adozona.hu
BH 2001.2.94
BH 2001.2.94
Az adózó által bevallott, de be nem fizetett, illetve a be nem vallott és be nem fizetett adó esetén eltérően kell számítani az esedékességet, illetve a végrehajtási jog elévülését [1990. évi XCI. tv 27. § (1) bek., 67. § (1)-(2) bek., 95. § (1) és (4) bek., 1989. évi XLV. tv. 67. § 1. pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság ítéletével elrendelt új eljárás lefolytatása után az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére az 1990-es évben személyi jövedelemadó adónemben 407 975 Ft adóhiányt, ennek jogkövetkezményeként 203 500 Ft adóbírságot és 446 224 Ft késedelmi pótlékot írt elő határozatában. Az alperes a határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében ...
BH 2001.2.94 Az adózó által bevallott, de be nem fizetett, illetve a be nem vallott és be nem fizetett adó esetén eltérően kell számítani az esedékességet, illetve a végrehajtási jog elévülését [1990. évi XCI. tv 27. § (1) bek., 67. § (1)-(2) bek., 95. § (1) és (4) bek., 1989. évi XLV. tv. 67. § 1. pont]
A megyei bíróság ítéletével elrendelt új eljárás lefolytatása után az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére az 1990-es évben személyi jövedelemadó adónemben 407 975 Ft adóhiányt, ennek jogkövetkezményeként 203 500 Ft adóbírságot és 446 224 Ft késedelmi pótlékot írt elő határozatában. Az alperes a határozatot helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta, a felperes által fizetendő eljárási illeték összegét leszállította. A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság az ügy tényállását helyesen állapította meg és az abból levont végső jogi következtetése is helytálló. Alaptalannak ítélte meg a felperes fellebbezésében a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény (Szja tv.) 67. §-ának 1. pontjára való hivatkozását a felperes által készített feljegyzések alapján történő elszámolás tekintetében. Utalt arra, hogy a megyei bíróság a korábbi hatályon kívül helyező határozatában e körben már kizárta a további vizsgálódás lehetőségét. Az alperes is utalt a felülvizsgálni kért határozatban arra, hogy a felperes által csatolt saját kezű feljegyzéseknek az eljárás során nem lehetett jelentőséget tulajdonítani, mivel kizárólag az ingatlan házastársi közös vagyonként történő minősítésének adójogi vonzatait kellett levonni az új eljárásban.
A végrehajtási jog elévülésével kapcsolatban a megyei bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint különbséget kell tenni az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 27. §-ának (1) bekezdése alapján aszerint, hogy bevallott és be nem fizetett vagy pedig az adózó által be nem vallott és be nem fizetett, a hatóság által határozattal megállapított adó végrehajtásáról van-e szó. Az első esetben a végrehajtáshoz való jog elévülési ideje a törvényben meghatározott esedékesség évének utolsó napjától kezd számítani, a második esetben pedig a megállapítás évének utolsó napjától, ami a felperes vonatkozásában 1997. december 31-e. Ebből következően a felperes vonatkozásában sem az adó megállapításához való jog, sem az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése nem következett be.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. Továbbra is arra hivatkozott, hogy mindkét ítéletben megtagadták a jogszabály által bizonylatként megjelölt adózói feljegyzések bizonylatkénti felhasználásának lehetőségét. Másrészt arra hivatkozott, hogy az esedékesség és a végrehajtási jog elévülése kérdésében a jogerős ítélet tévesen értelmezte az Art. 27. §-ának (1) bekezdését és 95. §-ának (4) bekezdését. Erre figyelemmel pedig a késedelmi pótlék megállapítása is jogszabálysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Szja 67. §-ának (1) bekezdése alapján nem kizárt a magánszemély által kiállított feljegyzés felhasználásának lehetősége. Ugyanakkor e körben a megyei bíróság helyesen utalt arra, hogy a korábbi, hatályon kívül helyező határozatában jogszabályi feltétel hiányára tekintettel már e körben kizárta a további vizsgálódás lehetőségét. A közigazgatási megismételt eljárásban a perbeli ingatlan házastársi közös vagyonként történő minősítésének adójogi vonzatait kellett levonni, így jogszerű volt az, hogy az alperes a megismételt eljárás során a felperes által csatolt saját kezű feljegyzéseknek jelentőséget nem tulajdonított.
A Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett a jogerős ítéletnek az esedékességről, illetve a végrehajtási jog elévüléséről kifejtett álláspontjával. Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése alapján az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség) az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adózó az adóját bevallja, de nem fizeti be, az adótartozás végrehajtásához való jog az Art. 95. §-ának (4) bekezdése alapján az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Az esedékesség és a végrehajtási jog elévülése ebben az esetben a bevallás évéhez igazodik.
Az adózó által be nem vallott és így be nem fizetett adót a hatóság határozattal állapítja meg. Az adótartozás megállapításához való jog az Art. 95. §-ának (1) bekezdése alapján annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése ebben a második esetben elválik az elmulasztott bevallás időpontjától. Ugyanis az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A végrehajtási jog elévülése tehát az adóhatóság határozatában előírt fizetési határidőhöz (esedékesség) igazodik.
A késedelmi pótlék felszámítása az Art. 67. §-ának (1) bekezdése alapján az eredeti esedékességtől, vagyis amikor az adózónak az adóját be kellett volna vallania, történik, és azt a jogerős közigazgatási határozatban megállapított határidőn belül kell megfizetni. A késedelmi pótlék meg nem fizetésére az Art. 1997. január 1-je előtt lehetővé tette a késedelmi pótlék pótlékosítását. Az Art. 1997. január 1-jével hatályos 67. §-ának (2) bekezdése alapján késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani már nem lehet. A késedelmi pótlék úgynevezett pótlékolása is jól mutatja az esedékesség és végrehajtási jog elévülésének fentebb kifejtett kettősségét.
Mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértés tényét nem tudta bizonyítani, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.IV.27.918/1998. sz.)