adozona.hu
AVI 2000.4.56
AVI 2000.4.56
Az üzletben történő kereskedelmi forgalmazás önmagában üzletszerűséget jelent, függetlenül az értékesített termék mennyiségétől (1993. évi LVIII. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság 1995 januárban a felperes o.-i diszkont üzletében tartott ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes nagykereskedelmi jövedéki engedély nélkül, különféle szeszesitalokat és pálinkaféleségeket - 10 hónapot meghaladó időtartamon belül 1400 litert 1 381 897 Ft értékben - értékesített kiskereskedők részére. A vámhatóság határozatával a jövedéki törvénysértés miatt 2 211 035 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mert engedélye csak a jövedéki terméke...
AVI 2000.4.56 Az üzletben történő kereskedelmi forgalmazás önmagában üzletszerűséget jelent, függetlenül az értékesített termék mennyiségétől (1993. évi LVIII. tv. 6. §)
Az elsőfokú vámhatóság 1995 januárban a felperes o.-i diszkont üzletében tartott ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes nagykereskedelmi jövedéki engedély nélkül, különféle szeszesitalokat és pálinkaféleségeket - 10 hónapot meghaladó időtartamon belül 1400 litert 1 381 897 Ft értékben - értékesített kiskereskedők részére. A vámhatóság határozatával a jövedéki törvénysértés miatt 2 211 035 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mert engedélye csak a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására szólt.A felperes fellebbezése folytán az alperes a határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Megállapította, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) ellenőrzéskor hatályos szövege nem tartalmazott egyértelmű definíciót a kis- és nagykereskedelmi tevékenység fogalmának elhatárolására, nem tartalmazott tiltó rendelkezést arra, hogy a kiskereskedelmi jövedéki engedéllyel rendelkező nem használhatja eseti nagykereskedelmi tevékenység végzésére a telephelyét.
Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatában megállapított jövedéki bírság összegét 500 000 Ft-ra leszállította. A megyei bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, a Jtv. alapján megállapította, hogy a felperes jövedéki engedély nélkül üzletszerűen folytatott nagykereskedelmi tevékenységet, különféle szeszesitalokat nagy tételben, haszonszerzés céljából értékesített kis- és nagykereskedők részére. Ugyanakkor az 1996. évi LXXXIV. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján a felperessel szemben kiszabható bírság mértékét az alperesi határozat megváltoztatásával 500 000 Ft-ban határozta meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értékelte a Jtv. 6. §-ának 3. pontját, ennek következtében megsértette a 66. § (1) bekezdését, amikor annak d) pontját alkalmazta, és a 69. § (6) bekezdését is. Kifejtette, hogy nem nagy tételben értékesített és nem kizárólag kiskereskedők, termelő felhasználók részére. A felülvizsgálati kérelméhez becsatolt kimutatásból megállapíthatóan a vitatott időszakban folytatott értékesítés összesen 3%-ot tett ki, amelyet üzletszerű értékesítésnek sem lehet nevezni. Miután a felperes jövedéki engedéllyel rendelkezett, a kiadott jövedéki engedély kereteinek túllépése miatt legfeljebb jövedéki szabálysértés állapítható meg.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, azt osztotta a Legfelsőbb Bíróság.
A Jtv. 6. §-ának 3. pontja értelmében nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki termékek nagy tételben való beszerzése, készletezése és üzletszerű értékesítése kiskereskedők, termelő felhasználók részére.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratokból - tekintettel az alperesi hatóságok által részletesen kimutatott szeszesital mennyiségekre és ezek értékére - egyezően a másodfokú bírósággal azt állapította meg, hogy a felperes nagy tételben szerzett be különféle szeszesitalokat és ezeket nagy tételben, üzletszerűen értékesítette kiskereskedők, gazdasági társaságok, azaz viszonteladók részére.
Tévedett a felperes felülvizsgálati kérelmében az üzletszerűség megítélésében. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az üzletben történő kereskedelmi forgalmazás önmagában üzletszerűséget jelent, függetlenül az értékesített termék mennyiségétől. A nagytételű beszerzés, értékesítés megállapíthatósága nem függ attól sem, hogy ez milyen arányt képvisel a kiskereskedelmi értékesítés mellett.
A kifejtettekből következően az alperes törvényes határozatot hozott, amikor a nagykereskedelmi jövedéki engedély nélkül ilyen tevékenységet folytató felperest jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság az 1996. évi LXXXIV. törvény 19. §-a (3) bekezdésének helyes alkalmazásával változtatta meg az alperes határozatát - jogalapjának törvényességét nem érintve - és állapította meg 500 000 Ft-ban a bírság összegét, amely a felperes jövedéki törvénysértésének kedvezőbb elbírálását eredményezte.
A felülvizsgálati eljárásban a pernyertes alperesnek költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.769/1997. sz.)