adozona.hu
AVI 1999.2.25
AVI 1999.2.25
Az Itv. kizárólag a peres eljárásban engedte az illetékmentesség alkalmazását (1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. augusztus 13-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét - amelyen 90 000 Ft illetéket bélyegben lerótt - a megyei bíróság, mint cégbíróság elutasította. Ezt követően a felperes eljárási illeték visszatérítésére irányuló kérelmét az első fokú közigazgatási szerv elutasította.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. április 27-én kelt határozatával az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. §-ának (4) bekezdése és 58....
AVI 1999.2.25 Az Itv. kizárólag a peres eljárásban engedte az illetékmentesség alkalmazását (1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont)
A felperes 1993. augusztus 13-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét - amelyen 90 000 Ft illetéket bélyegben lerótt - a megyei bíróság, mint cégbíróság elutasította. Ezt követően a felperes eljárási illeték visszatérítésére irányuló kérelmét az első fokú közigazgatási szerv elutasította.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. április 27-én kelt határozatával az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. §-ának (4) bekezdése és 58. §-ának d) pontja alapján helybenhagyta az első fokú közigazgatási szerv határozatát azzal, hogy a bíróság érdemi határozat meghozatalával utasította el a bejegyzési kérelmet.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és elrendelte az eljárási illeték visszatérítését a felperes részére. Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 130. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megállapította, hogy a cégbírósági eljárás illetékmentes volt, a felperes az illeték visszatérítésére jogosult.
Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével indokai alapján helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A fellebbezésben foglaltakra hivatkozással hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy az eljárás megindításakor hatályban volt Itv. 58. §-ának d) pontja alapján illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi vizsgálat kitűzése nélkül, hivatalból utasítja el.
A perbeli esetben a hiánypótlásra történt kétszeri felhívás után a bíróság a beadványt a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.
Álláspontja szerint a bejegyzési kérelmet elutasító cégbírósági végzés is érdemi határozat, ezért az Itv. 1993. augusztus 13-án hatályos 58. §-ának d) pontja értelmében nincs helye a lerótt eljárási illeték visszatérítésének.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli illeték-visszatérítési ügyben helye volt-e az Itv. 58. § d) pontja alkalmazásának. Ennek kapcsán azt is vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság, hogy érdemi-e az a végzés, amellyel a Cégbíróság a felperes bejegyzés iránti kérelmét elutasította.
A jogkérdés eldöntésénél irányadó, hatályban volt törvényi szabályozást az Itv. 58. §-ának d) pontja tartalmazta, amely szerint illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból utasítja el.
E törvényi meghatározásból egyértelműen az állapítható meg, hogy az Itv. kizárólag a peres eljárásokban tette lehetővé az illetékmentes eljárást. Ezzel szemben a cégbírósági eljárás a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint nemperes eljárás, amelyben tárgyalás kitűzésére nem kerülhet sor. A Polgári perrendtartás szabályait, mint mögöttes jogterületet a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kizárólag akkor alkalmazzák a cégügyekben eljáró megyei bíróságok, ha a cégeljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből és a cégeljárás nemperes jellegéből más nem következik. A cégeljárás nemperes jellege pedig egyértelműen kizárja a kontradiktorius tárgyalást.
Tévedtek ezért az eljárt bíróságok, amikor a felülvizsgált ügyben az Itv. illetékmentességi szabályát alkalmazhatónak találták.
Tévedtek az eljárt bíróságok a perbeli cégbírósági végzés jogi jellegének megítélésénél is: Az iratok között rendelkezésre álló végzés szerint a Cégbíróság két alkalommal hiánypótlást rendelt e1, majd a felhívásában foglaltak nemteljesítése miatt elutasította a felperes módosítási kérelmét, határozatával eljárását befejezte. Az eljárást befejező végzése érdemi végzés, függetlenül attól, hogy anyagi jogi vagy eljárási okból került sor a kérelem elutasítására.
A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a cégbíróságnak a kérelmek hiánypótlási eljárás nélküli hivatalbóli elutasítására 1995. július 30-tól kezdődően van lehetősége az 1995. évi LXII. törvénnyel módosított Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdése alapján. E módosítás hatályba lépése előtt a cégbíróság a Ctvr. 15. §-a értelmében törvényességi felügyeleti jogkörénél fogva egyidejűleg és érdemben vizsgálta a kérelem alapjául szolgáló okiratot (társasági szerződés stb.) és ellenőrizte a jogszabály által előírt kellékek (közzétételi díj, illeték stb.) meglétét.
Megjegyzi még a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cégbírósági bejegyzési kérelmek, módosítási kérelmek nem minősülnek keresetlevélnek, ezért az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. § (1) bekezdésének j) pontjára hivatkozása ugyancsak nem helytálló.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésének alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27. 129/1997. sz.)