adozona.hu
AVI 2000.3.40
AVI 2000.3.40
A kereskedő akkor szankcionálható, ha az általa tudottan működési engedéllyel nem rendelkező vevő részére értékesít, illetőleg bizonyíthatóan elmulasztja tisztázni a működési engedély meglétét [1997. évi CIII. tv. 78. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal járőre az Ó. Kft. M., K. u. 13-15. szám alatt üzemeltetett üzletében jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzésről a helyszínen jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvi megállapításokat követően a vámhivatal az ügyben meghallgatta a felperes ügyvezetőjét. A vámhivatal határozatában jövedéki törvénysértés miatt a felperest 50 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint a vámhivatal járőre az Ó. Kft. ellenőrzése során megállapította, hogy a Kft. érvé...
AVI 2000.3.40 A kereskedő akkor szankcionálható, ha az általa tudottan működési engedéllyel nem rendelkező vevő részére értékesít, illetőleg bizonyíthatóan elmulasztja tisztázni a működési engedély meglétét [1997. évi CIII. tv. 78. § (1) bek.]
A vámhivatal járőre az Ó. Kft. M., K. u. 13-15. szám alatt üzemeltetett üzletében jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzésről a helyszínen jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvi megállapításokat követően a vámhivatal az ügyben meghallgatta a felperes ügyvezetőjét. A vámhivatal határozatában jövedéki törvénysértés miatt a felperest 50 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.A határozat indokolása szerint a vámhivatal járőre az Ó. Kft. ellenőrzése során megállapította, hogy a Kft. érvényes működési engedéllyel nem rendelkezik. A készleten lévő jövedéki termékek származásának igazolására bemutatta a felperes által kiállított számlát. A számlán a vevő adataiban az Ó Kft. neve és adószáma szerepelt, ugyanakkor azonban a nem létező működési engedélyszám kelt feltüntetésre. A felperes ügyvezetője bemutatta a vevőnyilvántartást, amelynek alapján megállapításra került, hogy az Ó. Kft. szerepel a jövedéki engedélyes kereskedő nyilvántartásban.
A nem létező működési engedély számáról a vevő adataiban történt eltérésekről érdemben nyilatkozni nem tudott. A meghallgatást követően nyilatkozatot nyújtott be és mellékleteként csatolt közjegyzői okiratot, amely szerint a működési engedély tulajdonosa K. László egyéni vállalkozó jogutódja az Ó. Kft., illetve a jövedéki engedély a Kft.-t, mint jogutódot megilleti. A felperes a termékértékesítés során nem tisztázta, hogy a vevő jogosult-e a jövedéki termék továbbforgalmazására, az 1999. január 1. napjáról a kiskereskedők jövedéki termékek forgalmazását az 1997. évi CIII. tv. 72. § (1) bekezdése alapján működési engedély birtokában végezheti. Az okirat kiállításának időpontjában a jövedéki engedély nem volt érvényes. A felperesnek az üzletkötés során a működési engedély és a vállalkozás adatainak ellenőrzésével meg kellett volna győződnie, hogy a vevő jogosult a jövedéki termék továbbforgalmazására.
Az elsőfokú adóhatóság a Jöt. 78. § (1) bekezdése szerint a felperest 50 000 Ft jövedéki bírsággal sújtotta, figyelembe véve, hogy csak alaki törvénysértés történt, adóhiány, adóelvonás nem keletkezett.
A felperes fellebbezése alapján az alperes 11667/1999. számú határozatát az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes arra hivatkozva fellebbezett, hogy az Ó. Kft. K. László egyéni vállalkozó jogutódja, így a jövedéki engedély is a Kft.-t illeti meg. A felperes jogszerűen értékesítette az Ó. Kft. részére, mivel az jövedéki engedéllyel rendelkezett. Az alperes arra utalt, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel az Ó. Kft. részére történő értékesítés, valamint a szerződés megkötésekor, mivel nem győződött meg arról, hogy a vevő jogosult-e nem jövedéki engedély kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki terméket forgalmazni. Az üzletek működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a működési engedély módosítása a jegyzőtől kérhető. Erre nem került sor, így a vizsgált időszakban érvényes működési engedéllyel az Ó. Kft. nem rendelkezett. A benyújtott okmányok alapján a felperes megállapította volna, hogy az Ó. Kft. ebből következően nem jogosult jövedéki termék továbbforgalmazására.
A felperes határidőben az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A kereset az alperes határozatának felülvizsgálatára és a jövedéki bírság alóli mentesítésre irányult. A felperes arra hivatkozott, hogy az Ó. Kft. a jövedéki engedélyes kereskedői nyilvántartásában szerepel. A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával bemutatásra került a jogelőd jövedéki engedélye, illetve a felek olyan nyilatkozatot tettek, hogy a jövedéki engedély a jogutód Ó. Kft.-t illeti. A felperes a közjegyzői okirat alapján hitelt érdemlően fogadta el a jogutódi minőséget. Az 1997. évi CXLIV. törvény 67. § (1) bekezdése szerint az átalakulással létrejött gazdasági társaság az átalakuló gazdasági társaság jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a jogelőd kötelezettségei.
Az alperes érdemi nyilatkozatában határozati indokai alapján a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A bíróság ítéletében az alperes határozatának törvényességéről döntött, tehát arról, hogy a határozat mennyiben felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A perbeli vita kapcsán a bíróságnak arról kellett állást foglalnia, hogy az eljárt jövedéki hatóságok sértettek-e jogszabályt, amikor a felperes mint eladó terhére az 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) Jöt. 78. § (1) bekezdése alapján jövedéki bírságot alkalmaztak.
A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állást, hogy mindkét fokú közigazgatási határozat jogszabálysértő.
A Jöt. 78. § (1) bekezdése a 70-72. §-ban írt rendelkezések megsértése esetén tesz alkalmazhatóvá 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő jövedéki bírságot a kereskedő vonatkozásában. A megyei bíróság álláspontja szerint a jogvita eldöntésében annak van jelentősége, hogy a felperes esetében a Jöt. 70-72. §-ban írt rendelkezések megsértése megállapítható-e.
Az alperes által felhívott 72. § (1) bekezdése szerint a jövedéki termékek szabadforgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme kizárólag működési engedély birtokában lehetséges, mely működési engedélyre az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni. A felperes a közigazgatási iratokhoz csatolta a K. László névre kiállított jövedéki engedélyt, illetve üzletműködési engedélyt, valamint a közjegyzői okiratot és ennek alapján arra hivatkozott, hogy az érintett engedélyek jogosultjának az Ó. Kft.-t. mint jogutódot kellett tekinteni.
A bíróság kiemeli, hogy a jelen per keretei között nem annak van jelentősége, hogy ténylegesen megállapítható-e a jogutódlás bármely hatósági engedély vonatkozásában, hanem annak, hogy a felperes megsértette-e a Jöt. 70-72. §-ában írt kötelezettségeit. Valójában jogilag vitatható helyzet állt elő a működési, illetve a jövedéki engedély esetében a jogutódlásra hivatkozással, de a felperesnek semmilyen módon nem róható terhére, hogy a jogutódi eljárást nem utasította vissza, illetve a jogutódlás tényét elfogadta.
A felperesnek a Jöt. 72. § (7) bekezdése szerint legfeljebb az a kötelessége, hogy a működési engedély bemutatását megkövetelje, azonban ezen kötelezettségének nyilvánvalóan eleget tett, hiszen rendelkezésére állt a korábbi működési engedély, valamint a kiadott közjegyzői okirat is. Ezzel a Jöt. 72. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor az nem róható a terhére, hogy az üzletek működésére vonatkozó jogszabályok szerint a működési engedély esetleges hiányát a bemutatott okiratok ellenére nem tudta megállapítani.
A megyei bíróság megjegyzi, hogy az alperes valójában olyan kötelezettséget írt elő, amelyre a Jöt. 70-72. §-ai nem utalnak. A Jöt. 78. § (1) bekezdése szerint kizárólag a működési engedély bemutatásának hiánya, illetve a szankcionálható, ha a kereskedő elmulasztja a működési engedély létét tisztázni. A felperes esetében egyik sem állapítható meg annak ellenére, hogy az üzletek működésére vonatkozó jogi szabályozás szerint a működési engedély léte, az abban fennálló esetleges jogutódlás jogilag kérdéses.
A megyei bíróság álláspontja tehát az, hogy a kereskedő a Jöt. 78. § (1) bekezdése alapján akkor szankcionálható, amikor az általa is tudottan működési engedéllyel nem rendelkező vevő részére értékesít, illetve bizonyíthatóan elmulasztotta tisztázni a működési engedély meglétét.
A bíróság nem látott tételes kötelezettségszegést megállapíthatónak a felperes terhére a Jöt. 70-72. §-a körében, így a jövedéki bírságolásnak sem volt helye a Jöt. 78. § (1) bekezdése alapján. A bíróság jogszabálysértő közigazgatási határozatokat a Pp. 339. § (1) bekezdése szerint új eljárás elrendelésének mellőzésével hatályon kívül helyezte.
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11. P. 22.462/1999. sz.)