adozona.hu
BH 2003.12.523
BH 2003.12.523
A közigazgatási szervnek a - tartalma szerint hatásköre hiányát megállapító határozata érdemi határozatnak minősül abban az esetben is, ha erről nem alakszerű határozatot hozott, hanem levélben tájékoztatta az ügyfelet [Áe. 72. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tőzsde etikai bizottsága állásfoglalásában kimondta, hogy a tőzsde tagjai 1998. szeptember 17-én a szabványosított határidős tőzsdei kereskedés során súlyos etikai vétséget követtek el, amikor üzletkötőik kilenc ügyletet hangos szóval tett ajánlattétel és elfogadás nélkül rögzítettek. A tőzsde a felperest nyilvántartásából törölte, majd - a felperes kérelmére - határozatában felkérte az etikai bizottságot az ezen állásfoglalással lezárt ügyében új eljárás lefolytatására.
A etikai bizottság...
BH 2003.12.523 A közigazgatási szervnek a - tartalma szerint hatásköre hiányát megállapító határozata érdemi határozatnak minősül abban az esetben is, ha erről nem alakszerű határozatot hozott, hanem levélben tájékoztatta az ügyfelet [Áe. 72. §]
A tőzsde etikai bizottsága állásfoglalásában kimondta, hogy a tőzsde tagjai 1998. szeptember 17-én a szabványosított határidős tőzsdei kereskedés során súlyos etikai vétséget követtek el, amikor üzletkötőik kilenc ügyletet hangos szóval tett ajánlattétel és elfogadás nélkül rögzítettek. A tőzsde a felperest nyilvántartásából törölte, majd - a felperes kérelmére - határozatában felkérte az etikai bizottságot az ezen állásfoglalással lezárt ügyében új eljárás lefolytatására.A etikai bizottság állásfoglalásában megerősítette korábbi állásfoglalását.
A felperes ezt követően fordult az alpereshez, és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 137. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján azt kérte, hogy az alperes határozattal állapítsa meg, hogy a tőzsde megsértette az Épt. 176. §-a (2) bekezdésének j) pontját, mivel nem alkotta meg az etikai vétségek szabályzatát. Kérte továbbá a támadott állásfoglalások megsemmisítését, és a tőzsde kötelezését az etikai vétségek szabályzatának megalkotására.
Az alperes 1999. április 30-án kelt 30.035/1999. számú határozatában kötelezte a tőzsdét a tőzsdei kereskedőkre vonatkozó etikai normákat tartalmazó szabályzat megalkotására, és annak 1999. december 31-ig történő benyújtására. Ezen intézkedéséről 1999. június 4-én kelt 5363/99. iktatószámú válaszlevelében a felperest értesítette, és kifejtette azon álláspontját, hogy határozata meghozatalával az Épt. 137. §-ának (2) bekezdésén alapuló valamennyi intézkedési lehetőségét és kötelezettségét kimerítette, az etikai bizottság konkrét, egyedi ügyben hozott állásfoglalásai megsemmisítésére hatásköre nincs.
A felperes keresetében az alperes 5363/99. iktatószámú levele - mint közigazgatási határozat - bírósági felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új, érdemi közigazgatási határozat meghozatalára kötelezését, és perköltségben való marasztalását kérte.
Keresetében előadta, hogy az alperes - mint közigazgatási szerv - az Épt. 126. §-ának (1) bekezdése, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései alapján köteles eljárni.
Az Épt. 137. §-ának g) pontja alapján hatáskörébe tartozik a tőzsde jogszabályba ütköző alapszabályával ellentétes tevékenységek megtiltása.
Az alperes érdemi ellenkérelmében kifejtette, hogy a felperes által megjelölt irat nem minősül közigazgatási határozatnak, csupán felügyeleti válasz a felperes többször módosított kérelmeire. Álláspontja szerint az alperes a konkrét ügyben nem kötelezhette a tőzsde őrkormányzó testületeit meghatározott tartalmú döntések hozatalára.
Mindezek alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, és perköltségének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 2500 Ft perköltséget.
A végzés indokolásában hivatkozott az alperesnek az Épt. 137. §-a (2) bekezdésének g) pontjában megállapított hatáskörére, ezzel összefüggésben arra, hogy az alperes törvényességi felügyeleti jogkörébe nem vonható az egyedi ügyekben hozott tőzsdei határozatok felülvizsgálata. Kifejtette, hogy az Épt. nem teszi lehetővé a tőzsde és a gazdálkodó szervezet tagja közötti - etikai vétségből eredően keletkező - egyedi határozat alperesi, és így végső soron bírói felülvizsgálatát; ezért - valamint arra is figyelemmel, hogy az alperes álláspontját tájékoztató levél formájában közölte a felperessel - a keresettel támadott ügyirat érdemi határozatnak nem tekinthető, így bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére sincs lehetőség.
Mindezekre figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett, melyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására és érdemi határozat meghozatalára kötelezését kérte.
Fellebbezése indokolása szerint az alperes által írt, keresettel támadott levelet annak tartalma alapján közigazgatási határozatnak kell tekinteni, miután abban az alperes hatáskörének hiányát állapította meg. Állította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor idézés kibocsátása nélkül utasította el a keresetlevelet.
Az alperes észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés alapos.
Az alperes keresettel támadott, 1999. június 4-én kelt, felpereshez címzett tájékoztatása - tartalmát tekintve - az alperes hatáskörének hiányát megállapító közigazgatási határozatnak minősül. Abban ugyanis összefoglalva a tényállást, és kifejezésre juttatva egyetértését a tőzsde etikai bizottságának állásfoglalásával kapcsolatban, az alperes az Épt. 137. §-a (2) bekezdésének g) pontjára történő hivatkozással megállapította, hogy valamennyi intézkedési lehetőségének és kötelezettségének eleget tett, amikor új szabályzat kidolgozására, a tőzsdei kereskedőkre vonatkozó etikai normákat tartalmazó szabályzat megalkotására, és 1999. december 31-ig az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez történő benyújtására kötelezte [3. oldal (2) bekezdés] a tőzsdét.
A Legfelsőbb Bíróság 3/1998. számú Közigazgatási Jogegységi Határozata szerint a közigazgatási szervnek - a közigazgatási jogviszony hiányára alapított - hatásköre hiányát megállapító határozata az Áe. 72. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából az ügy érdemében hozott döntés, amely - egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - bíróság által felülvizsgálható. Az indokolásban kifejtettek szerint amennyiben a közigazgatási szerv úgy dönt, hogy az adott kérdésben nincs közigazgatási jogviszony, és emiatt nem tartozik egyetlen közigazgatási szerv hatáskörébe sem, a kérelmet elbíráló határozat - bár hatáskör hiányát állapítja meg - érdemi határozatnak minősül. Téves jogi álláspontot foglalt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján azért utasította el idézés kibocsátása nélkül, mert úgy találta, hogy az alperes keresettel támadott tájékoztatása nem tekinthető érdemi határozatnak, ezért annak bírósági felülvizsgálatára sincs lehetőség.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban - mindezeket szem előtt tartva - az elsőfokú bíróságnak az alperes határozatát érdemben kell felülvizsgálnia, állást foglalva abban a kérdésben, hogy az alperes hatáskör hiányát megállapító, érdemi határozatnak minősülő válaszlevelének tartalma mennyiben felel meg az alperesre irányadó anyagi és eljárási jogszabályban foglaltaknak.
A közigazgatási jogviszony és az alperesi hatáskör hiányának megállapítása esetén a kereset elutasítására kerülhet sor.
(Legf. Bír. Kpkf. VI. 38.422/2000.)