adozona.hu
BH 2003.11.477
BH 2003.11.477
A törvény szerint a rendfokozati állománycsoportjuktól eltérő beosztásban foglalkoztatottakat a ténylegesen ellátott munkakör megnevezésével, de a rendfokozatuknak megfelelő besorolási osztályba kellett besorolni [1996. évi XLIII. tv. 72. §, 336. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a szolgálati kérelmének elutasítását követően a zászlós rendfokozati állománycsoporttól eltérő tiszti beosztásban történő foglalkoztatására tekintettel 1997. február 1-jétől az 1999. december 15. napjáig terjedő időszakra 673 764 forint illetménykülönbözet és középarányos késedelmi kamat kifizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Megállapította, hogy a rendőr zászlós rendfokozatú felperes 1994. január 1. napjától a nyugál...
BH 2003.11.477 A törvény szerint a rendfokozati állománycsoportjuktól eltérő beosztásban foglalkoztatottakat a ténylegesen ellátott munkakör megnevezésével, de a rendfokozatuknak megfelelő besorolási osztályba kellett besorolni [1996. évi XLIII. tv. 72. §, 336. § (3) bek.].
A felperes a szolgálati kérelmének elutasítását követően a zászlós rendfokozati állománycsoporttól eltérő tiszti beosztásban történő foglalkoztatására tekintettel 1997. február 1-jétől az 1999. december 15. napjáig terjedő időszakra 673 764 forint illetménykülönbözet és középarányos késedelmi kamat kifizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Megállapította, hogy a rendőr zászlós rendfokozatú felperes 1994. január 1. napjától a nyugállományba helyezéséig az alperes Igazgatásrendészeti Főosztályán előadói beosztásban teljesített szolgálatot. Az akkor hatályos jogszabályok alapján e beosztásba történő kinevezése a felsőfokú iskolai végzettség hiánya ellenére jogszerű volt. A Hszt. 336. §-ában foglalt átmeneti rendelkezések lehetővé tették, hogy a nem tiszti rendfokozatú felperes továbbra is ebben a beosztásban maradjon, az illetménykülönbözetre irányuló igényét azonban a Hszt. rendelkezéseiből nem lehet levezetni, mert a besorolását és az illetményét az alperes a hatályos jogszabályok szerint állapította meg [Hszt. 72. § (1) bek., 100. § (1) bekezdés, valamint 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 42. § (2) bekezdés]. Az országos rendőr-főkapitány 2000. július 3-án kelt 23/2000. számú intézkedésének hatálya - amely a rendfokozati állománycsoporttól eltérő beosztásba kinevezettek illetménykülönbözetéről rendelkezett - a felperesre nem terjedt ki, mivel a hatálybalépésekor már nem állt az alperesnél szolgálati jogviszonyban.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - kiegészített indokolással - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése (BH 2000/178.), amelyre a felperes hivatkozott, a perben nem irányadó. A felperes besorolása és ennek megfelelően az illetményének megállapítása mindvégig a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt. A 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 42. §-ának (2) bekezdése a Hszt. 336. § (2) és (3) bekezdéseivel összhangban rendelkezett úgy, hogy az eltérő státuszon, illetve a rendfokozati állománycsoportjától eltérő beosztásban foglalkoztatottakat a ténylegesen ellátott munkakör megnevezésével, de a rendfokozatuknak megfelelő besorolási osztályba kell besorolni.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Vitatta, hogy a tényállás a hivatkozott eseti döntés alapjául szolgáló tényállástól eltérne, miután a magasabb illetményre való jogosultságot nem a feladat ellátására adott parancs érvényessége vagy érvénytelensége, hanem a feladatok ellátása alapozza meg. A felperes a tiszti besorolási osztályba tartozó munkakört nem vitásan ellátta, ezért a Hszt. 50. § (3) bekezdése alapján is megilleti az ennek megfelelő illetmény. Az elvégzett munka utáni illetmény kifizetése nem köthető a szolgálati viszony fennállásához függetlenül a 23/2000. számú ORFK vezetői intézkedésben foglaltaktól. Végül az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésébe, valamint a Hszt. 99. §-ába ütköző jogszabálysértést sérelmezte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntést a Legfelsőbb Bíróság eltérő tényállású ügyben hozta. Ezért az abban a határozatban kifejtettek az adott perben nem lehetnek irányadók.
A rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperest az alperes 1993. december 29-én a parancsában előadónak nevezte ki, és képesítési követelményként a Rendőrtiszti Főiskola elvégzését írta elő.
Az 1996. szeptember 1-jén hatályba lépett Hszt. a tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai végzettséget kíván meg (Hszt. 72. §). A törvény az átmeneti rendelkezések körében meghatározta azt a személyi kört, amelyre a 72. §-ban megjelölt képesítési követelmények nem vonatkoznak, az állomány ezen kívül eső hivatásos tagjai számára azonban a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányok megkezdését kötelezően előírta [Hszt. 336. §-nak (2) és (3) bekezdése]. A felperes a Hszt. hatálybalépésekor az előírt képesítési követelmények alól nem mentesült. Az átmeneti időszakra vonatkozó szabály ilyen esetben azt tette lehetővé, hogy az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítése hiányában továbbra is betöltethette a törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztását az elért rendfokozatában [Hszt. 336. §-ának (3) bekezdése].
Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a előző szabályokkal összhangban rendelkezett a 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 42. §-ának (2) bekezdése akként, hogy a rendfokozati állománycsoportjuktól eltérő beosztásban foglalkoztatottakat a ténylegesen ellátott munkakör megnevezésével, de a rendfokozatuknak megfelelő besorolási osztályba kell sorolni.
Eszerint a rendőr zászlós rendfokozatú felperesnek a II. besorolási osztály III. beosztási kategóriába való besorolása és ez alapján az illetménye folyósítása az irányadó jogszabályoknak megfelelt. Ezért e tekintetben a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértést alaptalanul sérelmezett. Az I. besorolási osztályba való besorolás jogszabályi feltételeinek hiányában a felperes a jogszerű besorolásától eltérő besorolás alapján illetménykülönbözetre akkor sem támaszthatott igényt, ha a Hszt. hatálybalépése előtti kinevezése tiszti rendfokozathoz kötött beosztásra szólt.
Alaptalanul hivatkozott a felperes a követelésének jogalapjaként a Hszt. 50. §-ára is, mert az előadói beosztásban a feladatait kinevezés alapján folyamatosan, és nem átmeneti jelleggel, megbízás alapján látta el.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, azért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperes a felülvizsgálati eljárási költsége tárgyában a határozathozatal mellőzését kérte [Pp. 78. § (2) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárási illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.251/2002. sz.)