adozona.hu
BH 2001.5.233
BH 2001.5.233
A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek - megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 45. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az I-II. r. alperesek közötti együttműködési megállapodás, valamint az I. és III. r. alperesek előzetes megbeszélése alapján a II. r. alperes az 1992. december 12-én kötött adásvételi szerződéssel 25 048 800 Ft + áfa vételár ellenében megvásárolta a III. r. alperes tulajdonában álló négy darab gépi berendezést, majd az I. r. alperes azokat az ugyanezen a napon kötött lízingszerződéssel visszaadta a III. r. alperes használatába. A 37 187 750 Ft lízingdíjat a III. ...
BH 2001.5.233 A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek - megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 45. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.].
Az irányadó tényállás szerint az I-II. r. alperesek közötti együttműködési megállapodás, valamint az I. és III. r. alperesek előzetes megbeszélése alapján a II. r. alperes az 1992. december 12-én kötött adásvételi szerződéssel 25 048 800 Ft + áfa vételár ellenében megvásárolta a III. r. alperes tulajdonában álló négy darab gépi berendezést, majd az I. r. alperes azokat az ugyanezen a napon kötött lízingszerződéssel visszaadta a III. r. alperes használatába. A 37 187 750 Ft lízingdíjat a III. r. alperesnek részletekben 1992. június 25-ig kellett megfizetnie. A II. és III. r. alperesek külön megállapodása értelmében a III. r. alperes a lízingdíj kifizetése után a gépeket maradványértéken visszavásárolhatta.A III. r. alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az I. r. alperes pert indított a még hátralékos lízingdíj megfizetése iránt. A III. r. alperes ellen felszámolási eljárás indult, a felszámoló a kereseti követelést részben elismerte. A lízing tárgyát képező gépeket a felszámolóval kötött bérleti szerződés alapján a felperes vezetése alatt álló M. Kft. használta. A felszámoló utóbb a bérleti szerződést felmondta, a felperes azonban a gépek egy részét nem szolgáltatta vissza.
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II. és a III. r. alperesek között létrejött adásvételi, valamint a gépek visszavásárlására vonatkozó szerződés, továbbá az 1. és III. r. alperesek között létrejött lízingszerződés semmis. Előadta, hogy valamennyi szerződés színlelt szerződés, azok lényegében az I. és a III. r. alperesek között létrejött hitelszerződést leplezik. A lízingszerződés uzsorás jellegére is hivatkozott.
Az alperesek - közöttük a III. r. alperes is - a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és a felperest 600 000 Ft perköltség, valamint az állam részére 702 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte. Nem fogadta el a felperesnek a szerződések színlelt voltára, továbbá a lízingszerződés uzsorás jellegére történő hivatkozását. Megállapította, hogy az adásvételi szerződés, a visszavásárlásra kötött szerződés, valamint a lízingszerződés valójában a felek szerződési akarata szerint egy - a gazdasági életben ismert - visszlízingszerződés megkötésére irányult. Álláspontja szerint nem merült fel értékelhető adat a lízingszerződés uzsorás jellegére sem.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresete teljesítését kérte. A fellebbezésében is hivatkozott a lízingszerződés uzsorás jellegére, valamint valamennyi szerződés színlelt voltára is. A fellebbezésében is hivatkozott a keresetében előadottakra, miszerint a szerződések semmisségének megállapításához jogi érdeke is fűződik. A III. r. alperesnek elnöke és egyidejűleg tagja volt, ezáltal érdekeltsége fűződik a felszámolási eljárás mikénti befejezéséhez. Hivatkozott még arra is, hogy a szövetkezet ellen indított alaptalan felszámolási eljárás következtében a jó hírneve sérült; és bizonytalan abban a kérdésben, hogy kinek a részére kell az általa vezetett cég birtokában lévő berendezéseket kiadnia.
Az I. és a III. r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték, a II. r. alperes ellenkérelmet nem nyújtott be.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes az elsőfokú eljárásban megállapítási keresetet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a megállapítási keresetnek nem álltak fenn a Pp. 123. §-ában írt előfeltételei. A Pp. 123. §-ának második fordulata értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel (alperesekkel) szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában avagy más okból teljesítést nem követelhet. E jogszabályhelyben írt feltételek konjunktív feltételek, ezért ha közülük bármelyik hiányzik, megállapítási kereset benyújtásának nincs helye.
A perbeli esetben a felperesnek az alperesekkel szemben nincsen olyan joga, amelyet védelemben lehetne részesíteni. A felperes, valamint az I, és II. r. alperesek között sem szerződéses, sem pedig deliktuális alapon jogviszony nem keletkezett, ezért a felperesnek velük szemben nincsen olyan jogosultsága, amelynek megóvását igényelheti. A létrejött szerződéses rendszer alapján ilyen jogviszony csak az I-II. és a III. r. alperesek között keletkezett, a III. r. alperes viszont - aki a felperes álláspontja szerint semmis szerződéseket kötött - az I. és II. r. alperesek ellen keresetet nem indított.
A felperes és a III. r. alperes között sem állt fenn olyan jogviszony, amely jogi lehetőséget biztosított volna a felperesnek a III. r. alperessel szemben megállapítási kereset benyújtására. Megállapítható, hogy a felperes és a III. r. alperes között szövetkezeti tagsági viszony állt fenn. A felperesnek az e jogviszonyból származó, a III. r. felperessel szembeni jogait a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjai, valamint (2) bekezdése határozzák meg. Az itt meghatározott jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet és a harmadik személy között létrejött szerződéseket arra hivatkozással, hogy a tagi érdekei sérülnek, a szövetkezet tagja megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse. A szövetkezet tagja a szövetkezet tevékenységével szemben jogvédelmet a Szövetkezeti törvény IV. fejezetében írt módon, a szövetkezeti önkormányzat révén kaphat. Ez a rendelkezés a szövetkezet felszámolás előtti és a felszámolás elrendelése utáni állapotára egyaránt vonatkozik. A III. r. alperessel szemben a felszámolási eljárás folyik, a felperes mint üzletrész-tulajdonos szövetkezeti tag a felszámolás befejezése után esetlegesen fennmaradó vagyon felosztására az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 61. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazandó Sztv. 91. §-ának (1) bekezdése értelmében tarthat igényt, mely igény nem a III. r. alperessel szemben érvényesíthető, hanem azon a jogszabályhelyen alapul, amely a megszűnt szervezet megmaradt vagyonának felosztásáról rendelkezik.
Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a perindítási jogosultságát - a felszámolás eredményétől függő - jó hírnevének védelme is megalapozza. A felperest a jogvédelem a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel azzal szemben illetné meg, aki azt megsérti, ilyen magatartás az alperesek részéről nem történt.
Nem értelmezhető a felperesnek az az előadása, hogy a gépek kiadása esetében ki jogosult annak átvételére. A Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjai, valamint (2) bekezdése részletesen szabályozza a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezetőjének a kötelezettségeit. A perbeli gépek a lízingszerződés alapján a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet birtokában voltak, ezért nyilvánvaló, hogy azokat a felperes a felszámoló részére köteles átadni.
A teljesség kedvéért csupán rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a már kifejtett jogi érdekek hiánya okán a felperesnek arra sem volt jogi lehetősége, hogy az alperesek ellen a Pp. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a vitában érdekelt félként keresetet terjesszen elő.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a szükséges indokolásbeli változtatással a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.32.851/1999. sz.)