adozona.hu
BH 2003.6.256
BH 2003.6.256
A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolása iránti eljárás az Sz. P. Kft. hitelezőnek az elsőfokú bírósághoz 1995. december 4-én benyújtott kérelme alapján indult meg. Az adós felszámolását elrendelő végzés 1996. március 14-én emelkedett jogerőre. A felszámolási eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság által kijelölt felszámoló, dr. Sz. T. ...
BH 2003.6.256 A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a].
Az adós felszámolása iránti eljárás az Sz. P. Kft. hitelezőnek az elsőfokú bírósághoz 1995. december 4-én benyújtott kérelme alapján indult meg. Az adós felszámolását elrendelő végzés 1996. március 14-én emelkedett jogerőre. A felszámolási eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.Az elsőfokú bíróság által kijelölt felszámoló, dr. Sz. T. 1996. június 21-én a bíróság intézkedését kérte az adós ügyvezetőjével, J. F.-fel szemben annak érdekében, hogy az ügyvezető teljesítse a módosított Cstv. 31. §-ában foglalt kötelezettségeit, amelyeknek a felszámoló felhívására nem tett eleget.
J. F. a bíróság felhívását sem teljesítette, ezért az elsőfokú bíróság az adós ügyvezetőjét 40 000 Ft pénzbírsággal sújtotta az 1996. szeptember 16-án meghozott 25. sorszámú végzésével.
Az elsőfokú bíróság eljárása során a felszámoló a bíróságot arról is tájékoztatta, hogy J. F. ellen a Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya különböző gazdasági bűncselekmények, köztük csődbűntett miatt eljárást indított.
1997. március 26-án a felszámoló ismét a bíróság intézkedését kérte az adós ügyvezetőjével szemben, miután a jogerősen kiszabott pénzbírság sem vezetett eredményre.
Az elsőfokú bíróság az 1997. április 30-án meghozott 35. sorszámú végzésével - újabb felhívás és figyelmeztetés után - J. F. ügyvezetőt 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, amely végzés ellen J. F. fellebbezést nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. szeptember 18-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság utóbbi végzését helybenhagyta.
1998. január 28-án a felszámoló az elsőfokú bíróságot a következőkről tájékoztatta: A Megyei Rendőr-főkapitányság a J. F. ügyvezető ellen folytatott nyomozati eljárást befejezte. Az ügyészség a vádiratot elkészítette, és a városi bírósághoz megküldte. J. F. a jogerősen kiszabott második pénzbírságot követően sem teljesítette a módosított Cstv. 31. §-ában foglalt kötelezettségeit. Emiatt a felszámoló az eljárást szabályszerűen lefolytatni nem tudja, ezért az eljárás egyszerűsített befejezését készíti elő. Az egyszerűsített zárójelentést a felszámoló 1998. május 26-án nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz, a módosított Cstv. 63/A. §-a alapján, az elsőfokú bíróság 48. sorszámú végzésében meghatározott előkészítést követően. A felszámoló bejelentése szerint az adóhatóság a záró adóellenőrzést befejezte. A felszámoló az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését technikai lebonyolíthatatlanság miatt kérte. Zárójelentésében beszámolt a felszámolási eljárás gazdasági eseményeiről, a felszámolóhoz bejelentett hitelezői igényekről, az adós fellelt vagyonáról, az értékesítésből befolyt bevételről és a felszámolási eljárás kiadásairól, valamint elkészítette vagyonfelosztási javaslatát. Mellékletként a felszámoló benyújtotta a hitelezői igényekről készített kimutatását, a vagyonfelosztási javaslatát, a hitelezők részére az eljárás egyszerűsített módon történő befejezése iránti kérelem benyújtásának előkészítése kapcsán küldött tájékoztatását, amelyek átvételét a postai feladóvevények másolatával igazolta, továbbá megküldte az adóhatóság záróellenőrzéséről készült jegyzőkönyv másolatát.
A zárójelentést az elsőfokú bíróság is megküldte a hitelezők részére, azzal, hogy a benne foglaltakra 15 napon belül előterjeszthető észrevételt tehetnek. A hitelezőktől az elsőfokú bírósághoz érdemi észrevétel nem érkezett. Az elsőfokú bíróság az 1998. december 11-én meghozott 63. sorszámú végzésével az adós ellen indított felszámolási eljárást az egyszerűsített szabályok szerint a módosított Cstv. 63/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva befejezte. A felszámoló díját 825 000 Ft-ban állapította meg. Kötelezte a felszámolót az állam javára 20 000 Ft illeték, a Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelező javára pedig 16 960 Ft megfizetésére. Az adósnak az adóhatósággal szemben keletkezett 125 000 Ft áfakövetelését a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelezőnek adta át.
A végzés jogerőre emelkedése után a bíróság megkeresni rendelte a Cégbíróságot az adósnak a cégnyilvántartásból való törlése, valamint a Cégközlöny Szerkesztőségét az adós megszüntetésével kapcsolatos közlemény közzététele iránt, továbbá értesíteni rendelte a Cstv. 29. §-ában felsorolt szerveket az eljárás befejezéséről.
Az elsőfokú bíróság a záróvégzésében megállapította, hogy az adós volt ügyvezetője, J. F. a vele szemben kiszabott pénzbírságok ellenére sem tett eleget a módosított Cstv. 31. §-ában foglalt kötelezettségeinek, ezért a felszámoló iratok hiányában az adós vagyonát felmérni nem tudta, csupán az adós fellelt készleteit tudta értékesíteni. A felszámoló az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését ebből az okból, az eljárás technikai lebonyolíthatatlansága miatt kérte, amely kérelmet az elsőfokú bíróság alaposnak talált.
A záróvégzés ellen J. F., az adósnak a cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetője nyújtott be fellebbezést, amelyben - tartalmilag - azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elfogadta a felszámolónak az adós vagyonára vonatkozó zárójelentését annak ellenére, hogy az iratokból és a határozatból nem derül ki:
- "a cég tulajdonába lévő gépeket, árukészletet ki, mikor és mennyiért értékelte fel,
- ki, vagy kik vásárolták meg a fent említett gépeket és árukat;
- a felszámoló hol hirdette meg vételre a gépeket.
Miután a három gép együttes értéke 10 millió Ft, valószínűtlen, hogy a végelszámolásban a felszámoló összes bevétele 862 000 Ft". Álláspontja szerint az "említett tényeket" feltétlenül szükséges a bíróságnak tisztáznia.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy J. F. az adós képviseletére, az adós nevében fellebbezés előterjesztésére nem volt jogosult, mert a felszámolás kezdő időpontjától az adóst a felszámoló képviselte. Észrevételezte, hogy J. F. a fellebbezésében nem jelölte meg, milyen minőségben nyújtotta be a fellebbezését, és nem csatolta az adós tulajdonosainak taggyűlési határozatát. A fellebbezésben foglaltakra a felszámoló érdemben a következőket nyilatkozta: J. F. ellen a különböző gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás még nem fejeződött be. Az ügyvezető a bíróság intézkedései és a jogerősen kiszabott pénzbírságai ellenére sem teljesítette a módosított Cstv. 31. §-ában foglalt kötelezettségeit, továbbá a fellebbezéséhez sem csatolta azokat az iratokat, amelyek alapján az adós vagyonának köre pontosan megállapítható, bővíthető lenne. Iratok és adatok hiányában pedig nem a felszámolótól kell számon kérnie az eszközöket, hanem önmagától. A felszámolási eljárás során felkutatott és értékesített vagyonra vonatkozóan a felszámoló előadta, hogy az eszközök forgalmi értékét I. J. igazságügyi szakértő állapította meg az 1997. július 15-én készített szakértői véleményében 1 077 519 Ft értékben. A felszámoló az adós vagyonát a KURIR és az Új Magyarország című napilapokban hirdette meg értékesítésre 1997. július 25-én, július 28-án és július 30-án. A nyilvános értékesítés nettó árbevétele 1 233 000 Ft volt. Az értékesítés három gazdálkodó szervezet és két magánszemély részére történt.
A fellebbezésben említett három gépre vonatkozóan a felszámoló előadta, hogy a nyilatkozat további, pontosabb adatok hiányában a felszámoló részéről értelmezhetetlen. A felszámoló az észrevételében kinyilatkoztatta azt is, hogy amennyiben J. F. ügyvezető az adós hiányzó iratait még az eljárás jogerős befejezése előtt rendelkezésre bocsátja, és egyéb kötelezettségeit is teljesíti, kész a felszámolási eljárás folytatására, az adós további vagyonának felkutatására, értékesítésére, és ilyen módon az adós bevételének növelésére.
A fellebbezés alaptalan.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 253. §-ának (3) bekezdése szerint, figyelemmel arra, hogy a fellebbezés nem támadta az elsőfokú bíróság végzésének a felszámoló által elért bevétel felosztására, valamint a felszámoló díjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseit, csupán a felszámoló által fellelt vagyon értékesítésére vonatkozó tájékoztatás hiányos voltát, az adós vagyonának hiányos felmérését és felkutatását sérelmezte.
Tény, hogy J. F. a fellebbezésében nem közölte, hogy a fellebbezést az adós résztulajdonosaként, vagy a felszámolás kezdő időpontja előtti utolsó ügyvezetőjeként nyújtotta-e be. (Hitelezőként pedig a felszámolási eljárásban nem vett részt). Az kétségtelen, hogy J. F. résztulajdonosként a felszámolási eljárásban a módosított Cstv. 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint félként nem vehet részt, ezért ilyen minőségében fellebbezés előterjesztésére sem jogosult a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 233. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelembe véve azt is, hogy személy szerint rá vonatkozó rendelkezést az elsőfokú bíróság sérelmezett végzése nem tartalmaz.
J. F. azonban a fellebbezést az adós nevében, az adós gazdasági társaságnak a felszámolás kezdő időpontja előtti utolsó szervezeti képviselőjeként, ügyvezetőjeként előterjeszthette, figyelemmel arra, hogy a záróvégzésben a bíróság az adós státuszát érintő határozatot hoz, amellyel kapcsolatos nyilatkozat nem tartozik a módosított Cstv. 34. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a felszámoló kizárólagos hatáskörébe utalt, az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok körébe.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság J. F. az adós nevében előterjesztett fellebbezését érdemben bírálta el.
Az adós képviselője a fellebbezésében alaptalanul sérelmezte, hogy a felszámoló nem adott megfelelő tájékoztatást a fellelt vagyon értékének megállapításáról és értékesítésének körülményeiről. Ilyen kötelezettség ugyanis a felszámolót a módosított Cstv. 63/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján nem terhelte. A felszámoló által elvégzendő írásbeli előkészítést ugyan a módosított Cstv. 63/A. §-ának (1) bekezdése előírja, az írásbeli előkészítés pontos tartalmát, terjedelmét azonban nem határozza meg. Az 1998. május 26-án benyújtott zárójelentésre már alkalmazandó volt az 1997. augusztus 26-án hatályba lépett, a felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról szóló 114/1997. (VII. 1.) Korm. számú rendelet, amelynek 12. §-a előírja, hogy a Cstv. 63/A. §-ában meghatározott egyszerűsített felszámolás esetén is - a lehetőségeknek megfelelően - eleget kell tenni a rendelet 3-11. §-aiban foglalt követelményeknek. A rendelet 3-11. §-aiban foglalt követelmények között azonban a zárójelentés tartalmára, terjedelmére vonatkozó olyan előírás nem található, amely az adós fellebbezésében írt részletességű és tartalmú zárójelentés készítését tenné szükségessé. A hitelezők a felszámoló által - az adós iratainak hiányában nyilvánvalóan korlátozott tartalommal és terjedelemmel - elkészített zárójelentést jelentős összegű, meg nem térülő követeléseik ellenére elfogadták. Az adóhatóság a záróellenőrzést lefolytatta, amelynek során a felszámoló által fellelt vagyon értékesítésével kapcsolatos adatokat nyilvánvalóan ellenőrizte és azokat nem kifogásolta. E körülményeket mérlegelve az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, amikor a felszámoló zárójelentését elfogadta.
Alaptalan volt az adós fellebbezése a vagyon körének megállapítása vonatkozásában is. Az elsőfokú bíróság ugyanis - a fentiekben ismertetett okok miatt - a felszámolási eljárást az eljárás technikai lebonyolíthatatlansága, az adós iratainak hiánya miatt volt kénytelen a módosított Cstv. 63/A. §-a szerint egyszerűsített módon befejezni. Ezt a helyzetet az adós ügyvezetőjeként éppen J. F. idézte elő. Ugyanakkor az adós nevében benyújtott fellebbezésében J. F. olyan hiányosságokat ró fel a felszámolónak és a zárójelentést elfogadó bíróságnak, amelyeket éppen az ő mulasztásai okoztak, az adós könyvelési adatainak, iratainak visszatartásával. Emellett J. F. még a fellebbezésében sem jelölte meg konkrétan a felszámoló által fel nem tárt vagyon mibenlétét, illetőleg nem jelölt meg semmilyen bizonyítékot annak az állításának az igazolására, miszerint az adósnak még további, az eddigi eljárás során fel nem kutatott vagyona van.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének a fellebbezéssel érintett, az adós vagyonának körére és az elért bevételre vonatkozó részét helybenhagyta a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Fpk.VI.30.948/1999. sz.)