adozona.hu
BH 2001.12.587
BH 2001.12.587
Nem a per megszüntetésének, hanem a felperesi jogutódlás tárgyában szükséges intézkedések megtételének van helye, ha a felperes a perben érvényesített követelését engedményezi [Pp. 61. § (1) és (3) bek., 62. § (2) és (3) bek., 65. §, 157. § a) pont, 160. § (1) bek., 258. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével a pert megszüntette; kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 375 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket, egyéb perköltséget nem állapított meg. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a felperes mint felszámoló keresetet nyújtott be az alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában, 56 000 000 Ft perértékben. A felszámoló időközben a kérdéses követelést engedményezte az M. K. Részvénytársaság részére. Az engedményező nyi...
BH 2001.12.587 Nem a per megszüntetésének, hanem a felperesi jogutódlás tárgyában szükséges intézkedések megtételének van helye, ha a felperes a perben érvényesített követelését engedményezi [Pp. 61. § (1) és (3) bek., 62. § (2) és (3) bek., 65. §, 157. § a) pont, 160. § (1) bek., 258. §].
Az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével a pert megszüntette; kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 375 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket, egyéb perköltséget nem állapított meg. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a felperes mint felszámoló keresetet nyújtott be az alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában, 56 000 000 Ft perértékben. A felszámoló időközben a kérdéses követelést engedményezte az M. K. Részvénytársaság részére. Az engedményező nyilatkozatban bejelentette; a perbeli jogviszonyból semmiféle követelése nincs az alperessel szemben, így a bíróság a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a pert megszüntette, tekintettel arra is, hogy az alperes a megszüntetéshez hozzájárult, és perköltséget nem igényelt.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését, a peres eljárás folytatását, és a becsatolt engedményezési nyilatkozatnak megfelelően a felperesi jogutódlás megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése minden jogalapot nélkülöz. Tévesen jelölte meg a felperest, amely nem a C. T. Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolója, hanem maga az adós. Nem fogadta el a bíróság a felperesi jogutódlást, nem tekintette perbeli félnek az M. K. Részvénytársaságot, ugyanakkor a jogi képviselője által átadott engedményezési nyilatkozatot permegszüntető nyilatkozatnak tekintette. Érthetetlen számára a bíróságnak a Pp. 157. §-ának a) pontjára történő hivatkozása, valamint a végzés kitétele a jogalap megváltoztatásáról. Az eljárás nem a felperesi kérelemre szűnt meg, hanem az egyoldalú bírói döntés alapján. Az engedményezés következtében a követelés jogosultja az engedményes lett, és a követelést is ő érvényesíti a perben. Amennyiben a másodfokú bíróság nem fogadná el az álláspontját, úgy visszavonja az engedményezési nyilatkozatát és közös megegyezéssel a megállapodást felbontják, s az eredeti peres felek között kérik az eljárás folytatását. Úgy érzi, hogy elfogult is volt a bíró, ezért az eljárás folytatásának elrendelése esetén új eljáró bíró kijelölését kéri.
A felperes fellebbezése alapos.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan a peres eljárás során, 2000. szeptember 1-jén a felperes engedményezési nyilatkozatot tett. Az engedményező nyilatkozat szerint a perben érvényesített 56 250 000 Ft összegű követelését a nyilatkozat aláírási napjától a M. K. Részvénytársaságra mint engedményesre engedményezi. Ez a nyilatkozat került becsatolásra az elsőfokú bíróság által 2000. szeptember 5-én tartott tárgyaláson. A jegyzőkönyv tartalma szerint a M. K. Részvénytársaság jogtanácsosa nyújtotta be a bírósághoz az engedményezési nyilatkozatot, aki azonban ennek ellenére nem került feltüntetésre a jelenlévő felek között. Nyilatkozatot az ügyben nem tett. Az alperes jelentette be azt, hogy hozzájárul a per megszüntetéséhez, perköltségigénye nincsen. Ezt követően hozta meg a bíróság a permegszüntető végzését.
A fentiekből megállapíthatóan az elsőfokú bíróság több vonatkozásban is megsértette az elsőfokú eljárás lényeges szabályait, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatása során elsődlegesen abból kell kiindulnia, hogy a Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése alapján az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A jelen ügyben az engedményezési nyilatkozat 2000. szeptember 1-jén kelt, és mint maga a nyilatkozat is tartalmazza, annak aláírási napjától a jogosult követelése az engedményesre átruházást nyert, így a jogviszonyból eredő jogok megszerzése megtörtént. A Pp. 61. §-ának (1) bekezdése alapján az engedményes önkéntes mint felperesi jogutód a perbe be kívánt lépni, ezért nyújtotta be a bírósághoz az engedményezési nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor ennek alapján nem rendelkezett a Pp. 61. §-ának (3) bekezdése alapján a felperes perből történő elbocsátásáról. A határozattal a Pp. 62. §-ának (3) bekezdése alapján a jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak. A Pp. 65. §-a alapján a határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
Az elsőfokú bíróságnak tehát az előbbieknek megfelelően kell határoznia az eljárás folytatása során a jogutódlás vonatkozásában.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az engedményezési nyilatkozat utolsó bekezdését úgy értékelte, hogy a felperes semmiféle követelést nem tart fenn, amely a perbeli jogviszonyból ered, sem az alperessel, sem pedig az engedményessel szemben. Ez a nyilatkozat nyilvánvalóan arra vonatkozott, hogy minden követelését engedményezte az engedményesre, ebből eredően további követelése nem maradt fenn sem az alperessel, sem az engedményessel szemben. Egyébként is az engedményezési nyilatkozat megtételét követően mint felperes a perből történő elbocsátási kérelmén kívül más nyilatkozatot már a perben nem is tehetett volna.
A Pp. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a perbelépés vagy perbevonás, illetőleg a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában határozathozatala előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az engedményes jogi képviselőjének a meghallgatását mellőzte, és nyilatkozatát nem szerezte be, mielőtt a permegszüntető végzését meghozta. Ez nyilvánvalóan szükséges lett volna az engedményes által tett nyilatkozat tartalmának tisztázásához.
Tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy a tárgyaláson jelen nem lévő felperes nyilatkozatát nem szerezte be a keresettől történő elállás vonatkozásában. Ugyanis a felperes permegszüntetési nyilatkozatot nem tehet, hanem a keresetétől állhat el a Pp. 160. §-ának (1) bekezdése szerint. Az idézett jogszabályhely az érdemi tárgyalás megkezdése után a felperesi elállást csupán abban az esetben teszi lehetővé, ha ahhoz az alperes hozzájárul. A jelen esetben azonban a felperes ilyen nyilatkozatot nem tett, ennek hiányában pedig az elsőfokú bíróság az engedményezési nyilatkozatban foglaltakat mint keresettől való elállást nem értékelhette volna. Erre tekintettel jogszabálysértő a permegszüntető végzésben a Pp. 157. §-ának a) pontjára történő hivatkozás is.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatása során tehát elsődlegesen dönteni kell a felperesi jogutódlás kérdésében, ezt követően a felek nyilatkozataitól függően kell a további bizonyítási eljárást lefolytatnia.
(Legf. Bír. Gf.VIII.30.174/2001. sz.)