adozona.hu
AVI 2001.3.32
AVI 2001.3.32
Az az üzemanyag vámmentes, amely a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és a gyárilag rendszeresített tartályban hozzák be az országba való belépéskor és azt a folyamatos közlekedés során, a tartályból történő leeresztés nélkül elhasználják (1995. évi C. tv. 105. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal 1998. április 17-én helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél, és megállapította, hogy lakásán acélhordókban összesen 4200 liter háztartási tüzelőolaj található és intézkedett a tüzelőolaj lefoglalásáról. A felperes a háztartási tüzelőolajat gépjárműve rendszeresített üzemanyagtartályában hozta be az országba, abból lefejtve tárolta a lakásán. A elsőfokú vámhivatal határozatával 283 920 Ft jövedéki adó, ugyanilyen összegű adóbírság, 1 419 600 Ft jövedéki bírság megfiz...
AVI 2001.3.32 Az az üzemanyag vámmentes, amely a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és a gyárilag rendszeresített tartályban hozzák be az országba való belépéskor és azt a folyamatos közlekedés során, a tartályból történő leeresztés nélkül elhasználják (1995. évi C. tv. 105. §)
Az elsőfokú vámhivatal 1998. április 17-én helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél, és megállapította, hogy lakásán acélhordókban összesen 4200 liter háztartási tüzelőolaj található és intézkedett a tüzelőolaj lefoglalásáról. A felperes a háztartási tüzelőolajat gépjárműve rendszeresített üzemanyagtartályában hozta be az országba, abból lefejtve tárolta a lakásán. A elsőfokú vámhivatal határozatával 283 920 Ft jövedéki adó, ugyanilyen összegű adóbírság, 1 419 600 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest és elrendelte a tüzelőolaj elkobzását. Az indokolás szerint a felperes a fűtőolaj eredetét hitelt érdemlően igazolni nem tudta, mennyisége a kereskedelmi mennyiséget meghaladta. A tüzelőolajat jövedéki adótörvény előírása szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek kell tekinteni.A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a tüzelőolaj nem minősül vámmentes üzemanyagnak, mert nem rendszeresített üzemanyaga a diesel gépjárműveknek, illetve kizárólag a gépjárműben használható fel, nem fejthető le. A felperes a vámokmánnyal lett volna köteles igazolni a jövedéki termék származását.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a háztartási tüzelőolaj vám- és adómentes, jogszabály nem tiltja a tankból való leeresztést és tárolást, illetve a vámmentes terméket nem köteles számlával igazolni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 105. §-a alapján vámmentes a belépő személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és ilyen gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag. E szabályra visszautalva a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásában különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jtv.) 9. § (1) bekezdése alapján adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag.
A Jtv. ugyanakkor az adómentes termékeket nem emeli ki a jövedéki termékekre vonatkozó szabályok hatálya alól. A jövedéki termékek származás igazolására vonatkozóan pedig a Jtv. 76. § (2) bekezdés b) pontja a jövedéki termék birtokosára nézve származási igazolási kötelezettséget ír elő függetlenül attól, hogy a birtokolt jövedéki termék vám- és adómentes-e vagy sem. A felperes ilyen okiratot bemutatni nem tudott, ezért annak ellenére, hogy a terméket jogszerűen hozta be az országba, az általa behozott tüzelőolajat jövedékellenőrzés alól elvont terméknek kell tekinteni.
Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a Vtv. és a Jtv. üzemanyagra vonatkozóan ad vám- és adómentességet, a háztartási tüzelőolaj pedig üzemanyagnak nem tekinthető.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a behozott háztartási tüzelőolaj vám-és adómentes. Álláspontja szerint jogszabály nem tiltja az üzemanyag leeresztését és tárolását. A Vtv. 105. §-a és a Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) 179. § (1) bekezdése alapján az üzemanyagot behozó felperes szóbeli nyilatkozatot is tehetett, ezért az adómentes termékek származását semmilyen okmánnyal igazolni nem kell.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság mindenben osztja az abból levont jogi következtetéseket is. A felperes fellebbezésével kapcsolatban az alábbiakra kíván még rámutatni.
A Vhr. 179. § (1) bekezdése szerint a vámmentesen vámkezelhető üzemanyag mennyiségéről szóbeli árunyilatkozat adható. E jogszabályhely alapján tehát az üzemanyag mennyiségéről és nem a származásáról lehet szóbeli nyilatkozatot tenni. A Jtv. 76. § (2) bekezdés b) pontja pedig a jövedéki termék birtokosára nézve annak származási igazolási kötelezettségét írja elő.
Az alperesi határozat helyesen utal arra is, hogy a vámmentes üzemanyag kizárólag a gépjárműben használható fel, nem fejthető le az üzemanyagtankjából. A Vtv. 105.§-a alapján ugyanis nyelvtanilag és logikailag is az a következtetés vonható le, hogy az az üzemanyag vámmentes, amely a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és a gyárilag rendszeresített tartályban hozzák be az országba való belépéskor és azt a folyamatos közlekedés során, a tartályból történő leeresztés nélkül elhasználják. A vámmentesség célja az, hogy külföldön vásárolt üzemanyaggal is használni lehessen a személygépkocsit az országba való belépéskor. Az adómentességnek azonban nem célja, hogy a tartályból rendszeresen lefejtett üzemanyag tárolását tegye lehetővé.
A fenti indokolási kiegészítésekkel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 27. 757/1999. sz.)