adozona.hu
AVI 1997.9.124
AVI 1997.9.124
Törvénysértő a vámhatóság határozata, ha a jövedéki törvény módosított rendelkezéseit figyelmen kívül hagyja (1996. évi LXXXIV. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozó, 1993. december 21. óta az E. V. utca 23. szám alatti G. presszóra dohánygyártmányok, szeszes italok, sör és kávé engedéllyel rendelkezik.
1994. május 19. napján a B. R. utca 41. szám alatt egy újabb vendéglátó-ipari üzletet nyitott meg.
A vállalkozói igazolványában ez feltüntetésre került. A b.-i körjegyző 1995. december 13. napján állított ki jövedéki engedélyt az utóbbi vendéglátói-pari üzlet tekintetében.
A Vám- és Pénzügyőrség akciócsoportja 1995. szeptemb...
AVI 1997.9.124 Törvénysértő a vámhatóság határozata, ha a jövedéki törvény módosított rendelkezéseit figyelmen kívül hagyja (1996. évi LXXXIV. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény).
A felperes egyéni vállalkozó, 1993. december 21. óta az E. V. utca 23. szám alatti G. presszóra dohánygyártmányok, szeszes italok, sör és kávé engedéllyel rendelkezik.1994. május 19. napján a B. R. utca 41. szám alatt egy újabb vendéglátó-ipari üzletet nyitott meg.
A vállalkozói igazolványában ez feltüntetésre került. A b.-i körjegyző 1995. december 13. napján állított ki jövedéki engedélyt az utóbbi vendéglátói-pari üzlet tekintetében.
A Vám- és Pénzügyőrség akciócsoportja 1995. szeptember 17. napján jövedéki ellenőrzést tartott felperes b.-i üzletében. Az ott fellelt jövedéki termékeket lefoglalta.
A M. Vámhivatal határozatával jövedéki törvénysértés címén 1 427 531 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest és a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását, részben annak állam javára történő értékesítését, részben megsemmisítését rendelte el. Ugyancsak elrendelte az italbolt ideiglenes bezárását.
Indokolásában rámutatott, hogy a felperes B. üzlethelysége tekintetében jövedéki engedéllyel nem rendelkezik, ennek okán az 1994. május 17-től 1995. szeptember 17-ig forgalmazott jövedéki termékek jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősülnek, mely után jövedéki bírság megfizetésére köteles a jogszabályi rendelkezések alapján. Az 1994. évi forgalmazást becsléssel, míg az 1995. évi forgalmazást a rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg.
E határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt azzal az indokolással, hogy ő csak egy formai hibát követett el, amikor kiegészítő jövedéki engedélyt új üzletére nem kért.
Ennek okán a jövedéki engedély hiányát megállapítani nem lehet. Sérelmezte, hogy az italboltja forgalmát részben becsléssel állapították meg, ugyanis jóval kisebb forgalmat ért el.
A fellebbezés alapján az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata 1996. június 12. napján kelt.
A határozat indokolása szerint jövedéki alany jövedéki engedélyt azon önkormányzat jegyzőjétől kérhet, amelynek illetékességi területén a terméket értékesíteni szándékozik. Ily módon az üzlethelyiségre kap jövedéki engedélyt és az nem az alanyi kör részére került kiállításra. Álláspontja szerint új engedélykérelemmel kellett volna kérni a jövedéki engedély kiadását. Mivel ez a b.-i üzlet vonatkozásában nem valósult meg, ezért az elsőfokú határozat megállapításait mind a bírság jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében megalapozottak.
A becslés vonatkozásában felhívta a figyelmet arra, hogy 1994. évre nem rendelkezett a felperes olyan okiratokkal, bizonylatokkal, amely alapján forgalma megállapítható lett volna, ezért 1995. évi értékesítését kellett figyelembe venni.
A felperes az alperes határozatát törvényes határidőn belül keresettel támadta, kérve annak felülvizsgálatát, elsődlegesen hatályon kívül helyezését és a jövedéki bírság alól való mentesítését, másodlagosan a bírság 285 506 Ft-ra történő mérséklését.
A keresetlevelében ismételten előadta, hogy rendelkezett jövedéki engedéllyel, illetőleg sérelmezte az italbolt forgalmának becsléssel történő megállapítását, mivel megfelelő bizonylatokkal, okiratokkal rendelkezik az 1994. évi forgalmazás tekintetében.
Az alperes érdemi ellenkérelmében határozatát jogszerűnek tartva a kereset elutasítását kérte megismételve határozati indokait.
A bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest újeljárás lefolytatására kötelezte.
A bíróság ítéletével arról döntött, hogy az alperes határozata a keresettel támadott körben megfelel-e a törvényesség követelményeinek, azzal kapcsolatosan érdemi döntésre kiható jogszabálysértés megállapítható-e.
A bíróság mindenekelőtt felhívta arra a figyelmet, hogy az 1993. évi LVIII. törvényt (továbbiakban: Jszt.) az 1996. évi LXXXIV. törvény jelentősen módosította.
Ezen jogszabály 19. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény 15. §-ának (2) bekezdését, 16. §-ának (1) bekezdését, valamint 17. §-át, 18. §-át folyamatban lévő ügyekben - ideértve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni, amennyiben az a törvény hatálya alá tartozókra kedvezőbb elbírálását eredményez.
A bíróság meglátása szerint ezen okból fogva a módosító rendelkezéseket a felperes oldalán mindenképpen alkalmazni szükségeltetik, még ha az alperesi határozat a jogszabály hatálybalépését megelőzően emelkedett is jogerőre.
A módosított Jszt. 11. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy az engedélyezett jövedéki tevékenységen kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyén, üzletkörben való folytatásához ne új jövedéki engedélyt, hanem a jövedéki engedély kiegészítését kell kérni a 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti illetékes jegyzőtől.
Mivel a B.-i Körjegyzőség területén kívánta a felperes jövedéki termékét értékesíteni, így a b.-i körjegyző jogosult a jövedéki engedély kiadására [Jszt. 8. § (2) bekezdés].
A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása a 66. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti esetnek minősül. Nem vitatható, hogy a felperes a b.-i üzletre jövedéki engedéllyel annak megnyitásakor és az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett. Az nem bír jelentőséggel a per szempontjából, hogy esetlegesen az illetékes hatóság téves tájékoztatása vezetett ehhez.
A 66. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az a), c) pontban foglaltakon kívüli kötelezettségmulasztás esetén is jövedéki bírságot lehet kivetni, amelyhez kapcsolódó bírságtétel a Jszt. 69. §-ának (7) bekezdése szerint legalább 50 000 és legfeljebb 500 000 Ft.
Amennyiben a bíróság el is fogadja az alperes érvelését, mely szerint a jövedéki termék forgalmazására jövedéki engedély hiányában, tehát a törvény rendelkezésének megsértésével került sor [67. § (1) bekezdés b) pont], akkor sem alkalmazható az alperes által felhozott bírságtétel pontosan a bíróság által már említett módosító rendelkezések okán.
A per során az alperes nem vitatta azt a tényt, hogy a felperes a jövedéki termékek származását, eredetét igazolni tudta és az e.-i üzlete tekintetében jövedéki engedéllyel is rendelkezik, már pedig a Jszt. 69. §-ának (4) bekezdése a 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 69. §-ának (10) bekezdésének összevetéséből egyértelműen az szűrhető le, hogy a felperes tevékenységét a törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, mindössze csak egy másik telephelyre, üzlethelyiségre rendelkezett érvényes jövedéki engedéllyel.
A b.-i üzletben engedély nélkül folytatott tevékenysége körében [Jszt. 69. § (10) bekezdés a) pont], mivel az időközi jogszabályváltozások felperesre nézve kedvezőbb elbírálást eredményeznek, ezért a bíróság ezen törvényi rendelkezéseket a peres eljárásban alkalmazta és így az alperes határozatát jogszabálysértőnek találta ismételten hangsúlyozva, hogy csak a keresettel támadott körben vizsgálta felül azt.
A jogszabálysértő határozatot a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság által hivatkozott okfejtés odavezetett, hogy a becslés körülményeit a bíróság nem is vizsgálta.
A megismételt eljárásban a bíróság által megjelölt törvényi rendelkezéseket kell szem előtt tartani, a szankciót megállapítani és a jövedéki bírságot legalább 50 000 és legfeljebb 500 000 Ft között kivetni.
A bírság összegszerűsége tekintetében vizsgálni kell a törvénysértés körülményeit, annak súlyát és nem lehet szem elől téveszteni a felperes oldalán esetlegesen felmerülő enyhítő körülményeket sem.
(Miskolci Városi Bíróság 36.P.24.229/1996. sz.)