adozona.hu
AVI 1999.1.1
AVI 1999.1.1
Az összjövedelmet csökkentő befizetés akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély vagyonából történik és vagyoni csökkentést eredményez (1/1998./KJE határozat)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH Megyei Igazgatósága felperesnél az 1995-ös évre vonatkozóan magánszemélyek jövedelemadójának ellenőrzését végezte el és a jegyzőkönyvi megállapítások alapján határozatában felperes terhére 33 000 Ft adókülönbözetet állapított meg.
A határozat alapjául a következő tényállás szolgált.
A felperes a S. Alapítvány támogatására 1995. évben 10000 Ft-ot fizetett be, egyúttal a K. Egyesülettől 100000Ft egyesületi juttatást kért, olyan rendelkezés mellett, hogy a juttatás elnyerése esetén kér...
AVI 1999.1.1 Az összjövedelmet csökkentő befizetés akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély vagyonából történik és vagyoni csökkentést eredményez (1/1998./KJE határozat)
Az APEH Megyei Igazgatósága felperesnél az 1995-ös évre vonatkozóan magánszemélyek jövedelemadójának ellenőrzését végezte el és a jegyzőkönyvi megállapítások alapján határozatában felperes terhére 33 000 Ft adókülönbözetet állapított meg.A határozat alapjául a következő tényállás szolgált.
A felperes a S. Alapítvány támogatására 1995. évben 10000 Ft-ot fizetett be, egyúttal a K. Egyesülettől 100000Ft egyesületi juttatást kért, olyan rendelkezés mellett, hogy a juttatás elnyerése esetén kéri annak összegét az alapítvány részére átutalni.
A felperes az alapítványi támogatás együttes összege után 33 000 Ft adócsökkentő kedvezményt vett igénybe.
A revízió megvizsgálta az alapítvány és az egyesület működését és megállapította, hogy azok együttműködése azt célozta, hogy az alapítványtól az egyesületnek juttatott összegből az egyesületi juttatás címén ismételten az alapítvány részére történő befizetéssel a támogató személy a ténylegesnél nagyobb összegű adókedvezményben részesülhessen.
Az adóhatóság szerint a tényleges alapítványi támogatásnál nagyobb összegű adókedvezmény igénybevétele olyan vagyoni előny, amely kizárja annak jogosságát az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
A felperes fellebbezés folytán az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a revízió a K. Egyesület és a S. Alapítvány által működtetett rendszer az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalma alapján minősítette és megállapította, hogy annak célja az egyesületi tagok adócsökkentő kedvezményben realizálódó vagyoni előnyhöz juttatása volt.
Az egyesületi juttatást igénylő lapon fel kellett tüntetni az alapítvány javára már befizetett összeget és a juttatás mértéke a befizetés összegétől, illetve időpontjától függött. A folyósítás olyan formában történt, hogy azt a magánszemély részére nem utalták ki, hanem nyilatkozata alapján a jóváhagyott összeget a nevében közvetlenül fizették be az alapítványoz.
A magánszemély tehát a juttatást kizárólag az S. Alapítványhoz adománykénti befizetésre használhatta fel, e feltétel elfogadása nélkül nem részesülhetett volna az egyesületi juttatásban. A felperesnek tudomása volt arról - az egyesületi, illetve alapítványi tájékoztató anyag ismeretében -, hogy milyen feltételekkel kap egyesületi juttatást, és arról is, hogy a rendszer működésének célja nem az alapítvány támogatása, hanem az adókedvezmény igénybevehetőségének biztosítása.
A felperes keresetében az alábbi jogszabálysértésre hivatkozva kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát. Előadta, hogy 1995. évben S. Alapítványt két esetben is támogatta, először 10 000 Ft összeggel, majd a K. Egyesülettől igényelt és juttatott 100 000 Ft-os összeggel. Tekintettel arra, hogy az alapítvány a törvényben foglalt követelményeknek megfelelt, igazolása alapján a személyi jövedelemadójából jogszerűen vont le 33 000 Ft kedvezményt. Álláspontja szerint az alapítvány és az egyesület törvényesen működött, az egyesületbe való belépésekor semmi jel nem utalt arra, hogy a működése jogellenes lenne. Az alapítvány és az egyesület által elkövetett törvénytelenségek véleménye szerint az ő adójogviszonyára nem hatnak ki.
Hivatkozott továbbá arra, hogy az 1995. évben hatályos Szja. tv. nem tartalmazta azt a megszorító rendelkezést, amely alperes törvénysértőnek minősíthetné az általa igénybevett adókedvezményt, mivel csak 1996. január 1-jétől lépett hatályba az Szja. tv.-nek az adókedvezmény céljára vonatkozó rendelkezése.
Az alperes a keresetlevél benyújtását követően határozatában a keresettel támadott határozatot módosította és a felperes terhére 1995. évre 30 000 Ft személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, elrendelve 3000 Ft adókülönbözet törlését. Az alperes hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság 1/1998. KJE sz. jogegységi határozatára, megállapította, hogy a felperes az egyesületi juttatást nem vette fel, nevében az egyesület utalta át az alapítvány javára, így a felperes a juttatás összege felett tényleges rendelkezési jogot nem szerzett, annak átutalása az adózói vagyon csökkenésével nem járt.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az egyesület által a felperes nevében történő átutalás nem tekinthető adójogi szempontból az alapítvány javára történő befizetésnek, ugyanakkor a felperes saját vagyona terhére eszközölt 60 000 Ft befizetése az adókedvezmény igénybevételére feljogosítja, mely az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján 18 000 Ft.
A felperes a módosító határozat megállapításait nem fogadta el, kérte annak hatályon kívül helyezését. Állítása szerint az adóhatóság az 1/1998. KJE sz. jogegységi határozatot önkényesen értelmezte akként, hogy az egyesületi juttatás felett rendelkezési jogot nem szerzett. Megítélése szerint a jogegységi határozat szellemében az alapítványi befizetés teljes összege után jogosult az adókedvezmény igénybevételére, mert az egyesületi juttatás felől az igénylőlapon rendelkezett, azt már megelőzően felajánlotta az alapítvány részére.
Az alperes módosító határozatában kifejtett jogi álláspontját fenntartotta és kérte a kereset elutasítását.
A bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az országban kialakult eltérő jogszabályértelmezés és bírói gyakorlat hatására a Legfelsőbb Bíróság 1/1998. KJE szám alatt jogegységi határozatban foglalt állást a tekintetben, hogy az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható-e az alapítványhoz történő befizetés, amennyiben annak összegét az adományozó részére harmadik személy biztosította.
A jogegységi határozat rámutatott arra, hogy az összjövedelmet csökkentő befizetés akkor vehető figyelembe, ha az a magánszemély vagyonából történik és a magánszemélyt illető vagyoni értékcsökkenését eredményezi. Nem vonható le tehát az összeg az összjövedelemből akkor, ha azt az adózó magánszemély helyett harmadik személy fizeti be az alapítványhoz, mert ez a befizetés az adózó vagyonát nem csökkenti.
A perbeli adatokból megállapíthatóan a felperes saját vagyonából 10 000 Ft támogatást fizetett be az S. Alapítvány részére, míg a nevében befizetett további 100 000 Ft a K. Egyesülettől származó juttatás volt, amely összeg nem képezte átmenetileg sem a felperes vagyonának részét.
Ennek következtében helyesen jutott az alperes arra a megállapításra, hogy a felperest csupán a 10 000 Ft után illeti meg az adólevonás kedvezménye.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P. 22. 177/1997. sz.)