adozona.hu
AVI 1999.2.14
AVI 1999.2.14
Az adózó csak a bejelentett tevékenységével összefüggésben beszerzett termék után kifizetett általános forgalmi adó levonására és visszaigénylésére jogosult [1992. évi LXXIV. tv. 48. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta, annak indokolását viszont az alábbiak szerint helyesbítette. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes a vitatott ostyasütő gép beszerzésekor már az általános forgalmi adó alanya volt, az adóhatósághoz is be volt jelentve. A tevékenységi köre azonban ebben az időpontban szobafestő, mázoló és tapétázó kisipari tevékenységre terjedt ki, az e tevékenységhez nem kapcsolódó ostyasütő gép beszerzése után sem a...
AVI 1999.2.14 Az adózó csak a bejelentett tevékenységével összefüggésben beszerzett termék után kifizetett általános forgalmi adó levonására és visszaigénylésére jogosult [1992. évi LXXIV. tv. 48. § (1) bek.]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta, annak indokolását viszont az alábbiak szerint helyesbítette. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes a vitatott ostyasütő gép beszerzésekor már az általános forgalmi adó alanya volt, az adóhatósághoz is be volt jelentve. A tevékenységi köre azonban ebben az időpontban szobafestő, mázoló és tapétázó kisipari tevékenységre terjedt ki, az e tevékenységhez nem kapcsolódó ostyasütő gép beszerzése után sem a beszerzési ár költségkénti elszámolására, sem az általános forgalmi adó levonására a felperes nem volt jogosult.A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mert gazdasági tevékenység folytatásához történt a termékbeszerzés és az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 48. § (1) bekezdésében megállapított időszakban történt a visszaigénylés. A felperes hivatkozott még a magányszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja.) 2. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése alapján az érvénytelen ügyleteket, illetve más hasonló cselekmények adókonzekvenciáját a tényleges gazdasági tartalom alapján kell megítélni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás okából kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, ezért a perbeli esetben azt vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet megsértette-e az Szja., áfa, Art. fent hivatkozott rendelkezéseit.
Az áfa tv. 48. § (1) bekezdése szerint az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót. Ez a jogszabályhely csak azt határozza meg, hogy milyen módon kell az adót megfizetni, visszaigényelni (elszámolni). Azt azonban nem határozza meg, hogy előzetesen felszámított adót le lehet-e vonni.
A felperes ugyancsak tévesen hivatkozott az Szja. tv. 2.§ (3) bekezdésében foglaltakra, mert az a szabály sem a levonható előzetesen felszámított adót határozza meg, hanem arról rendelkezik, hogy az adókötelezettséget, vagyis az Szja. megfizetését nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy a nélkül végzi. Ez az Szja. megfizetéséről és nem az áfa-visszaigénylésről rendelkezik.
Ugyancsak téves az Art. 1. § (7) bekezdésében foglaltakra utalás, mely szerint az érvénytelen ügyletek, illetve más hasonló cselekmények adókonzekvenciáját a tényleges gazdasági tartalom alapján kell megítélni. Sem az alperesi határozat, sem az első-, illetve másodfokú ítéletek nem vizsgálták a felperes ostyasütő gép-beszerzésének, mint szerződésnek az érvényességét vagy érvénytelenségét.
Ezzel szemben a másodfokú bíróság ítéletében helyesen állapította meg, hogy a felperes mint szobafestő, mázoló és tapétázó kisiparos az általános forgalmi adó alanya volt már az ostyasütő gép beszerzésekor. Ugyanakkor az általános forgalmi adó levonási jogosultság szorosan kapcsolódik az adóalany által végzett és bejelentett tevékenységi körhöz. Csak a bejelentett tevékenységével összefüggésben beszerzett termékek után kifizetett általános forgalmi adó levonására és visszaigénylésére jogosult. A felperes az ostyasütő gép beszerzésének időpontjában, az ehhez a termékhez szorosan kapcsolódó tevékenységi körre nézve engedéllyel nem rendelkezett, ezért az általános forgalmi adó levonására és visszaigénylésére sem volt jogosult.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 27. 033/1997. sz.)