adozona.hu
BH+ 2003.12.601
BH+ 2003.12.601
Művészeti dolgozók esetében a jogszabály több feltétel együttes fennállásától teszi függővé a művészeti öregségi nyugdíjra jogosultság megállapítását [5/1992. (I. 13.) Korm. r. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. december 3-án öregségi nyugdíj megállapítását igényelte az alperestől az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján.
Az alperes mindkét fokon elutasította a felperes igényét. A felperes szolgálati idejét 25 év 6 napban állapította meg a másodfokú határozatában, egyúttal megállapította, hogy az 1974. július 1-jétől 1998. november 30-ig terjedő időszak alatt csak 23 év 220 napon át folytatott művés...
BH+ 2003.12.601 Művészeti dolgozók esetében a jogszabály több feltétel együttes fennállásától teszi függővé a művészeti öregségi nyugdíjra jogosultság megállapítását [5/1992. (I. 13.) Korm. r. 2. §].
A felperes 1998. december 3-án öregségi nyugdíj megállapítását igényelte az alperestől az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján.Az alperes mindkét fokon elutasította a felperes igényét. A felperes szolgálati idejét 25 év 6 napban állapította meg a másodfokú határozatában, egyúttal megállapította, hogy az 1974. július 1-jétől 1998. november 30-ig terjedő időszak alatt csak 23 év 220 napon át folytatott művészeti tevékenységet, ezért nem jogosult öregségi nyugdíjra.
A felperes keresettel fordult a bírósághoz, kérte az alperes másodfokú határozatának felülvizsgálatát, és annak megállapítását, hogy további 517 nap művészeti tevékenység beszámításával öregségi nyugdíjra jogosult.
A 2001. október 11-i újabb igénybejelentése folytán az alperes a határozatával 2000. május 2-ától öregségi nyugdíjat állapított meg a felperesnek. A határozat szerint a felperes 1974. július 1-jétől 2000. május 1-jéig 25 év és 8 napon át folytatott művészeti tevékenységet. A felperes e határozatra figyelemmel akként módosította a keresetét, hogy az öregségi nyugdíja megállapítását az első igénybejelentésének napjától kérte, mert az alperes az újabb határozatában elismerte a perben vitatott 517 nap művészeti szolgálati időt. Az alperes a korábbi saját téves álláspontját módosította, azonban nem az első igénybejelentésre visszamenő hatállyal.
A kerületi bíróság az ítéletével - a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményére figyelemmel - elutasította a felperes keresetét.
Az ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes nem a perben vitatott 517 napot, az artista gyakornoki időt, a munkanélküli járadék és a fizetés nélküli szabadság vitatott idejét ismerte el, hanem új, a perbeli határozatokban nem vizsgált időszak vonatkozásában, 1998. december 1-jétől 2000. május 1-jéig ismert el további 518 nap művészeti tevékenységet. Ezt az időszakot adta hozzá a korábban elismert 23 év 220 naphoz, és ennek alapján lehetett a felperes öregségi nyugdíját 2000. május 2-ától megállapítani. A bíróság utalt az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 1. és 2. §-aiban foglalt szabályokra, és e jogszabályokra figyelemmel arra, hogy az alperes másodfokú határozata az összes szolgálati időből levonta az 1993. január 31-től március 31-ig tartott fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartamát (60 napot), mert ez nem járt biztosítási kötelezettséggel. Ezen időszak tekintetében a felperes nem bizonyította okirattal, hogy főfoglalkozásszerűen művészeti tevékenységet végzett. Ugyancsak nem bizonyította ezt azoknak az időszakoknak a vonatkozásában sem, amelyek tartama alatt munkanélküli ellátásban részesült (276 nap). Ha a bíróság bizonyítottnak találta volna is, hogy az 1974. január 1-jétől betöltött artista gyakornoki munkakör az említett kormányrendelet 1. §-ának c) pontja alá tartozó tevékenység, a felperest akkor sem illette volna meg 1998. december 3-tól az öregségi nyugdíj, mert ezzel a további 181 nappal együtt sem lett volna meg a 25 év művészeti ideje. Továbbá nem tudta bizonyítani, hogy a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző öt évben is folyamatosan főfoglalkozásszerűen művészeti tevékenységet folytatott.
A felperes felülvizsgálati kérelmének lényege szerint a bíróság nem vizsgálta az általa folytatott artistafoglalkozás szakmai sajátosságait. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az artista a munkanélküli ellátás időtartama alatt is főfoglalkozású artista, mert a produkcióját színpadképes állapotban kell tartania. Azzal érvelt, hogy az Oktatási Minisztérium és az Állami Artistaképző Intézet álláspontja szerint az artista gyakornoki időt is művészeti tevékenységként kell figyelembe venni. Mindezek alapján kérte az ítélet megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az öregségi nyugdíjra 1998. december 3-tól jogosult.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme - az abban foglalt indokok alapján - a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2. §-a több feltétel együttes fennállása esetén teszi lehetővé az öregségi nyugdíj megállapítását.
A per adatai szerint a felperes 8615 nap, vagyis 23 év 220 nap művészeti tevékenységet tudott igazolni. A felperes elismert művészi tevékenysége a jogszabályban meghatározott 25 évi feltételen kívül annak a feltételnek sem felelt meg, hogy a nyugdíj igénylését megelőző öt évben is folyamatosan e tevékenységet végezte volna. 1994. január 4-től május 9-ig és 1994. október 4-től 1995. március 2-ig munkanélküli járadékban részesült, az utolsó 5 évben pedig az elismert idők nem folyamatosak. Az említett időtartamokban a felperes nem végzett főfoglalkozásszerűen művészeti tevékenységet. A szolgálati idő elismerése nem jelenti feltétel nélkül azt, hogy egyúttal művészeti időnek is minősül az elismert időtartam. A munkanélküli járadékosként történt járulékfizetés megalapozta ugyan a szolgálati idő elismerését, a felperes azonban nem volt főfoglalkozásszerűen művészi tevékenységet folytatónak tekinthető. Peradat, hogy a felperes vonatkozásában az 1993. január 1-je és március 31-e közötti időre nem történt járulékfizetés.
Az artista gyakornoki idő figyelembevétele mellőzésének az ítéletben kifejtett indokait a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem cáfolják. Az Oktatási Minisztérium és az Állami Artistaképző Intézet hivatkozott állásfoglalásai ugyanis csupán azt tartalmazzák, hogy a végbizonyítvánnyal rendelkező részére határozott időre szóló hivatásos előadóművészi működési engedély adható; a felperes pedig maga is úgy nyilatkozott a perben, hogy ilyen működési engedélyt nem kért.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf.Bír. Mfv.II.11.188/2001)