adozona.hu
BH 2001.9.447
BH 2001.9.447
I. A rendőr szolgálati viszonyának megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásába vissza kell helyezni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben a részére végkielégítés jár [1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 197. § (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendőr alezredes felperes szolgálati viszonyát az alperes vezetője hat hónapi felmentési idővel 1997. november 30. napjával megszüntette, mert a felperes az átszervezés miatt felajánlott beosztást nem fogadta el. Erre tekintettel a felperes az 1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (4) bekezdése alapján az őt megillető végkielégítés felét, hathavi távolléti díjat kapott. Hasonló tartalmú parancsot adott ki 1996. június 9. napján az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője.
A ...
BH 2001.9.447 I. A rendőr szolgálati viszonyának megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásába vissza kell helyezni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben a részére végkielégítés jár [1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 197. § (3) és (4) bek.].
II. A munkáltató az intézkedésének jogellenessége miatt köteles a hivatásos állomány tagjának végkielégítést fizetni. Ez a kötelezettsége független attól, hogy a szolgálati viszony - később jogellenesnek minősült - megszüntetésekor fizetett-e végkielégítést, és milyen mértékben [1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 68. § (2) bek., 197. § (4) bek.].
A rendőr alezredes felperes szolgálati viszonyát az alperes vezetője hat hónapi felmentési idővel 1997. november 30. napjával megszüntette, mert a felperes az átszervezés miatt felajánlott beosztást nem fogadta el. Erre tekintettel a felperes az 1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 63. §-ának (4) bekezdése alapján az őt megillető végkielégítés felét, hathavi távolléti díjat kapott. Hasonló tartalmú parancsot adott ki 1996. június 9. napján az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője.A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével az intézkedéseket hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes szolgálati viszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. A közbenső ítélet fellebbezés hiányában 1997. október 1. napján jogerőre emelkedett.
Az alperes a közbenső ítéletet követően a felperesnek négyhavi távolléti díjat fizetett ki: a végkielégítés másik felét kitevő távolléti díjból kéthavit levont arra tekintettel, hogy a felperes szolgálati viszonya két hónappal korábban szűnt meg, mint amennyi felmentési időre illetményt kapott.
A felperes a felmentés jogellenességére tekintettel végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest további hathavi végkielégítésként 621 900 Ft megfizetésére kötelezte azzal, hogy az alperesnek a nettó összeg után 1997. október 1. napjától évi 20% kamatot is meg kell fizetnie. A munkaügyi bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a felperes a Hszt. 197. §-ának (4) bekezdése értelmében további végkielégítésre jogosult, mert a jogellenesen megszüntetett szolgálati viszonyának helyreállítását nem kívánta. A kétszeres végkielégítés ebben az esetben jóvátételként illeti meg a felperest.
Az alperes az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, mert a hivatásos állomány tagját csak a Hszt. 197. §-ának (5) bekezdésében szabályozott esetben illeti meg kétszeres végkielégítés; a felperes a Hszt. 63. §-ának (2) bekezdése alapján számított végkielégítését megkapta.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helyes indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes végkielégítés iránti kereseti kérelmének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Megismételte azt az álláspontját, hogy a Hszt. 197. §-ának (4) bekezdése szerint a felperest egyszeres végkielégítés illeti meg, ami a Hszt. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint 12 havi távolléti díj. Ezt a felperes a felmentéskor, illetőleg a közbenső ítéletet követően megkapta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 197. §-ának (3) bekezdése szerint a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásába vissza kell helyezni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár [(4) bekezdés].
A perben azt kellett eldönteni, hogy a szolgálati viszonynak az említett okból közös megegyezéssel történt megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagját a jogellenesség folytán a Hszt. 63. §-a alapján számítandó végkielégítés - tekintet nélkül arra, hogy a megszüntetéskor kapott-e végkielégítést - megilleti-e.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes az intézkedésének jogellenessége miatt köteles a felperesnek végkielégítést fizetni. Ez a kötelezettsége független attól, hogy a később jogellenesnek minősült megszüntetéskor fizetett-e végkielégítést és milyen mértékben. Ebből következően a kereseti kérelem keretei között a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes eleget tett-e a 197. § (4) bekezdésében meghatározott végkielégítés-fizetési kötelezettségének.
A felperest a szolgálati viszonyban eltöltött idejére tekintettel a Hszt. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján 12 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illette meg. Az alperes a közbenső ítélet alapján ténylegesen négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget fizetett ki. A felperest a jogellenes megszüntetés miatt még nyolchavi távolléti díj illette meg, a felperes azonban az alperest hathavi díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelező elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett.
A levonással kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság - ezt támadó felülvizsgálati kérelem hiányában - csupán megjegyzi; a felmentési időre járó összegből nem lehet levonni azon a címen, hogy a felmentés jogellenességét megállapító ítéleti rendelkezés előbb emelkedik jogerőre, mint a jogellenes felmentésben a jogviszony megszűnésére megállapított időpont.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem merült fel, ezért arról nem kellett rendelkezni. A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.140/1999. sz.)