AVI 1998.2.24

A vámhatóság pervesztesség esetén sem kötelezhető illetékfizetésre [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az I. r. alperes 1995. szeptember 7-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes K., K. úti gépjárműtelephelyén lévő üzemanyagkútnál. Az ellenőrzés az üzemanyagkút tartályában 35 ezer liter, a magyar szabványnak meg nem felelő minőségű kőolajszármazékot lelt, melyet az I. r. alperes lefoglalt. Ezen kőolajszármazék eredetét illetően a felperes előadta, hogy azt az 5041 K. és Sz. Kft-től vásárolta. Ennek igazolására 1995. szeptember 5-én kelt fénymásolt számlát mutatott fel, mely szerint 1995. sz...

AVI 1998.2.24 A vámhatóság pervesztesség esetén sem kötelezhető illetékfizetésre [1990. évi XCIII. tv 5. § (1) bek. c) pont].
Az I. r. alperes 1995. szeptember 7-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes K., K. úti gépjárműtelephelyén lévő üzemanyagkútnál. Az ellenőrzés az üzemanyagkút tartályában 35 ezer liter, a magyar szabványnak meg nem felelő minőségű kőolajszármazékot lelt, melyet az I. r. alperes lefoglalt. Ezen kőolajszármazék eredetét illetően a felperes előadta, hogy azt az 5041 K. és Sz. Kft-től vásárolta. Ennek igazolására 1995. szeptember 5-én kelt fénymásolt számlát mutatott fel, mely szerint 1995. szeptember 5-én az A. Rt. 37 ezer liter normál gázolajat vásárolt 2 812 000 Ft készpénzfizetés ellenében az 5041 K. és Sz. Kft. szállítótól.
Az elsőfokú vámhatóság 1995. szeptember 13-án kelt határozatával a felperest jövedéki törvénysértés elkövetése folytán 3 374 400 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben a lefoglalt jövedéki ellenőrzés alól elvont termék elkobzását rendelte el az 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján.
A felperes fellebbezése folytán eljárt II. r. alperes 1995. október 30-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes a gázolaj beszerzése során nem járt el kellő körültekintéssel, mert a termék származását eredeti számlával igazolni nem tudta és az általa fénymásolatban felmutatott számla a Jszt. 17. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott záradékkal nem rendelkezett.
A felperes keresetében mindkét fokú alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperesek perköltségben való marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 402 470 Ft elsőfokú perköltséget, melyből 202 470 Ft a felperes által lerótt elsőfokú eljárási illeték.
Az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság megállapíthatónak találta, hogy a felperes kellő körültekintéssel járt el a perbeli termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében mint annak vásárlója, mert a felperes által csatolt fénymásolati számla a tartalmi követelményeknek megfelel.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, míg a perköltséggel kapcsolatos döntést megváltoztatta és kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 9000 Ft eljárási illetéket, a felperesnek pedig 15 napon belül 50 000 Ft perköltséget. A II. r. alperes által az államnak fizetendő fellebbezési eljárási illeték összegét a másodfokú bíróság 7500 Ft-ban, a felperesnek fizetendő másodfokú perköltség összegét pedig 20 000 Ft-ban határozta meg.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a II. r. alperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala iránt. Álláspontja szerint a közigazgatási perben eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, melyből következően jogszabálysértő módon állapították meg, hogy a felperes nem követte el a közigazgatási határozatban terhére rótt jogsértést. Állította a II. r. alperes, hogy a felperes mint vásárló, nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében, ezért a perbeli beszerzett jövedéki termék ellenőrzés alól elvont terméknek minősül, így a kiszabott jövedéki bírság jogszerű. Kérelmében a II. r. alperes külön is sérelmezte, hogy a másodfokú ítélet az illetékmentességben részesülő II. r. alperest jogszabálysértő módon kötelezte illeték fizetésére. A felperes által tanúsított kellő körültekintés megítélésének körében a II. r. alperes kérte figyelembe venni, hogy a felperesnek mint a perbeli termék végső felhasználójának tudatában kellett lennie azon körülménynek, hogy nagykereskedőtől nem jövedéki alany jövedéki terméket nem vásárolhat, kiskereskedőtől történő vásárlás esetén pedig 800 liter feletti értékesítés esetén számlát kell kiállítani, melyen a törvény által megkívánt záradék feltüntetése is szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A jövedéki szabályozásáról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvénynek az elsőfokú határozat hozatalakor hatályban lévő 1995. évi LXVIII. törvénnyel módosított 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondta, hogy a törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a jövedéki termék, amelynek vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A perbeli 37 ezer liter gázolajat a felperes - a peres felek által nem vitatottan - saját szükségletének kielégítésére szerezte be, így ezen jövedéki termék végső felhasználójának minősül
A Jszt. 6. §-ának 4. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a végső felhasználók részére történő értékesítése.
A II. r. alperes által a peres iratokhoz csatolt, az 5041 K. és Sz. Kft. részére 1995. április 6-án kiadott jövedéki engedély tartalma szerint a kft. jövedéki tevékenysége motorbenzin, gázolaj és petróleumok-kerozinok nagykereskedelmére terjed ki.
A Jszt. 16. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a nagykereskedő a jövedéki termék nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.
Ezen törvényi rendelkezéseket figyelembe véve tehát megállapítható, hogy a felperes mint a perbeli gázolaj vásárlója, nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében, mert mint a termék végső felhasználójának, tudomással kellett bírnia arról, hogy a jövedéki terméket csak kiskereskedelmi tevékenység körében szerezheti be jogszerűen. Erre figyelemmel pedig a termék beszerzésekor vizsgálnia kellett volna, hogy a K. és Sz. Kft. mint szállító a jövedéki termék kiskereskedelmi tevékenységére jogosult-e, figyelemmel arra is, hogy a Jszt. 17. §-a (7) bekezdésének b) pontjában írtak szerint kiskereskedő egy tételben gázolajból 800 litert meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet és a számlán köteles feltüntetni, hogy "továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas".
Mivel a felperes, mint a jövedéki termék vásárlója a tőle elvárható körültekintést nem tanúsította, ezért a perbeli jövedéki termék a Jszt. alkalmazásában a 67. § (1) bekezdésének c) pontjában írtak szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül, az után az I. r. alperes jogszerűen eljárva a Jszt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vetett ki jövedéki bírságot. A II. r. alperesnek az L r. alperes határozatát helybenhagyó határozata tehát nem jogszabálysértő, az annak felülvizsgálata iránt benyújtott kereset alaptalan.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy teljes személyes illetékmentességben részesül a költségvetési szerv. A költségvetési szervként illetékmentességben részesülő alperesek az Itv. 56. §-ának (1) bekezdése szerint illeték fizetésre kötelezhetők, az általuk fizetendő illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a szerint az állam viseli.
Ezen jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság, amikor ítéletében a II. r. alperest kötelezte az eljárási illeték állam részére történő megfizetésére.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alaptalan felperesi keresetet elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.536/1996. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.