adozona.hu
BH+ 2004.1.43
BH+ 2004.1.43
A jogszabály terrorelhárító beosztást nem ír elő, ezért a létrehozott megyei terrorelhárító szolgálatnál szolgálatot teljesítő személy pótszabadságra jogosult [1996. évi XLIII. tv. 92. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes módosított keresetének megfelelően a munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest 8496 forint elmaradt pótlék és késedelmi kamata, valamint 39 900 forint pótszabadságra járó távolléti díj és késedelmi kamata valamint perköltség megfizetésére.
Az ítélet tényállása szerint a rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperes 1993. szeptember 16-a és 1998. november 30-a között az alperes ún. Beavatkozó Alosztályán teljesített szolgálatot robbanóanyag kereső kutyavezető beosztásban...
BH+ 2004.1.43 A jogszabály terrorelhárító beosztást nem ír elő, ezért a létrehozott megyei terrorelhárító szolgálatnál szolgálatot teljesítő személy pótszabadságra jogosult [1996. évi XLIII. tv. 92. §]
A felperes módosított keresetének megfelelően a munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest 8496 forint elmaradt pótlék és késedelmi kamata, valamint 39 900 forint pótszabadságra járó távolléti díj és késedelmi kamata valamint perköltség megfizetésére.Az ítélet tényállása szerint a rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperes 1993. szeptember 16-a és 1998. november 30-a között az alperes ún. Beavatkozó Alosztályán teljesített szolgálatot robbanóanyag kereső kutyavezető beosztásban. 1998. december 1-jei hatállyal az alperes a parancsban a Közlekedésrendészeti Osztály Forgalomellenőrző Alosztály állományába helyezte és kinevezte járőrnek. A felperes szolgálati viszonya 1999. december 15-ei hatállyal alkalmatlanság miatt felmentéssel megszűnt.
Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a Rendőrség Különleges Szolgálata Parancsnokának intézkedése 1. pontjában a megyei beavatkozó alosztályokat terrorelhárító szolgálatnak minősítette. Így ezért az ott szolgálatot teljesítők beosztása terrorelhárítónak minősül. A per során az alperes nem vitatta, hogy a felperes 1998. november 30-ig a Beavatkozó Alosztály tagja volt. Ezért a Hszt. 92. §-ának b) pontjában foglaltak alapján 14 nap külön pótszabadságra jogosult a 90. §-ának (2) és (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül.
Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes annak részbeni megváltoztatását és a pótszabadságra járó távolléti díjra vonatkozó részében a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helytálló indokai alapján helybenhagyta.
A fellebbezés kapcsán rámutatott arra: az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a megyei beavatkozó alosztályok terrorelhárító szolgálatot végeznek, és 1998-ban az alperes ilyen osztályán szolgálatot teljesítő felperes a bombakutató beosztására figyelemmel terrorelhárító beosztásúnak minősült. Az alperes által sem vitatott tényállás szerint a felperes bombakutatói feladatokat 1998-ban ténylegesen is ellátott. A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja egyértelműen a terrorelhárító beosztáshoz köti a pótszabadságra való jogosultságot, függetlenül attól, hogy az adott időszakban volt-e elhárítandó terroresemény.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő megváltoztatását, és a pótszabadság megváltására irányuló kereseti kérelem elutasítását, valamint a felperesnek a perköltségekben való marasztalását kérte.
Álláspontja szerint csak azt kell terrorelhárítónak tekinteni, akit ilyen feladatok elvégzésével bíztak meg, az alperesi főkapitányság állománytáblázatában azonban ilyen beosztás soha nem is szerepelt. A megyei beavatkozó alosztályok hatásköre, tevékenysége a bekövetkezett terrorcselekmények esetére az elsődleges intézkedések megtételére szorítkozik, amelyet bármelyik rendőrnek meg kell tennie. Az eljárt bíróságok tévesen hivatkoznak a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésére, mert abban a beavatkozó alosztálynak a Különleges Szolgálat helyszínre érkezéséig a szakszerű elsődleges intézkedések megtétele és a bekövetkezett terrorcselekmény megszakítása is a feladatát képezte. Ez a perbeli alosztálynak, így a felperesnek nem volt feladata. Ezen túlmenően előadta, hogy az intézkedése egy bizonyos fokú fizikai teljesítményt ír elő a beavatkozó alosztály tagjai számára, a felperes azonban ennek nem felelt meg, ezért 1997. április 3-ával a különleges bevetési pótlékát is megszüntették. Mivel a felperes a fizikai felmérésnek nem tett eleget, 1998. évre a pótszabadságra sem jogosult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben arról kellett dönteni, hogy a felperes a beosztásával járó kötelezettségei folytán jogosult-e a Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pótszabadságra.
Mivel sem a Hszt. végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet, sem a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet terrorelhárító beosztást nem rendszeresített, ebből következően a jogosultság szempontjából nem a beosztás megnevezése, hanem a szolgálat ellátásának körülményei az irányadók.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. [Pp. 275. § (1) bekezdés].
A munkaügyi bíróság tényként állapította meg, hogy a Rendőrség Különleges Szolgálata Parancsnokának intézkedése 1. pontjában a megyei beavatkozó alosztályokat terrorelhárító szolgálatnak minősítette. Ennek ellenkezőjét az alperes az eljárás során nem bizonyította.
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 71. §-ának (1) bekezdése szerint a rendőrség a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és felszámolása érdekében intézkedik:
a) a terrorcselekmények felderítésére a hatáskörébe tartozó esetekben;
b) a terrorcselekmény bekövetkezésének megakadályozására;
c) a bekövetkezett terrorcselekmény megszakítására és káros következményei felszámolására;
d) a terrorelhárításhoz szükséges adatok gyűjtése, nyilvántartása és elemzése iránt.
A (3) bekezdés szerint a rendőrség a terrorelhárítási feladatok végrehajtása érdekében állandó és ideiglenes terrorelhárítási szervezetet hozhat létre, gondoskodik ezek felkészítéséről és felszereléséről.
A szolgálati szabályzatban meghatározott terrorelhárítás a döntés alapjául szolgáló tényállásból kitűnően a Beavatkozó Alosztálynak, így a felperesnek a feladata volt, amin nem változtat az a körülmény sem, hogy a rendőrség terrorcselekményekkel kapcsolatos feladatai megoszlanak a különböző rendőrségi szervek között, és az alperes beavatkozó egysége annak csak egy részét látta el.
Az alperes a felperest az intézkedésben meghatározott fizikai teljesítőképesség hiánya miatt 1998. december 1-jéig nem mentette fel a Beavatkozó Alosztály robbanóanyagkereső kutyavezetői beosztása alól, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra az álláspontra, hogy a felperest a pótszabadság, illetőleg a jogviszonyának megszűnése miatt a pótszabadságra járó távolléti díj megilleti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, a felülvizsgálati eljárási illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf.Bír. Mfv.II.10.029/2002)