adozona.hu
AVI 2001.1.2
AVI 2001.1.2
A termék besorolásánál adójogi szempontból a termék gyári, eredeti állapota az irányadó (1992. évi LXXIII. tv. 33. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a F. C.-W. Kft.-től 1994. szeptember 14-én megrendelt egy Ford Escort Wagon Club 1.3.i. katalizátoros gépjárművet 1 410 000 forint vételár kikötése mellett azzal, hogy a külön rendelt extraként kéri többek között a gépkocsi tehergépjárműkénti vizsgáztatását. A vételárból a felperes megfizetett 100 000 forint előleget, valamint 100 000 forint foglalót. A C.-W. Kft. ezt követően 1994. október 13-án vásárolta meg a számla alapján41-32-13. ITJ számú Ford Escort Club Combi új személygép...
AVI 2001.1.2 A termék besorolásánál adójogi szempontból a termék gyári, eredeti állapota az irányadó (1992. évi LXXIII. tv. 33. §)
A felperes a F. C.-W. Kft.-től 1994. szeptember 14-én megrendelt egy Ford Escort Wagon Club 1.3.i. katalizátoros gépjárművet 1 410 000 forint vételár kikötése mellett azzal, hogy a külön rendelt extraként kéri többek között a gépkocsi tehergépjárműkénti vizsgáztatását. A vételárból a felperes megfizetett 100 000 forint előleget, valamint 100 000 forint foglalót. A C.-W. Kft. ezt követően 1994. október 13-án vásárolta meg a számla alapján41-32-13. ITJ számú Ford Escort Club Combi új személygépkocsit az F. B., majd a gépkocsit átalakíttatta és tehergépjárműként forgalomba helyeztette. A gépkocsi átalakításával a hátsó oldalajtók belülről nem nyithatók, az ablakemelő szerkezetet kiszerelték, a hátsóablakok üvegét csúsztató léccel tették védetté, a vezetőülés mögött fémrácsot szereltek be az utastér és a rakodótér elválasztására, a hátsó üléseket kivették, ott rakfelületet alakítottak ki. A felperes az eladó számlái alapján részletfizetéssel a gépkocsit megvásárolta és azt 1994. október 20-án átvette. A felperes a gépjármű beszerzése után, mint tárgyi eszköz beszerzésére jutó általános forgalmi adót bevallásaiban visszaigényelte.Az APEH Megyei Igazgatósága a felperesnél 1994. szeptember és október hónapra áfa ellenőrzéseket folytatott le, melynek eredményeképpen az 1997. október 13-án kelt 8071285283. számú határozattal a felperes terhére 40 000 forint általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) adóhiány megfizetését írta elő, valamint az 1997. október 13-án kelt 8071285294. számú határozatával további252 000 forint áfa adóhiány megfizetését írta elő. Az alperes az 1997. december 16-án kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperes által megvásárolt gépkocsi az ITJ.41-32. termékcsoportba tartozik, a forgalomba helyezés szempontjától függetlenül a termékbesorolásnál a gyárilag kialakított állapot az irányadó, ezért a felperes nagy rakodóterű személygépkocsit vásárolt, melynek beszerzése után az általános forgalmi adó nem vonható le az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Áfa. tv.) 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Adóbírság kiszabására kivételes méltányosságból nem került sor.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Az ítélet indokolása szerint az Áfa. tv. 67. §-a alapján a gépjárműre adójogi szempontból a termékek 1992. év augusztus hónap 31. napján érvényes besorolási rendje az irányadó. Az ITJ.41-32. termékcsoportba személygépkocsik, míg az ITJ.41-34. termékcsoportba a tehergépkocsik tartoznak. A termékbesorolásra a KSH jogosult, a termékértékesítésekor a gyártó és az importáló is besorolhatja a terméket. Az eladó részére a gyártó személygépkocsiként értékesítette a gépjárművet és a kereskedő a gépjármű átalakítása esetén sem jogosult az ITJ szám módosítására. A felperes személygépkocsit vásárolt meg és a gépjármű átalakításának az általános forgalmi adó szempontjából nincs jelentősége, így adó levonására nincs törvényes lehetőség.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperes határozatait hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. A felperes 1994. szeptember 14-én tehergépkocsira adott megrendelést, az ezen megrendelésre született számla is tehergépkocsira vonatkozóan került kiállításra. A kereskedő a gépjárművet a megrendelés alapján később szerezte be, majd azt átalakíttatta, és átalakított állapotban értékesítette a felperes részére. A gépjármű megítélése tekintetében a felperes tulajdonszerzésekori állapot és minőség irányadó az adózás szempontjából és nincs jelentősége annak, hogy a forgalmazó ténylegesen mit vásárolt meg. A forgalmazó a gépjármű átalakítására jogosult volt. A felperes tulajdonszerzése a Ptk. 117. § (2) bekezdése alapján a gépjármű átadásakor és a tulajdonjog átruházásakor keletkezett. A gépjármű akkor már tehergépkocsi volt, így az értékesítésről szóló számlák valós ITJ számot tüntettek fel, így az áfa visszaigénylésére a felperes jogosult volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Áfa. tv. 67. §-át, 13. § (1) bekezdés 16/g) pontját és 33. § (2) bekezdés b) pontját. Törvénysértően mellőzte a másodfokú bíróság a jogszabályi előírásokat és a termékbesorolásra vonatkozó fogalmi meghatározásokat. A gyárilag személygépkocsinak gyártott gépjármű tekintetében az adózás szempontjából a gyártási állapot az irányadó, nincs jelentősége a tulajdonszerzés időpontjának, sem a gépjármű későbbi átalakításának. Az áfa alapjául szolgáló termékbesorolás az átalakítással sem változhat meg. Így nincs jelentősége annak sem, hogy a forgalmi engedély tehergépjárműre szól. Az áfa visszaigénylés alapja a számla, melyet azonban a kereskedő téves ITJ szám feltüntetésével állított ki.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a gépjármű megvásárlásakor ténylegesen tehergépjárművet vett meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet törvénysértően mellőzte az Áfa. tv. 67. §-ának előírásait, továbbá a jogerős ítélet sértette az Áfa. tv. 33. § (2) bekezdés b) pontját. A perbeli időszakban irányadó Áfa. tv. 67. §-a szerint a termékek adózási szempontból történő minősítésére az 1992. év augusztus hónap 31. napján érvényes besorolási rend az irányadó. A besorolási rend ezt követő változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. Az ITJ. 41-32. termékcsoportba tartoznak a személygépkocsik, melynek különböző alcsoportjait a KSH az üzemmódtól és a lökettérfogattól függően bontotta tovább. Az ITJ. 41-34. termékcsoportba tartoznak a benzinüzemű tehergépjárművek, melyek további albontása a teherbírástól és a szállítási módtól függően került meghatározásra. Az 1/1985. (II. 16.) KSH rendelkezés 2. § (1) bekezdése értelmében az ipari termékek ITJ szerinti besorolására a Központi Statisztikai Hivatal illetékes. A hazai előállítású vagy importált terméket, ha a helye az ITJ csoportosításainak tartalmával egyértelműen azonosítható, a gyártó illetőleg az importáló is besorolhatja. [KSH rendelkezés 2. § (2) bekezdés.]
Vitatott besorolás esetén a KSH dönt a KSH rendelkezés 2. § (3) bekezdése értelmében.
A KSH az egyes termékek ipari termékjegyzék számának meghatározásakor minden esetben a termékek tartalmi meghatározását is megadja, így a nómenklatúra és a termék tartalmi meghatározásának együttes ismérvei alapján kerülhet sor a termékek statisztikai besorolására. A másodfokú bíróság ezen együttes ismérvek alapján történő meghatározást, termék besorolást hagyta figyelmen kívül ítélete meghozatalakor. Az adóhatóság 1997. augusztus 13-án megkereste a KSH-t az 1994. évben átalakított személygépkocsik tekintetében a termékbesorolás megadására, melyre a Központi Statisztikai Hivatal az 1997. augusztus 26-án kelt 335-976/2/97. számon az 1994-ben gyárilag személygépkocsiként gyártott majd átalakított gépjárműveket az ITJ. 41-32. személygépkocsi termékalcsoportba sorolta be attól függetlenül, hogy azokat később haszonjárművé átalakították. A megkeresésre adott válaszban a KSH kiemelte, hogy a termékbesorolásnál a gyárilag kialakított állapot a meghatározó.
A KSH termékbesorolása a bíróságot köti, attól csak indokolt esetben térhet el. A jelen esetben a peres felek nem hivatkoztak olyan körülményre, mely a KSH besorolásának tartalmi helyességét megalapozottan támadta volna, ezért a KSH megkeresésre adott válaszát a Legfelsőbb Bíróság is irányadónak tekintette. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a termékek besorolásánál adójogi szempontból a termékek gyári, eredeti állapota az irányadó. A perbeli gépjármű személygépkocsiként került legyártásra és az eladó részéről beszerzésre, így a gépkocsi helyes besorolása az ITJ. 41-32. termékcsoportba tartozik, ezt később a gépjármű átalakítása sem változtatta meg. Adójogi szempontból nincs jelentősége a Közlekedési Felügyelet által a forgalomba helyezés szempontjából történő minősítésnek és típusbizonyítvány kiállításának, továbbá annak a körülménynek sem, hogy a felperes a tényleges birtokbaadáskor már tehergépjárművé átalakított és forgalomba helyeztetett gépjárművet vásárolt meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27. 677/1999. sz.)