adozona.hu
AVI 1999.3.28
AVI 1999.3.28
A személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásakor kedvezményezettnek minősül a közművelődési feladatot ellátó intézmény (1996. évi CXXVI. tv. 4. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a kérelmezettnél 1997. szeptember 28-án kérelmet terjesztett elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkf. tv.) 4. §-ában meghatározott feltételek meglétének igazolása céljából.
A kérelmező ezen kedvezményezettség igazolására irányuló kérelmét a kérelmezett az 1997. október 22-én kelt határozatával elutasította, mert úgy találta, hogy a kérelmező nem az Szkf. tv. 4. ...
AVI 1999.3.28 A személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásakor kedvezményezettnek minősül a közművelődési feladatot ellátó intézmény (1996. évi CXXVI. tv. 4. §)
A kérelmező a kérelmezettnél 1997. szeptember 28-án kérelmet terjesztett elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkf. tv.) 4. §-ában meghatározott feltételek meglétének igazolása céljából.A kérelmező ezen kedvezményezettség igazolására irányuló kérelmét a kérelmezett az 1997. október 22-én kelt határozatával elutasította, mert úgy találta, hogy a kérelmező nem az Szkf. tv. 4. §-ában meghatározott szervezeti formában fejti ki tevékenységét, valójában iskola, ezért a törvény alkalmazásában kedvezményezettnek nem minősíthető.
A kérelmező a bíróságtól a kérelmezetti határozat felülvizsgálat keretében való megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az Szkf. tv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, így jogosult a személyi jövedelemadó részére befizetett 1%-ának felhasználására.
Az elsőfokú bíróság a kérelmező képviselőjének meghallgatása, szerződésmásolatok és egyéb okiratok vizsgálata alapján megállapította, hogy az oktatási tevékenységen kívül egyéb közművelődési feladatokat is teljesített a vizsgált időszakban a kérelmező. Ennek alapján az elsőfokú bíróság kijavított végzésével a kérelmezett határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a kérelmező által 1997. szeptember 28-án a kedvezményezettség igazolására irányulóan előterjesztett kérelem megalapozott, a kérelmezőt a javára felajánlott személyi jövedelemadó rész megilleti. Határozatának meghozatalánál az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező módosított alapító okirata szerint alapfeladatai között szerepel a TEÁOR 92192-5 számú egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység, a 92312-7 számú közművelődési, könyvtári tevékenység és a 92601-8 számú máshová nem sorolható kulturális tevékenység, melyek közművelődési tevékenységnek minősülnek és amelyeket a kérelmező ténylegesen is folytat az iratokhoz csatolt szerződés-másolatok tartalmára figyelemmel.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmezett fellebbezett, annak megváltoztatása és a kérelem elutasítása iránt. Álláspontja szerint a kérelmező önkormányzati fenntartásban és felügyelet alatt működő közoktatási intézmény (iskola) nem pedig az Szkf. tv. 4. § (1) bekezdés k) pontjának hatálya alá tartozó közművelődési intézmény, így a kedvezményezetté váláshoz szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn.
A kérelmező észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az Szkf. tv. 4. § (1) bekezdés k) pontja szerint kedvezményezett a törvény alkalmazásában közművelődési intézmény lehet.
A kérelmező - az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint - nem csak nevében művelődési központ, hanem ténylegesen az alapító okiratához mellékelt tevékenységi körének felsorolása szerinti közművelődési feladatokat is ellátja, vagyis a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott általános művelődési központ, mint több célú intézmény. Az általános művelődési központ pedig szervezeti és szakmai tekintetben önálló, intézményegységek keretében közművelődési feladatot is teljesít. A kérelmező által a nyugdíjasok részére rendszeresen tartott különböző célú előadások szervezése közoktatási tevékenységnek nem minősíthető. Az elsőfokú bíróság által felderített adatokból kitűnően a kérelmező tehát az iskolai oktatáson kívül szélesebb értelmű közművelődési feladatokat is ellát, melyre figyelemmel kedvezményezetti minősége megállapítható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A kérelmezőnek a másodfokú eljárásban felszámítható költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 27. 466/1998. sz.)