adozona.hu
AVI 1996.7.93
AVI 1996.7.93
A jövedéki tevékenységet végző jogalanyokon kívül eső személyi kör csak abban az esetben tartozik a jövedéki törvény hatálya alá, ha a törvényben írt feltételek fennállnak [1993. évi LVIII. tv 4. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes szállítási tevékenységet is folytató gazdasági társaság, melynek tehergépkocsiját 1994. január 20. napján a vámhivatal alkalmazottai közúti ellenőrzés során vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a gépkocsi tankjában üzemanyag helyett fűtőolaj található. Az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapította, hogy a felperes megsértette a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Jtv.) 67. §-án...
A felperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a Jtv. 4. §-a határozza meg a törvény személyi hatálya alá tartozó alanyi kört. E rendelkezésnek a 3. §-sal való egybevetéséből kétséget kizáróan kiderül, hogy a törvény szabályai alapvetően a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző és a 4. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó jogalanyokra vonatkozik. A 4. § (2) bekezdése a 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körön kívül eső személyeket csak abban az esetben vonja a jövedéki ellenőrzés és a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, ha az ott felsorolt valamelyik feltétel fennáll, így pl. a megvásárolt, átvett vagy birtokban tartott jövedéki termékről tudják, vagy kellő körültekintés mellett tudniuk kell, hogy azt a jövedéki ellenőrzés alól elvonták (stb.). A keresettel támadott közigazgatási határozatok figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy önmagában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtoklásának tenyéré alapítottan felperes esetében szankció alkalmazására - miután a felperes nem tartozik a 3. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységet végző és a 4. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó jogalanyok körébe - nincs lehetőség. Téves jogi álláspont miatt a felelősség fennállása kérdésében a közigazgatási hatóságok a releváns körülményeket nem vizsgálták, ezért a határozat megalapozatlan. Az új eljárás során a másodfokú bíróság vizsgálni rendelte azt a körülményt, hogy a felperes alkalmazottja tudott-e arról, hogy üzemanyag céljára háztartási tüzelőanyagot használ, illetőleg ha arról nem tudott, az arra vezethető-e vissza, hogy kellő körültekintést elmulasztotta-e.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogszabálysértés a jogerős ítéletben a Jtv. 4. §-a (2) bekezdésének helytelen jogszabály-értelmezésében nyilvánul meg. A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolás szerint a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállást helyesen állapította meg, érdemben is helytálló döntést hozott, és megfelelően értelmezte a Jtv. 4. §-a (1) és (2) bekezdésének, valamint a Jtv. 46. §-a (14) bekezdésének az alperesi határozathozatal idején hatályos rendelkezéseit. A Jtv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a jövedéki tevékenység alanya az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és saját nevében - kockázatára - jövedéki tevékenységet végez. A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a felperes jövedéki tevékenységet nem végez, jövedéki termék fogyasztójaként érte a hatóság ellenőrzése. A 4. § (2) bekezdése szerint a jövedéki ellenőrzés és a törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az is, aki: jövedéki tevékenységet engedély nélkül, vagy nem engedélyezett helyen folytat, a törvényben tiltott tevékenységet végez, illetve olyan jövedéki terméket vesz át, vásárol meg, tart birtokában, melyről tudja, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kell, hogy azt a jövedéki ellenőrzés alól elvonták. A Jtv. 46. §-ának (14) bekezdése a törvény alapján tiltott tevékenységnek minősíti a háztartási tüzelőolajnak minden, a törvényben engedélyezetteken kívüli felhasználását, így különösen a gépjárművekben üzemanyag céljára történő felhasználását. Nem vitás tényállás szerint a felperes által üzemeltetett gépkocsi üzemanyagtankjában háztartási tüzelőolajat talált az ellenőrzés, így a felperes által üzemeltetett gépjárműben üzemanyag céljára háztartási tüzelőolajat használtak fel a törvény tiltó rendelkezése ellenére. Téves azonban az alperesnek az az álláspontja, hogy ez a körülmény - ahogy a 4. § (1) bekezdésében megfogalmazott jövedéki tevékenységet végző személyek (szervezetek) esetében - objektív felelősséget eredményezne. Az alperes által a felülvizsgálati eljárás során becsatolt határozat is tükrözi a Legfelsőbb Bíróságnak azt a gyakorlatát, hogy a Jtv. 4. §-ának (2) bekezdése alá tartozó esetekben az ott felsorolt mindhárom esetcsoportban az elkövetők felelőssége csak vétkességük esetén állapítható meg. Miután az alperes eltérő jogi álláspontja miatt a határozat meghozatalát megelőzően a felperes vétkességére tekintetben releváns körülményeket nem vizsgálta, a másodfokú bíróság ítélete megalapozott és törvényes.
(Legf. Bír. Kfv. I. 27.302/1995. sz.)