adozona.hu
BH 2002.3.109
BH 2002.3.109
A cégbíróság feladatai, ha a bíróságtól, más hatóságtól olyan ítéletről vagy határozatról értesül, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. § (3) bek., 29. § (1) bek., 52. § (2) bek., 53. § (2) bek. a) és b) pont, 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1999. február 26. napján kelt 772/1999/M. számú határozatában a cégjegyzékbe bejegyzett A. Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában megállapította, hogy a kft. 1999. január 1-jétől kezdődően nem jogosult a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő befektetési szolgáltatás végzésére. A határozat indokolása tartalmazza, hogy a kft. az 1996. évi CXII. törvényben (Hpt.) előírt, a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelésé...
BH 2002.3.109 A cégbíróság feladatai, ha a bíróságtól, más hatóságtól olyan ítéletről vagy határozatról értesül, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. § (3) bek., 29. § (1) bek., 52. § (2) bek., 53. § (2) bek. a) és b) pont, 54. § (1) bek.].
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1999. február 26. napján kelt 772/1999/M. számú határozatában a cégjegyzékbe bejegyzett A. Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában megállapította, hogy a kft. 1999. január 1-jétől kezdődően nem jogosult a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő befektetési szolgáltatás végzésére. A határozat indokolása tartalmazza, hogy a kft. az 1996. évi CXII. törvényben (Hpt.) előírt, a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelését 1998. december 31-ig a felügyelet által előírt módon nem igazolta. Így 1999. január 1-jétől kezdődően a társaság pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésére nem jogosult a Hpt. 232. §-a (4) bekezdése alapján. A határozat a cégbírósághoz 1999. március 11. napján érkezett.A cégbíróság az 1999. március 24. napján kelt végzésében törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva azzal küldte meg a határozatot a cég ügyvezetőjének, hogy az abban foglaltakra "észrevételeiket írásban, 15 napon belül tegyék meg". Felhívta a bíróság a cég figyelmét, hogy a tevékenységi kört szükség esetén módosítsa. A végzést és a határozatot - a tértivevény tanúsága szerint - a társaság meghatalmazottja 1999. április 1. napján átvette.
A cég képviselőjétől ezt követően beadvány nem érkezett a cégbírósághoz.
Az elsőfokú bíróság 2000. január 10. napján kelt 3. sorszámú végzésében a céget 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy 1999. március 24-én felhívta a társaságot és az ügyvezetőt, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 772/1999/M. számú határozatára 15 napon belül írásban nyilatkozzon. A cég a végzést 1999. április 1-jén átvette, de arra nem nyilatkozott, ezért a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a cég jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését kérte, mert az álláspontja szerint törvénysértő és megalapozatlan. Arra hivatkozott, hogy a 2. sorszámú végzés semmiféle utalást nem tartalmazott a mulasztás esetleges jogkövetkezményeiről. Álláspontja szerint, amennyiben a cég erre a felhívásra nem élt az észrevételezés jogával, úgy emiatt pénzbírsággal nem sújtható. Ezen túlmenően előadta, hogy a kiszabott pénzbírság összege eltúlzottan magas, annak indokolását a bíróság határozatában nem adta. Így mivel a 2. sorszámú végzés kézhezvételét követően az észrevételezés elmulasztásából adódó jogkövetkezménynek a társaság nem volt tudatában, kérte a fellebbezésének megfelelő döntés meghozatalát.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. Az A. Kft. cégiratai nélkül - hiányosan - felterjesztett törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához a Legfelsőbb Bíróság hivatalból beszerezte a társaság cégkivonatát. Ebből megállapítható, hogy a cég 1998. június 3. napját követően nem nyújtott be olyan társasági szerződésmódosítást, amely alapján változások a cégjegyzéken átvezetésre kerültek volna. A cég tevékenységei között a 9/30. rovatban 1995. június 25-i hatállyal szerepel a TEAOR 6590 számon egyéb pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül (eng. sz.: 00011/209/95), és ugyanezen naptól kezdődő hatállyal a 9/31. rovatban a TEAOR 6719. számon a pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatási tevékenység. A Ctv. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a közhiteles cégnyilvántartás szerint a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A Ctv. 29. §-a (1) bekezdése előírja, hogy a cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál.
A fentiek egybevetéséből következik, hogy a társaságnak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 772/1999/M. számú határozatának a kézhezvételét követően - amennyiben a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát keresettel nem kérte - a társasági szerződés módosításával törölni kellett volna a tevékenységi körök közül a TEAOR 6590 és TEAOR 6719 szám alatti tevékenységeket, és e változás bejegyzését kellett volna kérni a cégbíróságtól.
A Ctv. 52. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia.
Mindezekre tekintettel helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor törvényességi felügyeleti jogkörében a cég részére megküldött határozattal egyidejűleg felhívást adott ki a társaság képviselőjének. A Ctv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján azonban a céget arra kellett volna felhívni, hogy a határozatban foglaltakra legkésőbb 30 napon belül írásban nyilatkozhat a társaság képviselője, továbbá a b) pont alapján amennyiben nem vitatja annak tartalmát - peres eljárásban annak bírósági felülvizsgálatát nem kérte - a törvénysértő állapotot szüntesse meg a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében rögzített jogkövetkezmények terhével.
Amennyiben e felhívást követően a társaság képviselője határidőben nem nyilatkozik, illetve a törvénysértő állapotot nem szünteti meg, az alakilag megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtásával lehetett volna a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani.
Miután a cégbíróság nem ennek megfelelően járt el, a felhívásában észrevételezésre hívta fel a céget, és ahogy arra a társaság jogi képviselője fellebbezésében helytállóan hivatkozott, további intézkedés alkalmazásának kilátásba helyezése nélkül pénzbírságot szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság 3. sorszámú, a céget pénzbírsággal sújtó végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban fel kell hívni a társaság képviselőjét - a jogkövetkezmények terhe mellett -, hogy a hatályos cégkivonat alapján a cégjegyzékben feltüntetett TEAOR 6590. és TEAOR 6719. szám alatti tevékenységeket társasági szerződésmódosítással töröljék, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelő változásbejegyzési kérelmet terjesszen elő azzal, hogy a társaságnak az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. §-ának (2) bekezdése alapján társasági szerződését módosítani kell a Gt. rendelkezéseinek megfelelően is, és az ennek alapján elkészített egységes szerkezetű társasági szerződést be kell nyújtani a kérelemmel egyidejűleg. (Legf. Bír. Cgf.II.30.580/2000. sz.)