adozona.hu
AVI 1997.9.113
AVI 1997.9.113
Az áfa a vállalkozások tekintetében bevételként nem funkcionál, ezért csak az áfa nélküli, egyéni vállalkozásból származó bevétel esetén alkalmazható az szja-tv 33. §-a (7) bekezdésében írt szabály [1991. évi XC. tv 33. § (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994. december 31. napjával megszüntette egyéni vállalkozói tevékenységét, majd záró adóbevallást nyújtott be az adóhatósághoz, melyben 12 479 000 Ft vevőtartozást szerepeltetett.
Az APEH igazgatósága adóellenőrzést végzett a felperesnél 1994. január 1-jétől 1995. július 30-ig terjedő időszakra és ennek során megállapították, hogy a vevőtartozásként nyilvántartott G. Kft. 12 437 500 Ft tartozásából 2 000 000 Ft-ot 1994. december 31-ig kiegyenlített, így a felperes 1994. december 3...
AVI 1997.9.113 Az áfa a vállalkozások tekintetében bevételként nem funkcionál, ezért csak az áfa nélküli, egyéni vállalkozásból származó bevétel esetén alkalmazható az szja-tv 33. §-a (7) bekezdésében írt szabály [1991. évi XC. tv 33. § (7) bek.].
A felperes 1994. december 31. napjával megszüntette egyéni vállalkozói tevékenységét, majd záró adóbevallást nyújtott be az adóhatósághoz, melyben 12 479 000 Ft vevőtartozást szerepeltetett.Az APEH igazgatósága adóellenőrzést végzett a felperesnél 1994. január 1-jétől 1995. július 30-ig terjedő időszakra és ennek során megállapították, hogy a vevőtartozásként nyilvántartott G. Kft. 12 437 500 Ft tartozásából 2 000 000 Ft-ot 1994. december 31-ig kiegyenlített, így a felperes 1994. december 31-i vevő tartozása 10 479 000 Ft volt. A felperes ezen összeg után áfa kötelezettséget nem vallott be és nem fizetett, ezért az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzést követően kiadott határozatában 2 095 000 Ft áfa-hiány, 1 047 000 Ft adóbírság és 421 066 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be az alperesi másodfokú adóhatósághoz előadva, hogy az áfa-fizetési kötelezettség nem terheli, mivel a már teljesített értékesítések ellenértékét nem kapta meg.
Az alperes a fellebbezést elutasítva, határozatában a fizetési kötelezettséget megállapító részét helybenhagyta. Azon megállapítását, mely szerint a felperes 1995. évi adózás előtti eredményét 320 000 Ft-tal alacsonyabban mutatta ki, törölte.
Ezt követően nyújtotta be a felperes keresetét a bírósághoz, melyben kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát további törvénysértésre hivatkozással, annak hatályon kívül helyezését.
Előadta, hogy 1994. december 31-ig, vállalkozása megszüntetéséig az áfáról szóló 1992. évi LXXIV. tv (továbbiakban: áfa-tv) hatálya alá tartozó és adófizetési kötelezettsége a 19. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban, azaz az ellenérték megfizetésének időpontjában keletkezett.
Az 1994. évi LXXXIX. tv módosította az áfa-tv-t, amely 1995. január 1-jétől lépett hatályba, amikor vállalkozása már megszűnt, ezért a módosítás rá már nem vonatkozhat.
Álláspontja szerint az alperes által hivatkozott módosító törvény 29. §-a egyébként sem a megszűnő adóalanyokra ír elő szabályozást, hanem a folyamatosan tevékenykedő, értékesítést végző és azért 1995. január 1-jét követően is az áfa-tv hatálya alá tartozó adóalanyokra.
A bíróság a keresetet elutasította.
Az indokolás rámutat, hogy az áfáról szóló 1992. évi LXXIV. tv módosításáról rendelkező 1992. évi LXXXIX. tv záró és átmeneti rendelkezéseinek 29. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket a vevői tartozások vonatkozásában, amely kimondja: "Az az adóalany, aki 1994. december hó 31. napján az áfa-tv 19. §-ának hatálya alá tartozott, arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, amelyet a törvény hatálybalépésének napját megelőzően teljesített, de melynél az ellenérték megfizetése azt követően történik, jogosult az ellenérték megfizetéséig, de legfeljebb 1995. év március hó 31. napjáig az áfa-tv a módosítás előtti 19. §-át alkalmazni."
A felperes megszűnéséig (1994. december hó 31. napjával bezárólag) az áfa-tv 19. §-a szerint tett eleget áfa-fizetési kötelezettségének, azaz az ellenérték megfizetésének időpontjában keletkezett a befizetési kötelezettség. A felperes 1994. évben a 004/1994. sz. alatt kibocsátott számla tanúsága szerint olyan termékértékesítést végzett, amelynek ellenértékéhez 1994. december 31. napjáig nem jutott hozzá, ezért a záróbevallásban ezt olyan vevői tartozásként tüntette fel, amely után áfa-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A felperes vonatkozásában a felhívott jogszabály valamennyi feltétele megvalósult, mivel az ellenérték megfizetésére 1995. március 31. napjáig nem került sor, ezért 1995. április 1-jén az azt követő bevallási időszak (1995. április 20.) utolsó napját követő esedékességgel az adóhatósági határozatokban megjelölt mértékű áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett.
A felperes hivatkozása szerint 1995. január 1-jén már valóban nem volt gazdasági tevékenységet folytató adóalany, de vállalkozása megszüntetésével még nem mentesült az áfa megfizetésének kötelezettsége alól azáltal, hogy az áfa-tv a megszűnést követően - felperes számára nem kedvező módon - változott. Abban az esetben is, ha az áfa-tv módosítására nem került volna sor, a felperes az ellenérték megfizetésekor köteles lenne az áfát megfizetni megszűnése ellenére, és az áfa nélküli bevétel után az általa helyesen hivatkozott magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. tv 33. §-a 7. pontjának megfelelően szja-t fizetni.
Az 1991. évi XC. (továbbiakban: szja-tv) tv 33. §-ának (7) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik; hogy "Ha az egyéni vállalkozó a tevékenysége megszüntetésének évét követően jut egyéni vállalkozásból származó bevételhez, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kell mintegy vállalkozói bevételként ezt az összeget figyelembe venni."
Az áfa közgazdasági tartalma szerint a vállalkozások számára bevételként nem funkcionál, mivel az minden esetben a végső felhasználót, a fogyasztót terheli, melynek megfizetéséig az egyes értékesítési pontokon az ellenérték elkülönített részeként kerül feltüntetésre és a fogyasztóhoz való eljutásáig az áthárítása és nem tényleges megfizetése valósul meg.
Az szja-tv 33. §-ának (7) bekezdését tehát csak az áfa nélküli, egyéni vállalkozásból származó bevételek esetében lehet, illetve kell alkalmazni. Az 1994. évre hatályos áfa-tv a vevőkkel szembeni követelésekre a megszűnő adóalanyok vonatkozásában speciális előírásokat nem tartalmaz, ebből következően csakis az általános szabályok alkalmazása jöhet szóba.
Abban az esetben, ha a felperes logikáját követjük, miszerint 1995. január 1. napján már nem áfa-alany, azt lehetne megállapítani, hogy a már teljesített termékértékesítés után járó áfa-befizetési kötelezettsége - az időközi törvénymódosítástól eltekintve - nincs, mivel a számla ellenértékéhez megszűnésének napjáig nem jutott hozzá. A bíróság megítélése ezzel szemben az, hogy a jogalkotó szándéka nem irányulhatott arra, hogy a megszűnő adóalanyokat a vevőtartozások vonatkozásában indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe hozza, mint a folyamatosan tevékenykedő áfa-alanyokat.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P.20.523/1996. sz.)