adozona.hu
BH 2002.6.248
BH 2002.6.248
Jogutódlás esetén a közigazgatási szervnek meg kell győződnie arról, hogy a jövedéki engedély jogszabályi feltételei a jogutóddal szemben fennállnak-e [1993. évi LVIII. tv 12. §, 6/1990. (IV. 5.) KeM r. 2. § (3) és (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
K. Sándor - aki korábban egyéni vállalkozóként működtette az Sz.-en, T. u. 32-48. szám alatt levő "M." Bisztrót (a továbbiakban: perbeli ingatlan), 1995. szeptember 19-én kelt társasági szerződés szerint belépett a felperesi bt.- be. A társasági szerződés rögzítette, hogy K. Sándor vagyoni betétje 20 000 forint volt, mely a perbeli ingatlan üzemeltetési jogából és 1 db pénztárgép értékéből állt. A felperes 1995. október 2-án kérelmet terjesztett elő, amelyben a K. Sándor nevére kiadott működé...
BH 2002.6.248 Jogutódlás esetén a közigazgatási szervnek meg kell győződnie arról, hogy a jövedéki engedély jogszabályi feltételei a jogutóddal szemben fennállnak-e [1993. évi LVIII. tv 12. §, 6/1990. (IV. 5.) KeM r. 2. § (3) és (6) bek.].
K. Sándor - aki korábban egyéni vállalkozóként működtette az Sz.-en, T. u. 32-48. szám alatt levő "M." Bisztrót (a továbbiakban: perbeli ingatlan), 1995. szeptember 19-én kelt társasági szerződés szerint belépett a felperesi bt.- be. A társasági szerződés rögzítette, hogy K. Sándor vagyoni betétje 20 000 forint volt, mely a perbeli ingatlan üzemeltetési jogából és 1 db pénztárgép értékéből állt. A felperes 1995. október 2-án kérelmet terjesztett elő, amelyben a K. Sándor nevére kiadott működési engedélyen, valamint jövedéki engedélyen a jogutódlás tényének átvezetését kérte. A kérelmet a másodfokú határozattal jóváhagyott elsőfokú határozat elutasította.A felperes az alperesi határozat ellen előterjesztett keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az alany személyében történő változás az üzlet működésére kihatással van-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság jogi indokolása e körben az volt, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény, valamint a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI. törvény előírásai alapján a felperes egyéni vállalkozó jogutódja nem lehet. Kifejtette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a működési engedély, valamint a jövedéki engedély kiadását megelőzően az engedélyek kiadásáról döntő hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az igénylést benyújtó személy megfelel-e azoknak a jogszabályi előírásoknak, amelynek alapján az engedély kiadható, amiből következik, hogy az engedély kiadása személyhez kötött.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló volt. Utalt arra a jogerős ítélet, hogy a perbeli bisztró üzemeltetési joga nem forgalomképes vagyoni jog, ennélfogva át nem ruházható.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte és az alperes perköltségben történő marasztalását. Előadta, hogy az eljárt bíróságok a feltárt történeti tényállásból téves jogkövetkeztetést vontak le. Figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a kültag által jogszerűen üzemeltetett bisztró nem zárt be, hanem a záradékolt üzletnyitási bejelentés alanya változott meg, anélkül, hogy az üzemeltetési jog kifejezetten átruházásra került volna. Álláspontja szerint a társasági szerződés létrejöttével bevitt nem pénzbeni hozzájárulás a társaság tulajdonába került, ezzel a jogutódlás bekövetkezett. Hivatkozott arra, hogy az üzlet mint dolog forgalomképes, és semmilyen jogszabály nem zárja ki a működő üzlet használati jogának átruházását, alkotórészeinek vagy felszerelési tárgyainak gazdasági társaságba történő apportálását. Hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az üzletek működéséről szóló - a 4/1994. (I. 5.) IKM rendelettel módosított - 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (6) bekezdésére, mellyel kapcsolatosan kifejtette, hogy az üzletet működtető kereskedő személyében bekövetkezett változás adatmódosításként a hivatkozott szakasz szerinti felsorolásban nem szerepel. A felperes megítélése szerint az eljárt bíróság tévesen értelmezte a jövedéki törvényt is figyelemmel arra, hogy a perbeli ingatlan bezárásra nem került, az engedéllyel rendelkező természetes személy nem halt meg, a felperes pedig rendelkezik a jövedéki engedély jogutódlásához szükséges - törvényben előírt - feltételekkel.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A perbeli évben hatályos, az üzletek működéséről szóló R. hatálya a kereskedőre terjed ki, és kereskedőnek tekinti a rendelet a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót is. A továbbiakban a rendelet szabályozza, hogy a kereskedő az üzlet megnyitását milyen formában köteles bejelenteni. A bejelentéshez csatolnia kell a szakhatósági hozzájárulásokat. Tartalmazza az R. a 2. §-ának (3) bekezdésében, hogy az üzlet csak a bejelentés záradékolását követően kezdheti meg működését. Az R. 2. §-ának (6) bekezdése azt az esetet rendezi, amikor a bejelentésben feltűntetett adatok módosulnak. Módosulásnak pedig a rendelet új tevékenységi kör felvételét, illetve a már felvett üzletkör újabb termékkel történő kiegészítését tekinti. A módosításra, ugyanúgy mint az üzletnyitásra, az üzletnyitás bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A hivatkozott rendeletből egyértelműen levezethető, hogy az üzlet működtetésének jogosultja személyében bekövetkezett változás nem tekinthető adatmódosításnak. Erre utal a rendelet hatálya is, amely külön tartalmazza az egyéni vállalkozót mint kereskedőt és külön a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot. A rendelet szabályai pedig a kereskedő tekintetében érvényesülnek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a "bejelentés kereskedelmi üzlet/iroda nyitásáról" szóló nyomtatványon a kereskedő neve adattartalomként nem fogható fel, az idézett jogszabály alapján adatnak az a rész minősül, ahol a kérelmező a vendéglátó egység címét, jelzőszámát, üzletkörét és elnevezését sorolja fel. Ezt támasztja alá a nyomtatvány azon része is, mely szerint a bejelentő tudomásul veszi, hogy az általa megjelölt adatok változását köteles bejelenteni. Tehát az "adatok" kifejezés csak a bejelentő által megjelölt körben értelmezhető. Ezen túlmenően helyesen döntöttek az eljárt bíróságok a tekintetben is, hogy az alperesnek a záradékolás előtt meg kell győződnie arról, és vizsgálnia kell, hogy a kérelmező megfelel-e a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, részére a záradékolás engedélyezhető-e vagy sem.
Iratellenesnek találta a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmének azon részét, amely szerint az "üzemeltetési jog kifejezetten átruházásra került." A felperes társasági szerződése egyértelműen rögzíti, hogy K. Sándor kültag vagyoni betétje a telephely, vagyis a perbeli ingatlan üzemeltetési jogából is áll. E körben utal a Legfelsőbb Bíróság arra - és e tekintetben a jogerős ítélet indokolását mellőzi -, hogy az üzemeltetési jog vagyonértékű jog, és nincs akadálya annak, hogy gazdasági társaságba apportálható legyen. Az apportért azonban a szolgáltató felelősséggel tartozik.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a jövedéki törvény (az 1993. évi LVIII. tv) 12. §-a (1) bekezdése b) pontjára vonatkozó jogértelmezésével is figyelemmel arra, hogy a törvény szerint a jövedéki tevékenység folytatására történő jogosultság az esetben szűnik meg, ha az engedéllyel rendelkező természetes személy, illetve a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve a jogutód nem felel meg a jövedéki engedélyezés feltételeinek. Helyesen állapította meg az eljárt bíróság, hogy a fenti jogszabályból az következik, hogy jogutódlás esetében is vizsgálni kell; a jogutód megfelel-e a jövedéki engedélyezés feltételeinek. Ezért önmagában a jogutódlás nem ad felhatalmazást arra, hogy a jövedéki engedély az apportálás tényénél fogva a felperest megillesse.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.I.27.993/1998. sz.)