adozona.hu
AVI 2000.9.120
AVI 2000.9.120
A zárjegy hamis voltának felismerhetősége nem bír jogi relevanciával (1993. évi LVIII. tv. 67.§)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1995. július 13-án jövedéki ellenőrzést tartott a felperes D., A. u. 24. szám alatti nagykereskedelmi raktárában. Az ellenőrzés során 1-13. tétel alatt hamis zárjeggyel, a Z. U. Rt. hamis italcímkéivel ellátott szeszesitalok kerültek lefoglalásra. A zárjegyek színe sötétebb volt, a merkúr emblémában a kígyófarkak ellenkezőleg keresztezték egymást. Az áru származására a felperes az F. és Társa Bt. számláját és a Bt.-vel kötött szállítási szerződést mutatta be. A vámhivatal az 1996...
A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1996. február23-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak találva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Megállapította, hogy a Jszt.-t az 1995. évi LXVIII. törvény módosította, a módosított rendelkezéseket a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni rendelte, a jogkövetkezményt a módosított rendelkezések szerint kell megállapítani. A felperes felelőssége a hamis zárjegyek vonatkozásában csak a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelet 1. mellékletében foglalt előírások vizsgálata tekintetében kérhető számon. Az előírások között a merkúr emblémában szereplő kígyó farkak rajzolatára nincs utalás, így annak hamisságát a felperes nem ismerhette fel. A zárjegyek UV lámpa mellett az eredeti zárj egy jellemzőit mutatták, az ellenőrzés sem ismerte fel a zárjegyek hamis voltát. A P. Rt. szakvéleménye szerint is a zárjegyek megtévesztésre alkalmasak voltak, ezért a felperes felelőssége sem a Jszt. 67. § (1) bekezdés b)-c), sem f) pontja alapján nem állapítható meg. A Jszt. módosított 16. § (4) bekezdése az áru beszerzésekor nem volt hatályban, így az nem értékelhető a felperes terhére. A Jszt. előírása hiányában nem követelhető meg a felperestől a szállító ellenőrzése.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az 1995. július 12-ével módosított Jszt. rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a határozathozatalkor hatályos rendelkezések alapján köteles a közigazgatási szerv eljárni. A zárjegyek hamisságára utaló körülmények felismerése tekintetében is az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki az álláspontját. A Jszt. 16. § (4) bekezdése nem alkalmazható a módosított rendelkezés hatálybalépése előtt beszerzett áruk tekintetében, azonban a Jszt. korábban hatályban volt 13-16. §-ai is jövedéki alanytól történő árubeszerzési kötelezettséget írtak elő. Mindezek alapján a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jövedéki törvénysértés megállapítható és a jövedéki bírság jogszerűen került kiszabásra.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Elsődleges kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására, másodlagos kereseti kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra történő kötelezésére irányult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontját, 16. § (4) bekezdését, 6. § 22. pontját. A jövedéki törvénysértésért való felelőssége sem a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja, sem c) pontja alapján nem állapítható meg. Az áru eredetét igazoló számla az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelelt. A felperes a zárjegyek hamis voltát nem ismerhette fel, a jövedéki törvényben nem volt olyan előírás, hogy jövedéki termék csak jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől szerezhető be. A Jszt. olyan előírást sem tartalmazott, hogy a jövedéki termékekkel kereskedő a szállító ellenőrzésére köteles, így felperes objektív felelőssége nem állapítható meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhívott Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontját, 16.§ (4) bekezdését nem sértette meg, míg a Jszt. 6. § 22. pontját, 67. § (1) bekezdés c) pontját és az 1992. évi LXXIV. tv. 13.§ (1) bekezdés 16. pontját nem sérthette meg, mert ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazta. A másodfokú bíróság a felperes felelősségét - a jogerős közigazgatási határozattal megegyezően - a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt állapította meg, a Jszt. 16. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát pedig kizárta arra való hivatkozással, hogy az az áru beszerzése utáni időpontra ír elő kötelezettséget, így azt figyelembe venni nem lehet.
A felülvizsgálati kérelmében a felperes sem vitatta, hogy a jogkövetkezmények megállapításakor a határozathozatal idején hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, így a Jszt. 67. § módosított rendelkezései alapján kell megállapítani, hogy a felperes a jövedéki törvénysértést elkövette vagy sem. A Jszt. módosított 67. § (1) bekezdés b) pontja szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak forgalomba, importáltak, illetve amelynek a beszerzését, értékesítését vagy szállítását a jövedéki alany vagy a szállítást végző bármely személy e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi. Az F. és Társa Bt. jövedéki engedély nélkül hozta forgalomba ezeket a termékeket a felperesnek történő értékesítéssel, míg a felperes tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy a termék beszerzésénél a Jszt. rendelkezéseinek megsértéseire sor került-e. A Jszt. 1995. július 12-e előtt, azaz az áru beszerzésekor hatályos rendelkezései szerint a jövedéki termék csak zárjeggyel hozható forgalomba a Jszt. 38. § (1) bekezdése értelmében. Ehhez kapcsolódóan a Jszt. módosítása előtti 67. § e) pontja szankcionálta a hamis zárjeggyel történő forgalomba hozatalt. Mindezek alapján a jövedéki törvénysértés elkövetése megállapítható a hamis zárjeggyel ellátott termék forgalomba hozatala, beszerzése esetén. Az F. és Társa Bt.-től beszerzett a Z. U. Rt. hamis italcímkéivel ellátott szeszesitalok tekintetében a P. Rt. szakvéleménye alapján került megállapításra, hogy ezeken hamis zárjegy szerepel, ezek a zárjegyek közepes minőségűek, a zárjegyek színe sötétebb az előírtnál, és a zárjegy - bár megtévesztésre alkalmas - hamisított volta felismerhető. A Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja objektív felelősséget fogalmaz meg, ebből eredően a zárjegyek hamis voltának felismerhetősége nem bír jogi revelanciával.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, mely a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 28.617/1998. sz.)