adozona.hu
BH 2001.6.291
BH 2001.6.291
A cégjegyzékben a vámszabadterületi társaság kivételével valamennyi társaság, így a belföldi székhellyel rendelkező 100%-ig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság (ún. "off-shore" cég) vagyonát is forintban kell meghatározni [1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1991. évi XVIII. tv (Szt.) 19. § (3) bek., 1995. évi XCV. tv (Dtv.) 19. § (3) bek., 85. §, 1995. évi C. tv 90-94. §-ai, 1996. évi LXXXI. tv (Atv.) 4. § 28. pont, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM rendele
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság az 1998. január 5-én kelt és a Cégközlöny 1998. február 19-i számában közzétett végzésével rendelte el az alperes cégnyilvántartásba vételét. A cégjegyzéken feltüntetett adatok között az alperes jegyzett tőkéjeként 15 000 USD nyert bejegyzést.
Az 1998. március 16-án benyújtott keresetében a Főügyészség felperes kérte jogszabálysértés megállapítása mellett a bejegyző végzés hatályban tartását, és a cég, illetve a cégbíróság felhívását a jogszabálysértő állapot...
BH 2001.6.291 A cégjegyzékben a vámszabadterületi társaság kivételével valamennyi társaság, így a belföldi székhellyel rendelkező 100%-ig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság (ún. "off-shore" cég) vagyonát is forintban kell meghatározni [1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1991. évi XVIII. tv (Szt.) 19. § (3) bek., 1995. évi XCV. tv (Dtv.) 19. § (3) bek., 85. §, 1995. évi C. tv 90-94. §-ai, 1996. évi LXXXI. tv (Atv.) 4. § 28. pont, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cvhr.) 2. § (4) bek., 1997. évi CXLV. tv 54. §]
A megyei bíróság mint cégbíróság az 1998. január 5-én kelt és a Cégközlöny 1998. február 19-i számában közzétett végzésével rendelte el az alperes cégnyilvántartásba vételét. A cégjegyzéken feltüntetett adatok között az alperes jegyzett tőkéjeként 15 000 USD nyert bejegyzést.Az 1998. március 16-án benyújtott keresetében a Főügyészség felperes kérte jogszabálysértés megállapítása mellett a bejegyző végzés hatályban tartását, és a cég, illetve a cégbíróság felhívását a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Előadta, hogy a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a cég vagyonát - vámszabadterületi társaság kivételével - forintban kell meghatározni. Az alperes nem vámszabadterületi társaság, ezért a cégjegyzéken, illetve a társasági szerződésében a vagyonát forintban kell meghatározni.
A megyei bíróság az 1998. március 13-án kelt ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy az alperes a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 85. §-ának (2) bekezdése értelmében devizakülföldinek minősül. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. §-ának (3) bekezdése alapján, a vámszabadterületi társaságokhoz hasonlóan az éves beszámolót, illetve a könyveit magyar nyelven, de a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában köteles elkészíteni, illetve vezetni. Ebből következik, hogy "kvázi" vámszabadterületi társaságnak tekintendő, hiszen mind a Dtv., mind az Szt. a vámszabadterületi társaságokkal veszi egy tekintet alá. Ezért a cégjegyzéken vagyonát is devizában kell feltüntetni. A keresetben megjelölt bejegyző végzés, illetve az alperes társasági szerződése nem sérti a Cvhr. 2. §-ának (4) bekezdésében írt rendelkezéseket.
A felperes fellebbezése folytán indult fellebbezési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatának indokolásában hangsúlyozta, hogy az alperes, mínt devizakülföldinek minősülő társaság - a vámszabadterületi társaságokkal azonosan - nemcsak jogosult, de köteles is éves beszámolóját és könyveit konvertibilis devizában vezetni, illetve elkészíteni. Saját tőkéjét, ezen belül jegyzett tőkéjét is, konvertibilis devizában kell meghatároznia. Társasági szerződésében -az elsőfokú bíróság által megjelölt jogszabályok rendelkezése alapján - konvertibilis devizában jelölheti meg a vagyonát. Ezért indokolatlan és félrevezető is lenne, ha a közhiteles cégnyilvántartás ugyanezen cég vagyonát a társasági szerződéstől eltérően, forintban határozná meg.
A Legfőbb Ügyészség a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával, a jogszabálysértés megállapítása mellett, a cégbejegyző végzés hatályban fenntartását, valamint a cég, illetve a cégbíróság kötelezését a jogszabálysértő állapot kiküszöbölésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Cvhr. 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseket sérti. Az abban foglaltak nem értelmezhetőek kiterjesztően. Kizárólag a vámszabadterületi társaságok jegyzett tőkéje tüntethető fel a cégjegyzéken konvertibilis devizában. Hangsúlyozta, hogy az alperes - ahogy azt a peres eljárás során maga is elismerte - nem tekinthető vámszabadterületi társaságnak. Önmagában az a körülmény, hogy devizakülföldinek minősül, könyveit devizában köteles vezetni, nem jelenti azt, hogy jogosult lenne a társasági szerződésében a vagyonának forintértéken való meghatározását mellőzni, hogy a jegyzett tőke forintértéken történő feltüntetése kihatna devizakülföldi mivoltára, illetve akadályozná őt a könyvek devizában történő vezetésében. A devizaérték forintértéke folyamatosan változik. A jegyzett tőke devizaértéken történő nyilvántartása miatt, megállapíthatatlan és összevethetetlen lenne az alperes tőkéje a magyarországi székhelyű más cégek tőkéjével. Utalt arra is a felülvizsgálati kérelem előterjesztője, hogy a belföldi székhellyel rendelkező, kizárólag külföldön tevékenységet folytató alperes szerződésmódosítás nélkül, az adóhatósághoz tett bejelentést követően, ismét devizabelföldi jogalannyá válhat.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a Cvhr. 2. §-ának (4) bekezdésében írt szabályokat sérti.
A vámszabadterületi társaságokra a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 37-41. §-ai, illetve a vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 90-94. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. E jogszabályokból megállapítható, hogy a vámszabadterületi társaságok a vám-, a devizaszabályok, illetve a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldiek, székhelyük, a vámszabadterület külföldnek minősül.
Ezzel szemben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-ának 28. pontja szerint a külföldön tevékenységet végző, belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül 100%-ig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság - mint adott esetben az alperes is -, amely az adóévben folyamatosan megfelel az Atv. 4. §-a 28. a)-f) pontjában írt feltételeknek, úgynevezett "off-shore" cégnek tekintendő, amely a már idézett Dtv. 85. §-ának (2) bekezdése alapján devizakülföldinek minősül attól kezdve, amikortól az adókedvezmény igénybevételéhez előírt valamennyi feltétel egyidejű teljesítését - amelyet az Atv. 4. §-ának 28. pontja tartalmaz - bejelenti a devizahatóságnak. Ahogy a szabályokból kitűnik, az "off-shore" cégek nem azonosak a vámszabadterületi társaságokkal. Elsősorban a reájuk vonatkozó adózási szabályok tekintetében különböznek a deviza-jogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő társaságokból. Működésük során társasági szerződés módosítása nélkül - az adóhatósághoz tett bejelentést követően - ismét devizabelföldi jogalannyá válhatnak, a kizárólagosan külföldön végzett tevékenység megszüntetésével.
Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése sem azt tartalmazza, hogy az ilyen társaságok a társasági szerződésükben a vagyont konvertibilis devizában jogosultak, illetve kötelesek feltüntetni. Kizárólag azt mondja ki e jogszabály, hogy a társasági szerződésben azt kell rögzíteni, hogy az éves beszámolót, illetve a könyveket milyen konvertibilis devizában fogja elkészíteni, illetve vezetni a cég.
Mindezekből következik, hogy a jogalkotó a cégjegyzék vezetésére vonatkozó Cvhr. 2. §-ának (4) bekezdésében egyértelműen kifejezte azt az akaratot, hogy a vámszabadterületi társaság kivételével valamennyi társaság vagyonát forintban kell meghatározni a cégjegyzéken. Ezt a szabályt sértette a jogerős ítélet, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a jogszabálysértés megállapítása mellett az alperes bejegyzését elrendelő végzést hatályában fenntartotta, a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján. Kötelezte egyúttal a társaságot, illetve felhívta a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ez azt jelenti, hogy az ítélet végrehajtásaként - cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás keretében - a cégbíróságnak fel kell hívnia a céget olyan társasági szerződés benyújtására, amelyben a tagok a jegyzett tőkét forintban határozzák meg, továbbá olyan bejegyzés iránti kérelem előterjesztésére, amelyben a jegyzett tőke szintén forintértéken kerül meghatározásra. A szabályos kérelem előterjesztése esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adat törlésével, illetve a forintértéken történő jegyzett tőke feltüntetésével a jogszabálysértő állapot kiküszöbölhető. A cég mulasztása esetén az időközben hatályba lépett, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 54. §-ában írt törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazásának lehet helye.
(Legf. Bír. Gfv.X.31.852/1999. sz.)