adozona.hu
BH 2002.12.510
BH 2002.12.510
Az rt. zártkörű alapításának bejelentése - ha az nem szabályszerű - megalapozza a felügyeleti bírságot [1996. évi CXI. tv 58. §, 143. §, 37/1996. (XII. 28.) PM r. 1. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1999. február 27. napján - postára adva a társaság alapító okiratát és a részvények átvételére vonatkozó szándéknyilatkozatot - bejelentette az Rt. zártkörű megalapítását.
Miután a 37/1996. (XII. 28.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) szerint az értékpapírkód kiadásához szükséges adatlapot nem mellékelte - és bejelentése egyéb hiányosságokban is szenvedett -, az alperes 1999. március 17. napján kelt levelében a felperest hiánypótlásra hívta fel azzal a tájékoztatással, hogy enélkül...
BH 2002.12.510 Az rt. zártkörű alapításának bejelentése - ha az nem szabályszerű - megalapozza a felügyeleti bírságot [1996. évi CXI. tv 58. §, 143. §, 37/1996. (XII. 28.) PM r. 1. §].
A felperes 1999. február 27. napján - postára adva a társaság alapító okiratát és a részvények átvételére vonatkozó szándéknyilatkozatot - bejelentette az Rt. zártkörű megalapítását.Miután a 37/1996. (XII. 28.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) szerint az értékpapírkód kiadásához szükséges adatlapot nem mellékelte - és bejelentése egyéb hiányosságokban is szenvedett -, az alperes 1999. március 17. napján kelt levelében a felperest hiánypótlásra hívta fel azzal a tájékoztatással, hogy enélkül a bejelentése nem vehető nyilvántartásba.
A felperes 1999. március 31-én keltezetten közölte, hogy az értékpapírkód kiadásához szükséges adatlapot 1999. március 29-én továbbította.
Az iratokhoz csatolt tanúsítvány szerint a felperes cégbejegyzési kérelmét 1999. február 24. napján terjesztette elő a cégbíróságnál.
Az alperes az 1999. április 30. napján kelt 81 226/1999. számú határozatában a felperest 100 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Döntését az 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, 143. §-ának (1) bekezdésére, (2) bekezdése f) pontjára, valamint a 126. § (2) bekezdésére alapította.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a döntés megalapozatlan, mert eleget tett az alapító okirat Cégbírósághoz történő benyújtása előtti kötelezettségének, hiszen 1999. február 24-én - még mielőtt iratát a Cégbírósághoz vitte volna - az alperesnek címzetten kérelmét ajánlottan postára adta.
Hivatkozott rá, hogy az alperes a tényállástisztázási kötelezettségét nem teljesítette, sérelmezte, hogy az alperes az Épt. 58. §-ának (1) bekezdésében nem szereplő - és a határozatban sem jelzett - adatlap hiányával utólag kíván jogalapot teremteni a bírságoló határozathoz.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Épt. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, a 247. § (2) bekezdésének a) pontjára és az R. 1. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy a felperes - nem vitásan - bejelentéséhez a cégbírósági benyújtás előtt nem mellékelte az adatlapot, teljesítése az Épt. és az R. rendelkezéseinek megfelelően nem tekinthető szabályszerűen megtörténtnek. Ekként az alperes az Épt. 142. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával az Épt. 137. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint - késedelmes teljesítés miatt - jogszerűen kötelezte a felperest bírság megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a Fővárosi Bíróság a határozatot az Épt. 140. §-ának (1) bekezdésére és a 137. § (2) bekezdésének d) pontjára hivatkozva tartja jogszerűnek, holott ezek a joghelyek az alperes határozatában egyáltalán nem szerepelnek.
Megítélése szerint a Fővárosi Bíróság egészen más késedelemben, mulasztásban, jelöli meg az Rt. felelősségét, mint a bírságoló határozat. Az alperes határozata ugyanis nem hagy kétséget az iránt, hogy a felügyeleti bírság kiszabására kizárólag az Épt. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelezettség megszegése miatt került sor, mert az Rt. az alapító okiratot a cégbírósághoz történő benyújtását megelőzően nem, hanem csak azt követően, késedelmesen nyújtotta be az alpereshez. A perben azonban ezen kötelezettség késedelmes teljesítése nem nyert megállapítást, hiszen a Fővárosi Bíróság ítélete szerint is az Rt. 1999. február 24. napján - postára adva a társaság alapító okiratát és a részvények átvételére irányuló szándéknyilatkozatot - bejelentette az Rt. zártkörű megalapítását.
Az alperes a megtámadott határozatában nem, csak a per során előterjesztett beadványaiban hivatkozott az R. 1. §-ában előírt ISIN-adatlap késedelmes benyújtására. Ezen kötelezettség azonban nem képezte a bírságoló határozat tárgyát, abban csupán az alapító okirat késedelmes benyújtásáról van szó. Ezért törvényt sértett a Fővárosi Bíróság, amikor túlterjeszkedett a megtámadott határozat törvényességének vizsgálatán, és a határozatban nem szereplő mulasztást rótt az Rt. terhére. Ezáltal a Fővárosi Bíróság a határozatban nem szereplő mulasztásra és joghelyre alapította döntését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet felülvizsgálata kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kérhető.
Az Épt. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a részvény zártkörű forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az alapító) az alapító okiratot az a), illetve a b) pontban meghatározott okiratok cégbírósághoz történő benyújtását megelőzően köteles a Felügyeletnek bejelenteni. Az értékpapírkód elemeinek tartalmi meghatározásáról szóló R. 1. §-a egyértelműen meghatározza a kérelem kötelező mellékleteként az értékpapírkód kiadásához az adatlap csatolásának szükségességét. A konkrét rendelkezés szerint a benyújtott értékpapír-forgalombahozatali engedély iránti kérelemhez a kérelmező 4 példányban köteles csatolni a mellékletben szereplő értékpapírkód (ISIN-azonosító) kiadásához szükséges adatlapot. A bejelentés tehát kizárólag az ahhoz a jogszabályban előírt mellékletekkel együtt hatályos.
A jogerős ítélet helyesen rögzítette, hogy a felperes az Rt. zártkörű megalapítását az Épt. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti határidőben a cégbírósághoz történő benyújtást megelőzően - egészen pontosan azzal egy napon, de így is határidőben - jelentette be. A bejelentés azonban a fent kifejtettek szerint hiányos volt, az adatlapot a felperes csak több mint 1 hónappal később, a hiánypótlási felhívást követően csatolta. Enélkül azonban a bejelentés nem volt szabályszerűnek tekinthető, annak alapján a törvényben előírt érdemi vizsgálat nem volt lefolytatható, tehát a bejelentés nem volt alkalmas arra, hogy jogszabályi célját betöltse. Az Épt. és az R. előírásainak megfelelően a bejelentésnek a mellékletekkel - és így az adatlappal - együtt kell az alperesi hatósághoz megérkeznie, valamelyik kellék hiányzik, és azt késve nyújtják be, a bejelentés sem tekinthető határidőn belül teljesítettnek.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az alperes a perben felülvizsgált határozata indokolásában csak részben hivatkozott az alkalmazott Épt.-beli jogszabályokra, az R.-re pedig nem is utalt. Figyelemmel azonban a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában foglaltakra, ez nem minősült olyan súlyú - az ügy érdemi elbírálására kiható - eljárási jogszabálysértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését indokolttá, és megalapozottá tette volna.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesnek - mint részvény zártkörű forgalomba hozójának - tisztában kellett lennie az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, az e körben folytatandó, a jogszabályoknak megfelelő eljárással.
A Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak a felperesnek a közigazgatási határozat és a jogerős ítélet eltérő jogszabályi hivatkozására vonatkozó érvelését sem. A Fővárosi Bíróság ítéletében - pótolva a közigazgatási határozat hiányosságát - éppen a fent hivatkozott KK 31. számú állásfoglalásnak megfelelően, részletesebben kifejtette a közigazgatási határozatban foglalt jogi álláspontot, de attól sem ténybelileg, sem jogilag nem tért el, és a kereseti kérelmen sem terjeszkedett túl.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.VI.37.318/2000. sz.)