adozona.hu
AVI 1997.2.28
AVI 1997.2.28
A jövedéki törvény alkalmazása során a forgalomba hozatal nem csak az első forgalmazást jelenti [1993. évi LVIII. tv 67. § a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1995. január 6-án kelt határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el és ezért 52 930 080 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes 1994. október 8-án 495 600 liter ólommentes 95-ös oktánszámú benzint értékesített nagykereskedőként, holott ezen jövedéki tevékenység folytatásához engedéllyel csak 1994. november 7. napjától rendelkezett. A bírság összegének meghatározására a felperes által jövedéki enged...
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú közigazgatási hatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálat keretében való megváltoztatását és a vele szemben kiszabott bírság mértékének 50 000 Ft-ban történő megállapítását kérte, nem vitatva azt, hogy a hivatkozott üzemanyagot jövedéki engedély nélkül vásárolta, majd értékesítette. Álláspontja szerint azonban a bírság összege a jövedéki szabályozásról és az ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján helytelenül került megállapításra, mert a perbeli esetben a Jtv. 67. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a 69. § (6) bekezdése alkalmazásával legfeljebb 100 000 Ft bírság kiszabására kerülhetett volna sor.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, mert úgy találta, hogy adott esetben a Jtv. 67. §-ának a) pontja a bírság kiszabásának alapjául nem alkalmazható, mivel a felperes részéről jövedéki termék forgalomba hozatalára nem került sor. Figyelemmel volt arra is, hogy a felperes az értékesítési tevékenység során az értékesítést terhelő adóbevételek megállapítása céljából a bizonylatolást megfelelően elvégezte, az általános forgalmi adó összegét befizette, így tevékenysége semmiképpen sem irányult az adófizetési kötelezettség kijátszására.
Az alperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az ítélet indoklásában kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyes jogszabályokra hivatkozott, azonban azokból téves jogi következtetést vont le, mert tévedett, amikor a Jtv. 67. §-ának a) pontjában foglaltakat akként értelmezte, hogy az csak azokra a jogi vagy természetes személyekre vonatkozik, akik a gyártási folyamattól a forgalmazási folyamatig terjedő tevékenység egészében részt vesznek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogalkotó a gyártást, a forgalomba hozatalt és az importálást elkülönítette, így az is jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül, amelynek csak a forgalomba hozatala történt meg. Mivel pedig a jövedéki engedély nélkül folytatott értékesítési tevékenységgel érintett termék a Jtv. 67. §-ának a) pontja alapján jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül, ezért a Jtv. 69. §-a (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásával a kőolajtermékeknél a bírságalap 120%, ahogy ezt az elsőfokú közigazgatási hatóság helytállóan alkalmazta.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Állította, hogy vele szemben a bírság kiszabására a Jtv. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértő módon került sor, mert jövedéki terméket forgalomba nem hozott, így a Jtv. 67. §-ának a) pontja nem valósult meg, elvont jövedéki termék hiányában pedig a bírság kiszabására csak a Jtv. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a Jtv. 69. §-a (6) bekezdéséhek b) pontja szerint kerülhetett volna sor. A felülvizsgálati per tárgyának értékét 52 930 083 Ft-ban jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Legfelsőbb Bíróságnak a Jtv. 67. §-ának a) pontjában foglaltakat illetően kellett állást foglalnia, nevezetesen a tekintetben, hogy a felperes részéről 1994. október 8-án 495 600 liter benzin nagykereskedőként való értékesítése forgalomba hozatalnak minősíthető-e.
A Legfelsőbb Bíróság - a másodfokú bíróság álláspontjával egyetértve - úgy találta, hogy az is jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül, amelyet a felperes jövedéki tevékenység folytatására feljogosító engedély nélkül forgalmazott. A Jtv. 67. §-ának a) pontjában szabályozott forgalomba hozatal ugyanis nemcsak azt jelenti, amikor a termék a gyártás folyamatából kikerülve először a kereskedelembe kerül, hanem minden ezt követő forgalmazást is, amikor a terméknek a nagy- vagy kiskereskedelemben történő megvásárlása vagy értékesítése bekövetkezik.
Mivel a felperes részéről jövedéki engedély nélküli forgalomba hozatal történt, így a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termék után az alperes jogszerűen eljárva határozta meg a jövedéki bírság összegét. A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül meghozott ítélettel változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét és utasította el az alaptalan keresetet, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.324/1996. sz.)