adozona.hu
BH 2001.9.449
BH 2001.9.449
Munkahelyi baleset esetén a társadalombiztosítási szerv által a munkáltatóval szemben kibocsátott fizetési meghagyás megtámadása folytán indult perben a bíróságnak egyértelműen, szükség esetén szakértő bevonásával kell a munkáltatónak a baleset bekövetkezésében fennálló felelősségét megállapítania [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §, 1993. évi XCIII. tv. 40. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a munkavállalójának, N. B.-nek 1998. május 16-án történt balesetével összefüggésben őt 21 310 forint megfizetésére kötelező alperesi fizetési meghagyást.
A városi bíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a perbeli baleset nagyobb darab hulladékfáknak tüzelésre alkalmas, kisebb darabokra szalagfűrésszel való vágása során következett be akként, hogy a fűrészlap elpattant, k...
BH 2001.9.449 Munkahelyi baleset esetén a társadalombiztosítási szerv által a munkáltatóval szemben kibocsátott fizetési meghagyás megtámadása folytán indult perben a bíróságnak egyértelműen, szükség esetén szakértő bevonásával kell a munkáltatónak a baleset bekövetkezésében fennálló felelősségét megállapítania [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §, 1993. évi XCIII. tv. 40. § (1) bek.].
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a munkavállalójának, N. B.-nek 1998. május 16-án történt balesetével összefüggésben őt 21 310 forint megfizetésére kötelező alperesi fizetési meghagyást.A városi bíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a perbeli baleset nagyobb darab hulladékfáknak tüzelésre alkalmas, kisebb darabokra szalagfűrésszel való vágása során következett be akként, hogy a fűrészlap elpattant, kicsapódott, és a munkát végző bal csuklóján keresőképtelenséggel járó, vágott sérülést okozott. A városi bíróság megállapítása szerint a használt gép védőburkolattal volt ellátva, a korábbi ellenőrzés keretében feltárt hiányosságokat a felperes okiratilag igazolva megszüntette, és a munkavállalót balesetvédelmi oktatásban részesítette. Ennek figyelembevételével a baleset részben anyaghiba eredményeként, illetve abból az okból következett be, hogy a szakadás a munkaasztal fölötti szakaszon történő áthaladás közben történt, ami meghatározta a kicsapódás irányát. E tényállás alapján a baleset nem munkavédelmi szabályszegés következménye, ezért a felperes megtérítési kötelezettséggel nem tartozik (1997. évi LXXXIII. tv. 67. §).
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a felperes keresetét elutasította, és őt fellebbezési illeték és perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperesnél igen gyakran fordult elő a fűrészgépek fűrészszalagjainak elpattanása. A balesetet okozó fűrészgép védőburkolattal volt ugyan ellátva, de ez nem volt alkalmas arra, hogy a fűrészszalag kivágódását megakadályozza. Ilyen további védőburkolattal csak a balesetet követően látta el a felperes a fűrészgépet. Így tehát a balesetet megelőzően nem tett meg mindent a biztonságos munkavégzés érdekében, ezzel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 40. §-ának (2) bekezdését megsértette; ezért a megtérítési kötelezettsége fennáll.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Helytelen következtetésen alapulónak minősítette a másodfokú bíróság felróhatóságot megalapozó következtetését, hiszen B. Sz. tanú szerint "30 éves gyakorlatom alatt kétszer tapasztaltam ilyet", és állította, hogy a balesetet követően felszerelt ún. belső oldali burkolat sem lett volna alkalmas az ilyen baleset elhárítására.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A másodfokú bíróság ítéletét a sérült tanúvallomására alapította, amely szerint a fűrészgép a baleset idején nem volt megfelelő állapotban, csupán a balesetet követően történt javítás után. E vallomástól eltér a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott B. Sz. vallomása, amely szerint "a többletburkolat sem befolyásolja az eseményeket, ugyanis ha védetlen helyen pattan el a szalag, akkor óhatatlanul nekifut az asztalnak, és kifut a gépből".
Ezeket az ellentmondó adatokat a másodfokú bíróság nem mérlegelte, ennek indokát nem adta, és a valós tényállást a tanúk szembesítésével, esetleg szakértő meghallgatásával nem tisztázta. E nélkül a másodfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletét lényeges eljárási jogszabálysértéssel hozta meg.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275/A. § (2) bekezdése]. Az új eljárás során az ellentmondások feloldása után kerülhet a másodfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a felperes munkavédelmi szabályszegése felől megalapozottan döntsön, és ennek alapján elbírálja a társadalombiztosítási határozat, illetve az elsőfokú bírósági ítélet jogszerűségét.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárási költségét és az Itv. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt.
(Legf. Bír. Kfv.XI/a.29.945/1999. sz.)