adozona.hu
AVI 2000.4.51
AVI 2000.4.51
A perköltség megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a felperesre kedvezőbb időközbeni jogszabályváltozás folytán kerül sor az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére (Pp. 81. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 56-os út melletti 3/3 hrsz-ú ingatlanon működtetett üzemanyagtöltő állomáson 1996. július 10-én lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a felperesi rendszerhez tartozó, de egy kft. által működtetett telephelyen az üzemeltető a felperes nevében kiskereskedelmi tevékenységet folytatott, melyre azonban a felperesnek engedélye nem volt.
Az értékesített kőolajtermékek mennyiségének alapulvételével az alperes elsőfokú szerve a felperes 18 716631 Ft jövedéki bírság, valamint egyéb ehhez kap...
AVI 2000.4.51 A perköltség megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a felperesre kedvezőbb időközbeni jogszabályváltozás folytán kerül sor az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére (Pp. 81. §)
Az 56-os út melletti 3/3 hrsz-ú ingatlanon működtetett üzemanyagtöltő állomáson 1996. július 10-én lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a felperesi rendszerhez tartozó, de egy kft. által működtetett telephelyen az üzemeltető a felperes nevében kiskereskedelmi tevékenységet folytatott, melyre azonban a felperesnek engedélye nem volt.Az értékesített kőolajtermékek mennyiségének alapulvételével az alperes elsőfokú szerve a felperes 18 716631 Ft jövedéki bírság, valamint egyéb ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények megfizetésére, illetőleg eltűrésére kötelezte. Az alperes jogerős határozatával elsőfokú szervének határozatát helybenhagyta.
A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetében a határozat hatályon kívül helyezését a felperes arra hivatkozva kérte, hogy a benzinkútját üzemeltető kft-nek a kiskereskedelmi tevékenység folytatására volt jövedéki engedélye, valamint hivatkozott arra is, hogy vele, mint tulajdonossal szemben nem lehetne szankciókat alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az üzemeltető kft. megbízottként a felperes nevében járt el, így a felperes, mint a jövedéki tevékenység alanya, és mint ilyen folytatott jövedéki engedély nélkül engedélyhez kötött kiskereskedelmi tevékenységet. Nem sértett ezért az alperes jogszabályt határozatának meghozatalakor.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság a tevékenység megítélésére vonatkozó jogszabály módosítására tekintettel a jövedéki bírság összegét 500 000 Ft-ra leszállította, egyúttal az alperest 600 000 Ft részperköltség megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint a jövedéki törvénysértést a felperes elkövette ugyan, azonban ez a cselekmény enyhébb megítélés alá esik a jogszabály módosítása folytán.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelem a perköltség összegét is érintette. Az alperes szerint az új jogszabály a felperes esetében csak akkor volna alkalmazható, ha egyéb törvénysértést nem követett volna el, amikor jövedéki engedély nélkül folytatott kiskereskedelmi tevékenységet. Jelen ügyben azonban a felülvizsgálati kérelemhez csatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy részéről egyéb jogszabálysértés is történt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzés és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. Törvény (a továbbiakban: Jszt.) módosításáról szóló 1996. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: T.) 19. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy e törvény 5. §-át, 15. §-ának (2) bekezdését, 16. §-ának (1) bekezdését, valamint 17., 18. §-át a folyamatban lévő ügyekben - ideértve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni amennyiben az törvény hatálya alá tartozókra kedvezőbb elbírálást eredményez. A T. 18. §-a módosította a Jszt.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyeket jelen ügyben is alkalmazni kell. A módosított rendelkezésekkel kapcsolatban az alperes felülvizsgálati kérelmében olyan előadást tett, amelynek alapját képező tények sem a bíróság előtti, sem a közigazgatási eljárásban megvizsgálásra nem kerültek. Tévedett ennél fogva a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a jogszabályváltozásra tekintettel az új jog alkalmazásának alapjául szolgáló tényállás feltárásának hiányában az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatva új határozatot hozott. A megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a jogszabály módosulása folytán feltárandó adatok tisztázása érdekében úgy változtatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy ennek az új eljárásnak a lefolytatására módot ad a közigazgatási szerveknek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a Pp. 330. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az új eljárás során vizsgálni kell, hogy a felperes esetében a Jszt. módosított 69. § (10) bekezdése és (4) bekezdése alkalmazható-e, azaz, hogy a felperes a vizsgált időszakban a Jszt. egyéb rendelkezéseit is [Jszt. 43. § (6) bek.] megsértette-e a már megállapított jövedéki engedély nélküli értékesítés ténye mellett.
A perköltséggel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy mind az alperes, mind a perben eljárt bíróságok jogszerűen állapították meg a felperesi magatartás törvénysértését, csak a felperesre kedvezőbb időközbeni jogszabályváltozás folytán került sor az alperesi határozat fent kifejtett okból történt hatályon kívül helyezésére. Erre tekintettel, valamint azért is, mert az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos volt, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. § alapján alkalmazandó 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk viselik az első-, másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján illetékmentes alperes helyett a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.380/1997. sz.)