdéseiből, amelyek szerint a biztosító felelősséggel tartozik az általa megbízott közvetítő ügynök e minőségben tanúsított mulasztásáért.
Alaptalanul hivatkozott felülvizsgálati kérelmében az alperes arra, hogy a közvetítő ügynők megbízása az ajánlat továbbítását követően, az adott szerződéssel kapcsolatban megszűnt volna. Ehhez ugyanis az alperesnek a felperest erről a körülményről kifejezetten tájékoztatnia kellett volna. Az alperes azonban a Kft.-t még a biztosítási kötvényen is közvetítőként tüntette fel, amely az alperes ezen védekezésének éppen az ellenkezőjét támasztja alá.
Helyesen idézte az alperes felülvizsgálati kérelmében a Ptké. 69. §-ának (1) bekezdését, amely szerint a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Az adott esetben azonban nem a biztosított szerződő fél jognyilatkozatáról, hanem a biztosító ügynöke által észlelt, jogilag jelentős tény figyelmen kívül hagyásáról van szó. Ezért annak jogkövetkezményeit nem ennek a törvényi rendelkezésnek az alkalmazásával, hanem az előző bekezdésben foglaltak szerint kellett meghatározni.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.188/2001. sz.)