adozona.hu
AVI 1997.5.71
AVI 1997.5.71
Szabálysértés vagy bűncselekmény hiánya nem jelenti egyszersmind azt, hogy jövedéki törvénysértés sem történt [1993. évi LVIII. tv. 66. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint az elsőfokú vámhivatal jövedéki törvénysértés miatt 4 594 307 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mivel a felperes K. B. úti üzemanyagtöltő állomásán 1993. december 17. napján elvégzett HTO-elszámolás során megállapította, hogy a felperesnél a kútfejek által nem mért tényleges hiányként 47 790 liter, valamint a kútfejen átfolyt, de HTO-utalvánnyal nem fedezett további 872 liter, összesen 48 617 liter HTO el...
AVI 1997.5.71 Szabálysértés vagy bűncselekmény hiánya nem jelenti egyszersmind azt, hogy jövedéki törvénysértés sem történt [1993. évi LVIII. tv. 66. § (2) bek.].
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint az elsőfokú vámhivatal jövedéki törvénysértés miatt 4 594 307 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, mivel a felperes K. B. úti üzemanyagtöltő állomásán 1993. december 17. napján elvégzett HTO-elszámolás során megállapította, hogy a felperesnél a kútfejek által nem mért tényleges hiányként 47 790 liter, valamint a kútfejen átfolyt, de HTO-utalvánnyal nem fedezett további 872 liter, összesen 48 617 liter HTO eladása szabálytalanul, utalvánnyal nem fedezett módon történt. A bírság alapját a gázolaj kiskereskedelmi egységárat figyelembe véve 63 Ft/liter összegben állapította meg.Az alperes a felperes fellebbezését alaptalannak találta és azt elutasította.
A felperes a jogerős közigazgatási határozat ellen keresetet nyújtott be, melynek indoka szerint a közigazgatási határozat azért törvénysértő, mert a felperes jövedéki törvénysértést nem követett el, bár az ellenőrzéskor megállapított tételszámokat nem vitatta, a hiányzó tétel dokumentálatlanságát kizárólag adminisztrációs gondatlanságnak minősítette. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy az alperes a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jsztv.). 67. §-a a) és f) pontjának helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a felperes az ellenőrzés során feltárt mennyiség tekintetében az értékesítést HTO-utalvánnyal igazolni nem tudta, ezért jövedéki törvénysértést követett el.
A felperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen értelmezi a Jsztv. 67. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezéseket, ugyanis bár nem vitatott tény, hogy a felperes az értékesítést HTO-utalvánnyal igazolni nem tudta, azonban álláspontja szerint az a körülmény, hogy a M. E. Kft. részére értékesítette, amelyik a vásárlásra jogosult volt, így nem valósult meg a 67. § f) pontjának az a további - a bárósági ítéletben nem idézett - rendelkezése, miszerint jövedéki elvonásnak minősül a háztartási tüzelőolaj jogosulatlan felhasználónak vagy továbbforgalmazónak való értékesítése is. Felülvizsgálati kérelmében a felperes hivatkozott arra is, hogy a büntetőeljárást a felperes ügyvezetőjével szemben a városi ügyészség határozatával - bűncselekmény hiányában - megszüntette. A határozat indoka szerint az M. E. Kft. (amelynek - állítása szerint - a felperes a HTO-t értékesített) időközben maga is értékesítésre került és a gyanúsított által hivatkozott eredeti számlák nem voltak beszerezhetők, ezért nem volt megállapítható, hogy a gyanúsított által vezetett kft. jogosulatlan nagykereskedelmi tevékenysége folytán az adóbevételben okozott-e kiesést, illetve az milyen mértékű. Minthogy az adóbevétel-csökkenés mértéke könyvszakértői úton nem volt megállapítható, erre vonatkozóan egyéb bizonyítékok sem álltak rendelkezésre, a további nyomozástól eredmény nem volt várható, ezért került sor a büntetőeljárás megszüntetésére. A felperes álláspontja szerint törvénysértő, hogy a közigazgatási perben a büntetőeljárás megszüntetését eredményező körülmény kellő súllyal nem került értékelésre. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a felperes nagykereskedelmi tevékenységére való jogosultság megítélése tekintetében is jogszabálysértő, ellentétben áll a Jsztv. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felülvizsgálati eljárás során kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, melyre a felülvizsgálati kérelemmel élő fél az alapeljárás során már hivatkozott, új körülmény a felülvizsgálati kérelemben fel nem hozható.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet a felperes által felsorolt jogszabályokat nem sértette meg. A felperes az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján támadta keresettel a jogerős közigazgatási határozatot, keresetét kizárólag arra alapította, hogy nem vitás az ellenőrzéskor megállapított tényállás, a felperes által megvalósított jövedéki törvénysértés, ez azonban nem a felperes szándékos magatartásának, hanem kizárólag az adminisztrációja gondatlanságának eredménye. Ilyen kereseti kérelem mellett a felperes által a felülvizsgálati eljárás során felhozott újabb kifogások még alaposságuk esetén sem eredményezhették volna a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A felperes által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az ellenőrzés időpontjában (1993. december 17.) kőolajtermékek kiskereskedelmi forgalmazására rendelkezett érvényes jövedéki engedéllyel, így a Jsztv. 4. §-a (1) bekezdésének személyi hatálya alá tartozott. A jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában is csak a törvényben meghatározott feltételek szerint folytatható. E vizsgálat időpontjáig kizárólag kiskereskedelmi jövedéki engedéllyel rendelkező felperes, ennek alapján a jövedéki termékek (HTO is) üzletszerű, kistételű értékesítését közvetlenül végző felhasználók részére végezhette a Jsztv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint. További feltétele volt az értékesítésnek, hogy az elárusító hely hitelesített átfolyásmérővel (kútoszloppal) rendelkezzen és az értékesítés kizárólag ennek közbeiktatásával történhetett. A HTO-értékesítés feltétele volt még, hogy a Jsztv. 46. §-ának (5) bekezdése szerint csak a jogosultságot igazoló engedély alapján a megfelelő HTO-utalvány ellenében történhetett a kiszolgálás. A szabályszerű kiszolgálást a jövedéki tevékenységet végző úgy tudta igazolni, hogy a HTO-utalványokat átvételkor köteles volt bélyegzőlenyomatával azonnal érvényesíteni és azt feltablózni. Az ellenőrzés során a feltablózott utalványok és a kútoszlopon átfolyt mennyiség összehasonlításával volt megállapítható a HTO szabályszerűen értékesített mennyisége. A perbeli esetben az ellenőrzés során helyesen állapította meg a közigazgatási hatóság, hogy a felperes az értékesítés szigorú szabályait nem tartotta be, és az M. E. Kft. részére értékesített 47 790 liter háztartási tüzelőolaj kiadása a kútoszlop megkerülésével történt. A vásárló kft. semmilyen módon nem igazolta, hogy jogosult lenne a háztartási tüzelőolaj vásárlására, így jogosulatlan felhasználónak minősül. A felperes tehát HTO-utalvány nélkül értékesített és a kútoszlop megkerülésével, arra nem jogosult részére.
Téves a felperes hivatkozása a társasági szerződésüket 1993. november 15. napján módosító határozatra is, mellyel a társasági tevékenységi körébe a nagykereskedelmi tevékenységet is felvették, és a jövedéki engedélyt ennek alapján 1993. december 17. napján igényelték meg az alperestől. A jövedéki engedélyt ugyanis a felperes 1994. november 2. napján kapta csak meg, ez időtől kezdve gyakorolhatta a módosított tevékenységi kört legálisan. Téves a felperes hivatkozása arra is, hogy az alperes eljárásának elhúzódása eredményezhette a felperes terhére megállapított jogsértést, hiszen a felperes maga hivatkozik arra, hogy a társasági szerződés módosítását követően csak 1993. december 17. napján igényelt alperestől nagykereskedelmi tevékenységre vonatkozó jövedéki engedélyt, és a felperes terhére jövedéki törvénysértést megállapító ellenőrzés ugyancsak 1993. december 17. napján volt.
Alaptalanul hivatkozik a felperes felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a felperesi kft. vezetőjével szemben a városi ügyészség bűncselekmény hiánya okából megszüntette az eljárást. A Jsztv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint a vámhivatal a jövedéki bírság kivetése mellett, ha a cselekmény egyben szabálysértés vagy büntető törvénykönyv rendelkezéseit is megsérti, a cselekmény súlyától függően vagy szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. E törvényhely helyes értelmezése szerint egy jövedéki törvénysértés önmagában nem jelenti egyben szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését is, és így a bűncselekmény vagy szabálysértés hiánya sem jelenti azt, hogy ne lenne az elkövető terhére jövedéki törvénysértés megállapítható. A közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló eljárás során a bíróságok azt vizsgálják, hogy a közigazgatási határozat a keresetben megjelölt jogszabályt megsértette-e. Az eljárás során a bíróságot határozatának meghozatalában - a Pp. 9. §-a (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint - más hatóság döntése (vagy fegyelmi határozat), illetőleg a bennük megállapított tényállás nem köti.
(Legf. Bír. Kfv.I.28.233/1995. sz.)