adozona.hu
AVI 1999.4.56
AVI 1999.4.56
A jövedéki termék származását a forgalomba hozó köteles igazolni (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995 júniusában egy (cégbíróságon) bejegyzett kft. árusítóhelyén továbbadási céllal palackozott szeszes italokat vásárolt. Az ügyletről kiállított számlán a vevő neve és címe nem szerepelt. Az italok zárjegyei valódinak látszottak, de hamisnak bizonyultak.
Az alperes első fokon eljáró szerve erre a tényállásra alapítva a felperest jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozatot az alperes helybenhagyta.
A jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérve a felperes kereset...
AVI 1999.4.56 A jövedéki termék származását a forgalomba hozó köteles igazolni (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
A felperes 1995 júniusában egy (cégbíróságon) bejegyzett kft. árusítóhelyén továbbadási céllal palackozott szeszes italokat vásárolt. Az ügyletről kiállított számlán a vevő neve és címe nem szerepelt. Az italok zárjegyei valódinak látszottak, de hamisnak bizonyultak.Az alperes első fokon eljáró szerve erre a tényállásra alapítva a felperest jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozatot az alperes helybenhagyta.
A jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérve a felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte a támadott közigazgatási döntések hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a zárjegyek nem eredeti volta első ránézésre nem volt szembetűnő, a termék forgalomba hozatala során őt bizonyíthatóan felróhatóság nem terhelte, ezért jogszabálysértő a jövedéki bírság megfizetésére kötelezése. Utalt a felperes keresetében arra is, hogy partnere ki választásánál is megfelelő gondosságot tanúsított.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a közigazgatási döntés jogszabályoknak megfelelő volt, mert a felperes által becsatolt, a jövedéki termék származásának és adózott voltának igazolására szolgáló számla a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, alaki hiányosságai miatt. E tényre tekintettel közömbös, hogy a felperesnek a hamis zárjeggyel ellátott termék forgalmazása felróható-e.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatva az ügyletkötéskor kiállított számla alaki hibáját állította, hogy a számla alkalmas volt az áru eredetének megfelelő igazolására. Hivatkozott arra is, hogy bizonyíthatóan kellő körültekintéssel járt el a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 1995. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 67. § (1) bekezdésének cl pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül: az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója, szállítója számlával, vámokmánnyal a Jszt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A felperes, amikor az italokat üzletében árulta, nem vásárló, hanem forgalomba hozó volt. Ennek megfelelően a felperes tekintetében a Jszt. idézett rendelkezésének a vásárlóra vonatkozó második fordulata nem alkalmazható, ugyanis a Jszt. 6. § 5/a. pontja értelmében forgalomhozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése.
Minthogy a forgalmazás tisztázása érdekében kifejtett vásárlói kellő körültekintésnek az ügy megítélése szempontjából nincs jelentősége, azt kellett megvizsgálni, hogy a jövedéki termék származását a felperes, mint forgalomba hozó számlával igazolta-e. A számla fogalmát illetően helyesen utalt a megyei bíróság jogerős ítéletében a Jszt. 6. §-ának 22. pontjára, amely szerint számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minősül.
Tekintettel arra, hogy a számlának a vevő feltüntetését mellőző hiányossága magából a számlából kitűnik, megállapítható, hogy a felperes az italok származását, eredetét megfelelő számlával nem igazolta, ezért a Jszt. alkalmazásában az általa vásárolt italok elvont terméknek minősülnek.
A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy nem járt el jogszabálysértő módon az alperes, amikor a megállapított tényállásból a megfelelő jogi következményeket alkalmazta. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27. 686/1997. sz.)