adozona.hu
BH 2001.12.602
BH 2001.12.602
A munkáltató felelős a kezelésében lévő ingatlanon bekövetkezett balesettel kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátásért [1975. évi II. tv. 109. § (1) bek., Ptk. 95. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek., 1987. évi I. tv. 13. §, 1994. évi LXV. tv. 83. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen a V. Szabolcs 1997. március 18. napján történt balesetével kapcsolatban 1994. szeptember 8. napjától 1995. január 1. napjáig kifizetett, összesen 267 822 Ft egészségbiztosítási ellátás megtérítése iránt. Az alperes a fizetési meghagyást a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 109. §-ára, valamint a Ptk. 339. §-ára alapította.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsg...
BH 2001.12.602 A munkáltató felelős a kezelésében lévő ingatlanon bekövetkezett balesettel kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátásért [1975. évi II. tv. 109. § (1) bek., Ptk. 95. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek., 1987. évi I. tv. 13. §, 1994. évi LXV. tv. 83. § (1) bek.].
Az alperes fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen a V. Szabolcs 1997. március 18. napján történt balesetével kapcsolatban 1994. szeptember 8. napjától 1995. január 1. napjáig kifizetett, összesen 267 822 Ft egészségbiztosítási ellátás megtérítése iránt. Az alperes a fizetési meghagyást a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 109. §-ára, valamint a Ptk. 339. §-ára alapította.A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a beavatkozó alkalmazásában álló sérült a postához tartozó területen elhelyezkedő, a beavatkozó tulajdonában és kizárólagos használatában lévő szennyvízaknából kiálló betonvas miatt szenvedett balesetet.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Ítéletnek indokolásában kifejtette, hogy a felperest nem terhelte a beavatkozó dolgozói részére a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése. A felperest a T. 109. §-a alapján megtérítési kötelezettség jogellenesség hiányában nem terheli.
A beavatkozó fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a másodfokú bíróság utalt arra, hogy 1992. március 30. napján a felperes és a beavatkozó megállapodást kötött, amelynek 3/h. pontja szerint a felperes és a beavatkozó közösen kezeli és használja a megállapodás 8. számú mellékletében felsorolt ingatlanokat, a közöttük külön megállapodásban rögzített elkülönítéssel, költségviseléssel közös képviselő nevezésével. A megállapodás 8/b. mellékletének 7. sorszáma szerint az 1982 térmértékű, posta megnevezésű ingatlanon található épületekből a beavatkozót 74,1 m2, a felperest a 102,7 m2 térmértékű rész kezelése illeti meg. A megállapodás szerint a földterület a felperes kezelésébe került. Az ingatlanon található vízakna a Ptk. 95. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az ingatlan tartozéka, így annak tulajdonosa az ingatlan tulajdonosa. A veszélymentes közlekedés feltételeinek megteremtése az ingatlan kezelőjét terheli. Az 1987. évi I. törvény 13. §-a, illetve az 1994. évi LXV. törvény 83. §-ának (4) bekezdése értelmében a kezelőt a tulajdonos kötelezettségei terhelik. Mivel a felperes felelőssége a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll, az alperesnek a T. 109. §-ára alapított megtérítési igénye jogszerű.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelően az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az alperes kötelezését a részére átutalt 267 822 Ft egészségbiztosítási ellátás és kamatai visszafizetésére.
A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott az 1992. március 30. napján megkötött megállapodásra. A felperes és a beavatkozó részvénytársasággá történő átalakulását követően a tarnaleleszi ingatlan vonatkozásában közös tulajdon jött létre akként, hogy a földterület tulajdonjoga a felperest illeti meg. A beavatkozó tulajdonát képező épület megközelítése érdekében a beavatkozó földhasználóvá vált. A beavatkozót terheli a biztonságos közlekedés feltételeinek megvalósítása, amelynek érdekében 1996-ban járdát épített. A Ptk. 165. §-ának (2) bekezdése és a 159. §-ának (1) bekezdése szerint a beavatkozót terhelik a földrészlet használatával kapcsolatban keletkezett kötelezettségek.
A beavatkozó ellenkérelmében a jogerős ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Hivatkozott arra, hogy a baleset bekövetkezésének időpontjában a perbeni szennyvízakna mint az ingatlan tartozéka a felperes tulajdonát képezte.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és az abból levont jogi következtetése is mindenben helytálló. A per adatai alapján - figyelemmel a felperes és a beavatkozó által megkötött megállapodásra - megállapítható volt, hogy a földrészlet kezelője a baleset bekövetkezésekor a felperes volt. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a beavatkozó ahhoz, hogy a tulajdonában lévő épülethez be tudjon jutni, a földterület vonatkozásában használóvá vált. A per iratai között fellelhető - a földhivatal által 1995. szeptember 26. napján záradékolt -, a beavatkozó által csatolt változási vázrajz szerint a beavatkozó tulajdonát képező épület és járda a baleset időpontjához képest később került önálló ingatlanként feltüntetésre azzal, hogy a beavatkozót a földrészlet 86 m2 területére átjárási szolgalmi jog illeti meg.
A felperes és a beavatkozó az 1992. március 30. napján megkötött megállapodásban a beavatkozó javára a használat jogáról nem rendelkezett, a megállapodás a kezelői jog vonatkozásában jött létre. Mivel a baleset időpontjában hatályban volt 1987. évi I. törvény 13. §-a értelmében a kezelőt a tulajdonos kötelezettségei terhelik, ezért a felperes felelőssége a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható. A felperes a T. 109. §-ának (1) bekezdése szerint köteles a sérült részére nyújtott egészségbiztosítási ellátást megfizetni.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha azonban olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.III.27.489/1999. sz.)