adozona.hu
BH 2001.12.600
BH 2001.12.600
Szakmunkáskedvezmény nem jár annak, aki tizenöt évnél kevesebbet töltött szakképzettségének megfelelő munkakörben [1975. évi II. tv. 51. § (1) bek. c) pont, 44. §, 45. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1969. és 1982. között szakmunkásként munkaviszonyban álló, majd 1982-től 1991-ig lakatos kisiparos foglalkozású felperes szakmunkáskedvezmény alkalmazása iránti igényt terjesztett elő az alperesnél.
Az alperes rokkantsági nyugdíjat megállapító határozatában elutasította a felperesi igényt, mert a nyugdíjjogosultság megnyíltát megelőzőleg a felperes több éve már nem minősül a törvény szerint szakmunkásnak.
A felperes a határozat felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet, kérve annak meg...
BH 2001.12.600 Szakmunkáskedvezmény nem jár annak, aki tizenöt évnél kevesebbet töltött szakképzettségének megfelelő munkakörben [1975. évi II. tv. 51. § (1) bek. c) pont, 44. §, 45. §].
Az 1969. és 1982. között szakmunkásként munkaviszonyban álló, majd 1982-től 1991-ig lakatos kisiparos foglalkozású felperes szakmunkáskedvezmény alkalmazása iránti igényt terjesztett elő az alperesnél.Az alperes rokkantsági nyugdíjat megállapító határozatában elutasította a felperesi igényt, mert a nyugdíjjogosultság megnyíltát megelőzőleg a felperes több éve már nem minősül a törvény szerint szakmunkásnak.
A felperes a határozat felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet, kérve annak megváltoztatását, és szakmunkáskedvezmény megállapítását.
A jogerős ítéletet hozó bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes 15 évnél rövidebb időt töltött szakképzetségének megfelelő munkakörben. A szakmunkáskedvezmény alkalmazása során annak van jelentősége, hogy a kérelmező a nyugdíjazást megelőző egy évben ne szakmunkásként végezzen munkát, annak azonban nincs, hogy esetleg egyáltalán nem végzett munkát.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogszabálysértő határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 45. § és 51. §-át, mert iparának kiváltását követően is szakmunkát végzett, ezért alaptalan az a megállapítás, miszerint ő 15 évnél kevesebbet töltött szakképzettségének megfelelő munkakörben.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Helyesen mutatott rá a jogerős ítéletet hozó bíróság arra, hogy a rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti kérelmet benyújtó felperes nem rendelkezik a szakmunkáskedvezményre jogosító feltételekkel. A T. 51.§-a (1) bekezdése c) pontjának rendelkezése szerint a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (44. §, 45. §) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy szakmunkáskedvezményben részesíthető az is, aki szolgálati idejének fele részében - harminc évet elérő, vagy meghaladó szolgálati idő megszerzése esetén, de legalább tizenöt éven át - szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. A felperes szakmájában szakmunkásként és kisiparosként is dolgozott. A szakmunkáskedvezmény megszerzéséhez a szakmáját a felperesnek szakmunkásként kellett volna végeznie, azonban a felperes hosszabb ideig szakmáját kisiparosként végezte, így a kedvezmény az ő esetében megalapozottan nem került alkalmazásra.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.V.28.160/1999. sz.)