adozona.hu
BH 2003.9.378
BH 2003.9.378
Foglalás bejegyzésének nem csak a bírósági végrehajtó értesítése alapján, hanem a közigazgatási végrehajtás kapcsán tett intézkedés alapján is helye van [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (3) bek. j) és k) pont, (6) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 3. §, 101. § (1) és (2) bek., 1990. évi XCI. tv. 87. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. L. adós elleni adó-végrehajtási ügyben az APEH Megyei Igazgatóságának Végrehajtási Osztálya (továbbiakban: kérelmező) a 2001. november 12-i ingófoglalási jegyzőkönyvben rögzítettek szerint lefoglalta M. L. és M.-né Sz. D. tagoknak a P. D. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságban (a továbbiakban: cég) lévő 1 500 000-1 500 000 Ft névértékű üzletrészeit, és 2001. november 15-én az elsőfokú bíróságtól kérte a lefoglalások tényének cégjegyzékbe való bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a ...
BH 2003.9.378 Foglalás bejegyzésének nem csak a bírósági végrehajtó értesítése alapján, hanem a közigazgatási végrehajtás kapcsán tett intézkedés alapján is helye van [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (3) bek. j) és k) pont, (6) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 3. §, 101. § (1) és (2) bek., 1990. évi XCI. tv. 87. §].
Az M. L. adós elleni adó-végrehajtási ügyben az APEH Megyei Igazgatóságának Végrehajtási Osztálya (továbbiakban: kérelmező) a 2001. november 12-i ingófoglalási jegyzőkönyvben rögzítettek szerint lefoglalta M. L. és M.-né Sz. D. tagoknak a P. D. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságban (a továbbiakban: cég) lévő 1 500 000-1 500 000 Ft névértékű üzletrészeit, és 2001. november 15-én az elsőfokú bíróságtól kérte a lefoglalások tényének cégjegyzékbe való bejegyzését.Az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésében tudomásul vette az üzletrész lefoglalásának a tényét, egyidejűleg a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. §-ának (6) bekezdése értelmében csak a bírósági végrehajtó értesítése alapján lehet helye a bejegyzésnek, az APEH által eszközölt foglalás alapján erre nem ad lehetőséget a jogszabály.
A kérelmező fellebbezésében a 11. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság megsértette az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 101. §-a (2) bekezdésének és a Ctv. 12. §-a (3) bekezdése k) pontjának rendelkezéseit, a cégnyilvántartás közhitelességének elvét és a cég hitelezőjének érdekeit is. Tévesen értelmezte a jogszabályt, helytelenül tett különbséget a bírósági és a közigazgatási végrehajtás során foganatosított üzletrészfoglalás között. Figyelmen kívül hagyta a Vht. 3. §-ában írtakat, mely szerint a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingóvégrehajtás esetén is irányadók a bírósági végrehajtás szabályai.
A cég a 11. sorszámú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének j) és k) pontjai szerint a cég elleni végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés elrendelését, illetve a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását is fel kell tüntetni a cégjegyzékben, mint a közhiteles cégnyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatot. A Ctv. 12. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy a cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé ezeket az adatokat. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ctv. 12. §-ának (6) bekezdésében írtakat nyelvtanilag helyesen értelmezte, az adott esetben azonban a kizárólagos nyelvtani értelmezés helytelen jogi álláspont kialakításához vezetett.
A Vht. 101. §-ának (1) és (2) bekezdése mondta ki, hogy a gazdálkodó szervezet vagyonával az adóst megillető vagyonrész, illetve üzletrész lefoglalásáról a végrehajtónak a foglalási jegyzőkönyv másolata megküldésével kell a cégbíróságot értesítenie, és ezen értesítés alapján a cégbíróság az üzletrész lefoglalását a cégjegyzékbe bejegyzi. A Vht. 101. §-ában írt rendelkezések érvényesülése érdekében módosította a 2000. évi CXXXVI. tv. 172. §-ának (3) és (5) bekezdése a Ctv. 12. §-ának rendelkezéseit a fentebb írtak szerint 2001. szeptember elsejei hatállyal - mint ahogy arra a 2000. évi CXXXVI. tv. 172. §-ához fűzött indokolás is rámutat -, ami arra utal, hogy a Ctv. 12. §-a (3) bekezdése j), illetve k) pontjának, valamint (6) bekezdésének beiktatásával a Vht. 101. §-a (1) bekezdésében megjelölt végrehajtó - és nemcsak a bírósági végrehajtó - értesítéséhez kívánta fűzni a cégbejegyzés jogkövetkezményét. Ezt az álláspontot támasztják alá a Vht. 3. §-ának és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 87. §-ának rendelkezései is. A Vht. 3. §-a szerint ha a törvény másképp nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó és ingatlan végrehajtás esetén is. Az 1990. évi XCI. tv. 87. §-a pedig kimondja, hogy az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban a Vht. rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másképp nem rendelkezik; és külön hangsúlyozza, hogy az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amelyeket a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Miután az 1990. évi XCI. tv. nem mondja ki, hogy az adóvégrehajtót a Vht. 101. §-ának (1) bekezdésében írt jog nem illeti meg, ebből következően az üzletrész lefoglalásáról az adóvégrehajtónak is értesítenie kell a cégbíróságot, a cégbíróságnak pedig a Vht. 101. §-ának (2) bekezdése alapján az üzletrész lefoglalását a cégjegyzékbe be kell jegyeznie. A módosított Ctv.-nek ezért a Vht. 101. §-ában írtak érvényesülése érdekében beiktatott 12. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének k) pontjában írt adat hivatalbóli bejegyzésének az adóvégrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján is helye van.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban az előbbiek figyelembevételével kell az elsőfokú bíróságnak újabb döntést hoznia.
(Legf. Bír. Cgf.II.30.813/2002. sz.)