AVI 1996.2.24

A nyugtaadási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság összege nem függ a vásárolt áru értékétől [1990. évi XCI. tv 74. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az APEH igazgatósága mint elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1995. március hó 8-án nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte próbavásárlás keretében és felperes mulasztását megállapítva határozatában 50 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a felperessel szemben.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyet az alperes mint másodfokú adóhatóság elutasított és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú adóhatóság az áfáról sz...

AVI 1996.2.24 A nyugtaadási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság összege nem függ a vásárolt áru értékétől [1990. évi XCI. tv 74. § (2) bek.].
Az APEH igazgatósága mint elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1995. március hó 8-án nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte próbavásárlás keretében és felperes mulasztását megállapítva határozatában 50 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki a felperessel szemben.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyet az alperes mint másodfokú adóhatóság elutasított és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú adóhatóság az áfáról szóló 1992. évi LXXIV. tv 70. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen állapította meg adózó nyugtaadási kötelezettségének elmulasztását, mely tényt a felperes sem tette vitássá. A nyugta kiállítása törvényi kötelesség, melynek elmulasztása indokaként nem fogadható el az adózónak a nagy forgalomra való hivatkozása, mivel az a kereskedelmi tevékenység szükségszerű velejárója. Az adóalany köteles gondoskodni megfelelő létszámú kiszolgáló biztosításáról annak érdekében, hogy törvényi kötelezettségét teljesíteni tudja.
A próbavásárlás során megvásárolt áru ellenértéke a jogszerűen kiszabható bírság összegének nagyságát nem befolyásolja, mivel minden vevő részére kötelező a nyugtaadás függetlenül a vásárolt tétel nagyságától.
Ilyen körülmények között tehát az adóhatóság az Art. 74. §-ának (12) bekezdése alapján jogszerűen állapított meg mulasztási bírságot, amely összegében is igazodik a mulasztás súlyához és körülményeihez.
Az Art. 74. §-ának (16) bekezdése az adózó anyagi, szociális és egészségügyi helyzetének mérlegelését nem teszi lehetővé. Erre hivatkozva csak méltányosságból lehet kérni a bírság mérséklését, amely külön eljárásnak a tárgya.
A felperes keresetében - bár elismerve a mulasztás tényét - az alperesi határozat megváltoztatását kérte és a kiszabott bírság mérséklését, az alperes perköltségben marasztalását.
A felperes álláspontja szerint az eljárt adóhatóságok a bírság kiszabásánál nem vették figyelembe az eset összes körülményeit, különösen az adóhiány nagyságát (jelen esetben csekélységét) és a mulasztás súlyát. Nyilvánvalónak tartja, hogy egy 100 Ft-os árunál az adóhiány jelentéktelen, így a mulasztás mértéke semmiképpen sem áll arányban a kiszabott bírsággal.
Az alperes ellenkérelmében a határozatának jogszerűségét és az abban kifejtett álláspontját változatlanul fenntartva kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a mulasztási bírság összegét 10 000 Ft-ra mérsékelte. Az indokolás rámutat, hogy az adózás rendjéről szóló módosított 1991. évi XCI. tv (A továbbiakban: Art.) 74. §-ának (12) bekezdése szerint: "Ha az adózó a nyugtakiállítási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság az első alkalommal 100 000 Ft-ig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg."
Az Art. 74. §-ának (15) bekezdése értelmében: "A mulasztási bírság legkisebb összege 9-12. bekezdéseiben foglalt esetekben 10 000 Ft, magánszemélyek esetén 1000 Ft. A bírság legkisebb mértékének megállapítása is mellőzhető akkor, ha a magánszemély egészségügyi, szociális körülményei miatt a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el."
A törvény 74. §-ának (16) bekezdése az adóhatóság kötelezettségévé teszi, hogy a bírság kiszabásánál az mérlegelje a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát továbbá azt, hogy az adózó, illetve alkalmazottja, vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
A törvény a jogalkalmazó számára a minimum és maximum közötti mérték megállapításánál kötelező mérlegelési szempontokat határoz meg A bírságot tehát úgy kell megállapítania az adóhatóságnak, hogy annak összege fejezze ki az Art. 74 §-ának (14) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételét.
A felperes időskorú rokkantnyugdíjas személy, aki egyéni vállalkozóként üzemeltet virágboltot csekély mértékű nyugdíjának kiegészítése végett.
A felperes a mulasztását maga is elismerte, védekezéseképpen csupán arra hivatkozott, hogy március 8-án, a Nőnapon igen nagy volt a forgalma és a testvére segített a kiszolgálásban, aki nem adott nyugtát a vásárolt tételről a revizoroknak, bár megelőzőleg a nyugtaadási kötelezettségre figyelmeztetve lett.
A mulasztási bírság a törvény értelmében valóban már az első esetben is 100 000 Ft-ig terjedhet, de a maximális határon belül a kiszabott bírságnak elsődleges célja az, hogy az adóalanyt az újabb jogsértés elkövetésétől visszatartsa.
A bíróság álláspontja szerint a felperes esetében az adóhatóságok nem elég körültekintően mérlegelték, hogy a mulasztást nem az adóalany és nem is alkalmazottja, hanem hozzátartozója követte el. A felperes részéről első esetben történt ilyen jellegű mulasztás, amely súlyát tekintve nyilvánvalóan kisebbnek tekinthető, mint egy szervezettel rendelkező társas vállalkozásnál.
Az áfáról szóló 1992. évi LXIV. tv 70 §-ának (1) bekezdésében előírt nyugtaadási kötelezettség valóban kivétel nélkül minden adóalanyra kötelező, függetlenül, hogy milyen formában vállalkozik.
A bíróság azonban a felperes esetében úgy ítélte meg, hogy 10 000 Ft-ra mérsékelt bírság is elegendő visszatartó erőt jelent a jövőbeni mulasztások elkerülése végett, különös tekintettel arra, hogy a felperes időskorú, rossz egészségi állapotban lévő és feltételezhetően jogban nem járatos személy, aki vállalkozását csak azért tartja fenn, hogy megélhetését biztosítani tudja. A mulasztás elkövetését valószínűleg nagymértékben befolyásolta a nemzetközi nőnap alkalmával szokásos és köztudottan nagy forgalom, s a felperes jó kereskedő lévén a vevők gyors és megfelelő kiszolgálását kisegítő személy alkalmazásával próbálta megvalósítani. Nem a kereskedelemben dolgozó kisegítő személy mulasztása az adott körülmények között életszerű emberi feledékenység következménye is lehetett, amely természetesen teljesen nem mentesíti az adóalanyt azon kötelezettsége alól, hogy a jogszabály által előírt nyugtaadási kötelezettségének minden körülmények között eleget tegyen, biztosítva a nyugtaadás tárgyi és személyi feltételeit.
A felperes keresetében a tekintetben tévedésben van, hogy a mulasztási bírság összege a vásárolt tétel nagyságával bármilyen módon is összefüggésben lenne. Az adóhatóság ugyanis a mulasztás kiszabásakor nem azt vizsgálja, hogy a nyugtázni elmulasztott bevétel milyen nagyságú eltitkolt jövedelmet eredményezett volna, azaz mekkora adóhiányt idézhetett volna elő, hanem egy jogszabályi kötelezettség elmulasztását szankcionálja.
Az Art. 73 §-a (1) bekezdésének alkalmazása a felperes esetében kizárt, ugyanis itt nem adóbírság kiszabása történt.
A bíróság a már kifejtettek alapján a felülvizsgálat keretében megállapította, hogy az alperesi határozat a mechanikus bírságkiszabás, tehát az Art. 74 §-a (16) bekezdésének nem eléggé körültekintő alkalmazása miatt jogszabálysértő, ezért a bíróság a felperes keresetének helyt adva a mulasztás súlyával arányban nem álló nagy összegű bírságot a rendelkező részben foglaltak szerint mérsékelte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a kereset elutasítását.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A megyei bíróság a fellebbezést alaptalannak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253 §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel a 254 §-ának (3) bekezdésében írtakra is - helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetés tekintetében sem tévedett.
Az elsőfokú bíróság helytállóan fejti ki az ítélet indokolásában azt, hogy a mulasztási bírság összegének meghatározásánál a jogalkotó meghatározza mindazon szempontokat, melyeket a jogalkalmazónak kötelező mérlegelni a döntés meghozatala során. Azt is helyesen észlelte az elsőfokú bíróság, hogy az adóhatóság nem kellő körültekintéssel tett eleget e mérlegelési kötelezettségének, amikor a felperessel szembeni bírság összegét meghatározta.
A megyei bíróság teljes egészében elfogadta az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokat, mivel olyan körülményeket vont mérlegelési körébe, melyek a bírság meghatározása szempontjából lényegesnek minősülnek és feltétlenül jelentőséggel bírnak. E körülményekre tekintettel helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság által alkalmazott mérséklést.
Nem találta alaposnak a megyei bíróság az alperes fellebbezésében kifejtett érveket arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú ítélet szerinti bírság összege nem alkalmas a visszatartó hatás elérésére. A felperes körülményeire és vagyoni helyzetére figyelemmel a magasabb összegű bírság - pusztán annak összegénél fogva - sem lenne biztosíték az elérni kívánt hatás kifejtésére.
(Békés Megyei Bíróság I.Pf.21.067/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.