adozona.hu
AVI 2000.3.43
AVI 2000.3.43
Illetékügyben a cégbírósági végzés tartalma alapján kell vizsgálni, hogy a határozat érdemi vizsgálat alapján vagy anélkül született meg (1990. évi XCIII. tv. 57. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1999. január 8. napján kelt alapító okirat alapján 1999. január 12. napján cégbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Az alapító okirat szerint a felperes kft. az A. Gy. F. Egyéni Cég átalakulásával (annak jogutódjaként) jött létre. A cégbejegyzés iránti kérelmet a megyei bíróság mint cégbíróság 3. számú végzésével elutasította. A végzés indokolása hivatkozott az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény vonatkozó szabályaira (amelyek egyebek között a cégnyilvánt...
AVI 2000.3.43 Illetékügyben a cégbírósági végzés tartalma alapján kell vizsgálni, hogy a határozat érdemi vizsgálat alapján vagy anélkül született meg (1990. évi XCIII. tv. 57. §)
A felperes az 1999. január 8. napján kelt alapító okirat alapján 1999. január 12. napján cégbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Az alapító okirat szerint a felperes kft. az A. Gy. F. Egyéni Cég átalakulásával (annak jogutódjaként) jött létre. A cégbejegyzés iránti kérelmet a megyei bíróság mint cégbíróság 3. számú végzésével elutasította. A végzés indokolása hivatkozott az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény vonatkozó szabályaira (amelyek egyebek között a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazását írják elő), majd megállapította, hogy az említett törvény az egyéni cég számára teszi lehetővé, hogy egyszemélyes társasággá átalakuljon és miután a cégbíróság az 1999. január 14. napján hozott végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe az egyéni céget, az ezt megelőzően, 1999. január 8. napján kelt alapító okirattal az egyéni cég nem alakulhatott át korlátolt felelősségű társasággá, ezért a jogutód bejegyzésére irányuló cégbejegyzési kérelmet el kellett utasítani.A felperes a cégbírósági végzést nem fellebbezte meg, hanem ismételt kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amelynek alapján a cégbíróság a változást be is jegyezte a cégnyilvántartásba.
A felperes az illetékhivataltól kérte az első - a cégbíróság által elutasított - cégbejegyzés iránti kérelmén lerótt 400 000 Ft eljárási illeték visszatérítését. A megyei illetékhivatal az 1999. április 12. napján hozott határozatával az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint a cégbíróság észlelte, hogy a kft. alapító okirata jogszabályba ütközik, mivel a jogelőd egyéni cég még nem volt bejegyezve, így nem is alakulhatott át korlátolt felelősségű társasággá. A cégbíróság ezért érdemi vizsgálat alapján utasította el az eljárást megindító beadványt, következésképpen az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékmentesség feltétele nem áll fenn, emiatt pedig az Itv. 80. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti visszatérítési feltétel sem teljesült.
A felperes keresetében a jogerős közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az Itv. 57. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékmentességi tényállás megvalósult, mert a cégbíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el az első ízben benyújtott cégbejegyzési kérelmet. A cégbíróság ugyanis az ügyet érdemben nem vizsgálta, hanem a kérelmet azért utasította el, mert az nem a jogosulttól, még létre nem jött szervezettől származott.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság az alperes határozatát - a megyei illetékhivatal határozatára kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt illetékhivatalt új eljárásra kötelezte.
Az Itv. 57. § (1) bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes a polgári ügyekben az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja vagy a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszünteti. A 80. § (1) bekezdésének i) pontja szerint a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének van helye - egyebek között - mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg.
A cégbírósági eljárás nemperes eljárás, következésképpen az eljárás akkor illetékmentes, ha az eljárást megindító beadványt a cégbíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A bíróság álláspontja szerint a cégbírósági végzés tartalma alapján kell vizsgálni, hogy e határozat érdemi vizsgálat alapján, vagy anélkül született meg.
Jogalkalmazási nehézséget jelent, hogy a cégbíróság eljárására vonatkozó jogszabályok nem használják az Itv. szerinti "érdemi vizsgálat nélküli" elutasítás fogalmát. A bíróság álláspontja szerint akkor érdemi vizsgálat nélküli a kérelem elutasítása, ha a nemperes eljárás során a bíróság az ügy tartalmát, az eljárás tárgyát képező jogot vagy kötelezettséget nem vizsgálja, hanem ezen eljárási szakaszt megelőzően anélkül hárítja el az ügydöntő eljárást, hogy az ügy tartalmi vizsgálatába bocsátkozna. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) VII. fejezete tartalmazza a gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnésére (átalakulására) vonatkozó szabályokat, az átalakulás elhatározásának és lefolytatásának módját, a szükséges okirati feltételeket. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról rendelkező 1997. évi CXLV. törvény (Ct.) 20-48. §-ai pedig a cégbíróság eljárására vonatkozó szabályokat foglalják magukba.
A csatolt cégbírósági végzésből megállapítható, hogy a konkrét ügyben a cégbíróság a Gt.</a> említett fejezetében foglalt feltételek teljesülését egyáltalán nem vizsgálta, a Ct.</a>-ben szabályozott, a bejegyzési kérelem tartalmi elbírálására irányuló vizsgálódást nem folytatott le, hanem csupán a cégnyilvántartás adataiból megállapította, hogy az egyéni cég bejegyzése (létrejötte) előtti időpontban kelt a kft. alapító okirata, és pusztán ezen ok miatt utasította el a cégbejegyzési kérelmet. A cégbíróság végzésének lényege, hogy a létre sem jött egyéni cég nem volt jogosult átalakulásra és cégbejegyzési kérelem benyújtására, ezért a benyújtott kérelem tartalmát a cégbíróság nem tette vizsgálat tárgyává. A bíróság álláspontja szerint ez az elutasítás ugyanúgy érdemi vizsgálat nélküli, mint amikor a Ct. 26. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasítja el a bejegyzési kérelmet.
A fentiekben kifejtettek miatt a bíróság az illeték visszatérítésére irányuló kérelmet elutasító jogerős alperesi határozatot jogszabálysértőnek találta, ezért azt a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt illetékhivatalt új eljárásra kötelezte.
A megismételt eljárásban az illetékhivatalnak a felperes kérelmét teljesítve a 400 000 Ft eljárási illetéket vissza kell térítenie.
(Zala Megyei Bíróság 2. Kp. 21.046/1999. sz.)