adozona.hu
BH 2004.2.72
BH 2004.2.72
Az Országos Betétbiztosítási Alap a betéteseknek történő kifizetés érdekében fennálló költségek körében a felszámolás alatt álló bankkal szemben hitelezői igényként érvényesítheti a kártalanítás számítástechnikai feldolgozásával, ehhez szoftver készítésével, a betétesekkel való kapcsolattartással felmerült költségeit [1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 98. §, 101. §, 105. §, 106. §, 107. § (2) bek., 108. § (4) bek., 118. § (2) bek., 2000. évi CXXIV. tv. 73. §, 1987. évi XI. tv. 12. § (2) bek.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1999. január 19-én indult meg a felszámolási eljárás, melynek Cégközlönyben való közzététele 1999. február 25-én történt meg.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (továbbiakban: OBA) 1999. április 2-án 9 tétel alatt részletezve összesen 5 995 219 423 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolónál. Ezek közül 2. tétel alatt a kártalanítás számítástechnikai feldolgozásának költségeként 8 687 500 Ft-ot, 4. tétel alatt kommunikációs költségek megjelöléssel 13 99...
BH 2004.2.72 Az Országos Betétbiztosítási Alap a betéteseknek történő kifizetés érdekében fennálló költségek körében a felszámolás alatt álló bankkal szemben hitelezői igényként érvényesítheti a kártalanítás számítástechnikai feldolgozásával, ehhez szoftver készítésével, a betétesekkel való kapcsolattartással felmerült költségeit [1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 98. §, 101. §, 105. §, 106. §, 107. § (2) bek., 108. § (4) bek., 118. § (2) bek., 2000. évi CXXIV. tv. 73. §, 1987. évi XI. tv. 12. § (2) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1999. január 19-én indult meg a felszámolási eljárás, melynek Cégközlönyben való közzététele 1999. február 25-én történt meg.Az Országos Betétbiztosítási Alap (továbbiakban: OBA) 1999. április 2-án 9 tétel alatt részletezve összesen 5 995 219 423 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolónál. Ezek közül 2. tétel alatt a kártalanítás számítástechnikai feldolgozásának költségeként 8 687 500 Ft-ot, 4. tétel alatt kommunikációs költségek megjelöléssel 13 990 856 Ft-ot, 5. tétel alatt szoftver készíttetésének költsége címén 500 000 Ft-ot, 7. tétel alatt hangpostafiók aktualizálásának költsége címén 25 000 Ft-ot, míg 9. tétel alatt telefon többletköltség címén 163 573 Ft-ot igényelt. A felszámoló e követeléseket vitatta, mert az volt az álláspontja, hogy ezek a költségek a betétesek részére történt kifizetéshez közvetlenül nem kapcsolódnak.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által vitatott hitelezői igényeket elbírálta és az 1999. november 17-én kelt végzésével elutasította. A határozatban kifejtett jogi álláspontja szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, módosított 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 107. § (2) bekezdésének azt a rendelkezését, mely szerint az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni, szűkkörűen kell értelmezni. Ezt támasztja alá a Hpt. 118. §-ának (2) bekezdése és a Cstv. alapelveinek is ez a szűkebb értelmezés felel meg. Ha ugyanis az OBA a betétesek kártalanításával kapcsolatos valamennyi költségét érvényesíthetné, akkor annak a hitelintézet felszámolásában részt vevő egyéb hitelezők látnák a kárát, mert az OBA-nak kifizetett összeggel csökkenne a kielégítési alap. Az OBA biztosítási jellegéből következik, hogy neki kell viselnie azokat a költségeket, melyek a kötelezettségeinek ellátásához szükségesek, s csak azokat a kifizetéssel kapcsolatos költségeket háríthatja át a felszámolás alatt álló adósra, melyek az adósnál is felmerültek volna, ha neki kell az átutalásokat, kifizetéseket teljesíteni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, s megállapította, hogy az OBA igénye alapos. Felhívta a felszámolót, hogy a kártalanítás számítástechnikai feldolgozása, a szoftver készíttetés, a kommunikáció, a hangpostafiók aktualizálása költségeinek és a telefonköltségeknek a megtérítése iránti hitelezői igényt ekként vegye nyilvántartásba. Kötelezte az adóst, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 5000 Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.
A jogerős végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, abból azonban téves jogi következtetést vont le. Az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy jelen ügyben az OBA hitelezői igénye a Hpt. 107. §-án alapul. A hitelező a felszámolási eljárásban a reá átszállt követeléseket érvényesíti, a jogszabály felhatalmazása alapján minden vonatkozásban a jogosult helyébe lép. A Hpt. 107. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. A Hpt. 108. §-ának (4) bekezdése értelmében az Alap pénzeszközei törvényi védelem alatt állnak, azok nem vonhatók el és a 98. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Emiatt a Hpt. 107. §-ának (3) bekezdése alapján a hitelintézet felszámolása során az Alap azoknak a betéteknek a tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.
A másodfokú bíróság megállapítása szerint jelen ügyben a jogvita tárgya az volt, hogy miként határozható meg azoknak a költségeknek a köre, amelyek a kifizetésekhez kapcsolódnak, azzal állnak okozati összefüggésben. A másodfokú bíróság álláspontja szerint kétségtelen, hogy a Hpt. e vonatkozásban egyértelmű rendelkezést nem tartalmaz. A Hpt. 105-106. §-ai írják elő a kártalanítási összeg betétesek számára történő kifizetésének tájékoztatási és technikai szabályait, továbbá egyértelművé teszik, hogy a kártalanításra való jogosultság elismerésének előfeltétele az: a betétes által szolgáltatott azonosító adatok megegyezzenek a hitelintézetnél nyilvántartott adatokkal. E jogszabályhelyek tartalmazzák lényegében azokat a kommunikációs és technikai adminisztrációs feltételeket, amelyekre a hitelező a fellebbezésében is hivatkozott, s amelyek a kifizetéssel kapcsolatban egyértelműen felmerülnek. Ezért - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a hivatkozott jogszabályhelyek helyett a Hpt. 118. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat látta alkalmazhatónak a jelen jogvitában. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a fellebbezés elbírálásának időpontjában már meghozatalra került a Hpt. módosítását tartalmazó 2000. évi CXXIV. törvény. A módosított törvény pótolja az alaptörvény hiányosságát, mert 73. §-a a Hpt. 107. §-át a (4) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a 107. § (2) bekezdésének alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség. Ez az új bekezdés tehát a felmerülő költség fogalmának a magyarázatát tartalmazza. Mindezek együttes értékelésével a másodfokú bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által elutasított hitelezői igények a Hpt. 105-106. §-aiban foglalt - összegében a felszámoló által nem vitatott - költségek közé tartoznak. Ezért az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján.
A jogerős végzés ellen a felszámoló nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogszabálysértő végzés marasztaló részének megváltoztatását és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság a Hpt. 107. §-ának (2) bekezdését tévesen értelmezte. Az OBA által követelt költségek nincsenek közvetlen összefüggésben a kártalanítás kifizetésével. Az Alap olyan költségeket kíván az érintett hitelintézettel, jelen esetben az adóssal megfizettetni, amelyek a működési költségei között egyébként is szerepelnek és előírt feladatai ellátásához szükségesek. Nem kapcsolható a kifizetésekhez az igénybejelentő lapok előállítása, a hirdetmények, a médiafigyelés, a hangpostafiók aktualizálása, szoftverek készíttetése, a szoftverek előállítójával történő telefonbeszélgetések költsége. Ezek a költségek ugyanis az OBA feladatának általános ellátásához kapcsolódó költségek, mint ahogy azt a Hpt. 98. § (1) bekezdés b) és c) pontja egyértelműen tartalmazza.
Az adós a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott továbbá arra, hogy a másodfokú bíróság végzése meghozatalakor sértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében előírtakat, mely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jogvita tárgyát adó jogalapot a jogvita keletkezésekor hatályos előírás szerint kell elbírálni. Ezért a Hpt.-t módosító 2000. évi CXXIV. törvény rendelkezései jelen ügyben még nem alkalmazhatóak. A később hozott, kiterjesztő értelmezést lehetővé tévő jogszabálynak nincs visszamenőleges hatálya. Ebből következően az elsőfokú bíróság a Hpt. 118. §-ának (2) bekezdését helytállóan alkalmazta, mert e jogszabályhely határozta meg, mi tartozik a kártalanítással összefüggésben az Alap által érvényesíthető, azzal okozati összefüggésben álló költségek körébe. Az adós felülvizsgálati kérelmében utalt arra is, hogy a 2001. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés sem támasztja alá a másodfokú bíróság állásfoglalását, mert a kibővítő rendelkezés sem tartalmazza a számítástechnikai feldolgozás, szoftver készíttetés, a hangpostafiók aktualizálása költségeit és a telefonköltségeket, mint az adós által megtérítendő költségeket.
A hitelező a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kifizetéshez kapcsolódó költségek megfizetését előíró - a felszámolási eljárás megindulásakor is hatályban volt - Hpt. 107. §-ának (2) bekezdése a kötelezettséget megállapító szabály. A 2000. évi CXXIV. törvény 73. §-ával beiktatott Hpt. 107. §-ának (4) bekezdése a kötelezettséget megállapító szabálynak csupán pontosítása. Ezért álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése meghozatalakor nem sértette meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében előírtakat.
A felülvizsgálati bíróság tárgyaláson kívül bírálta el a felülvizsgálati kérelmet, a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a Hpt. 107. §-ának (2) bekezdésében írt, a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségek körét a Hpt. egyéb rendelkezéseivel összhangban helytállóan határozta meg. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság egyetért a másodfokú bíróságnak azzal a jogi érvelésével, hogy a Hpt. 105-106. §-ai részletezik a kártalanítási összeg betétesek számára történő kifizetésének tájékoztatási és technikai szabályait. E követelmények megvalósítása során az OBA-nál felmerült kommunikációs és technikai adminisztrációs költségek a kifizetéssel kapcsolatban merülnek fel. Ezek körébe tartoznak a hitelező által igényelt és a felszámoló által tévesen vitatott költségek. Téves az adósnak az az érvelése, hogy a Hpt. 118. § (2) bekezdése határozza meg, mi tartozik a kártalanítással összefüggésben az Alap által érvényesíthető, azzal okozati összefüggésben álló költségek körébe. A Hpt. 118. § (2) bekezdése - az Alap számlavezetése és pénzkezelése címszó alatt - az Alap működése során a pénzforgalmi számlája vezetésének módjára vonatkozó szabályokat tartalmazza. E szabályok a betéteseknek történt kifizetéssel kapcsolatban felmerült költségek körére vonatkozóan semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak.
Az adós felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős végzés sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében írtakat. A jogerős végzésből egyértelműen megállapítható, hogy nem a 2000. évi CXXIV. törvénnyel módosított Hpt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján határozta meg a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségek körét, hanem a fentebb már részletezett, a Hpt.-nek az adós felszámolásának kezdő időpontjában hatályban volt szabályai helyes értelmezése alapján. A másodfokú bíróság a módosított Hpt. 107. §-ának (4) bekezdésére csak azzal kapcsolatban utalt, hogy a jogalkotó maga is szükségesnek tartotta a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségek részletezését, egyértelművé tételét. A módosított Hpt. 107. §-ának (4) bekezdésében foglaltak - mely szerint a Hpt. 107. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségnek tekintendő a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és kommunikációs költség - a másodfokú bíróságnak a Hpt. 107. § (2) bekezdése helyes értelmezését támasztja alá.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartotta, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Gfv. X. 30.858/2002. sz.)