adozona.hu
BH 2001.1.41
BH 2001.1.41
A szolgálati jogviszonyt felmentéssel csak a jövőre nézve lehet megszüntetni. A felmentési idő nem kezdődhet előbb, mint az arról szóló parancs közlése. Ha a felmentés ezzel ellentétesen rendelkezett, vagy a későbbi közlés miatt vált ellentétessé a felmentési idő és ezzel összefüggésben a jogiszony megszűnése időpontjának meghatározása, a rendelkezés a jogszabály szerint semmis. A törvény alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat egységes abban, hogy ilyen esetben nem a felmentés egésze, hanem csak a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes parancsnoka a főtörzsőrmester felperes szolgálati viszonyát 1997. június 16. napján kezdődő felmentéssel 1997. december 16. napjára megszüntette, és szolgálati nyugállományba helyezte, mert szervezeti változás miatt a felperes szolgálati beosztása megszűnt, másik megfelelő beosztás nem biztosítható a részére. A felperest a szolgálati kötelezettségek teljesítése alól 1997. szeptember 16. napjától mentesítették, kéthavi illetménynek megfelelő jutalmat és háromhavi jubileumi jutalmat ...
BH 2001.1.41 A szolgálati jogviszonyt felmentéssel csak a jövőre nézve lehet megszüntetni. A felmentési idő nem kezdődhet előbb, mint az arról szóló parancs közlése. Ha a felmentés ezzel ellentétesen rendelkezett, vagy a későbbi közlés miatt vált ellentétessé a felmentési idő és ezzel összefüggésben a jogiszony megszűnése időpontjának meghatározása, a rendelkezés a jogszabály szerint semmis. A törvény alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat egységes abban, hogy ilyen esetben nem a felmentés egésze, hanem csak a felmentési idő meghatározására vonatkozó rendelkezés semmis [1996. évi XLIII. tv (Hszt.) 9. § (1) és (2) bek., 10. § (2) bek., 197. § (7) bek.].
Az alperes parancsnoka a főtörzsőrmester felperes szolgálati viszonyát 1997. június 16. napján kezdődő felmentéssel 1997. december 16. napjára megszüntette, és szolgálati nyugállományba helyezte, mert szervezeti változás miatt a felperes szolgálati beosztása megszűnt, másik megfelelő beosztás nem biztosítható a részére. A felperest a szolgálati kötelezettségek teljesítése alól 1997. szeptember 16. napjától mentesítették, kéthavi illetménynek megfelelő jutalmat és háromhavi jubileumi jutalmat kapott.A felperes 1997. augusztus 25. napján vette át a parancsot. A szolgálati úton előterjesztett kérelmei nem vezettek sikerre, ezért keresetet indított az alperes ellen végkielégítés megfizetése iránt. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogellenesen, visszamenő hatállyal szüntette meg a szolgálati viszonyát, mert a parancsot a felmentési idő kezdete után közölte. Végkielégítés arra tekintettel is megilleti, hogy az esedékességkor még nem folyósították a szolgálati nyugdíját.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes szolgálati jogviszonya 1998. február 25. napján szűnt meg, az alperest 48 166 Ft illetmény megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság szerint a felperes szolgálati viszonyának megszüntetése önmagában nem volt jogellenes, a felmentési időt azonban a parancs közlésétől kell számítani. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 197. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel megváltoztatta a felperes szolgálati viszonya megszűnésének időpontját, és az alperest illetmény megfizetésére kötelezte, beszámítva a felperesnek folyósított szolgálati nyugdíjat. A felperes a szolgálati viszonya megszüntetése után megkapta a szolgálati nyugellátását, ezért végkielégítésre sem jogosult.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, lényegében annak indokaival egyezően.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperesnek a kereset szerinti marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Hszt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt. Előadta, hogy a jognyilatkozat semmis, ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba ütközik, a semmisséget pedig hivatalból kell figyelembe venni. A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező iratot írásba kell foglalnia és közölni kell a hivatásos állomány tagjával [Hszt. 7. § (2) és (3) bekezdés]. Ahogy a személyi beszélgetés nem pótolja a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat formai kellékeit, a jóval később közölt felmentés sem tekinthető az időben közölt írásbeli parancs jogszabályoknak megfelelő pótlásának. Az eljárt bíróságok emiatt jogszabályt sértettek a Hszt. 197. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával. A felmentési idő kezdetekor a jogviszony megszüntetésének szándéka hiányzott, mert a parancs később kelt.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. A (2) bekezdés szerint a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
A szolgálati jogviszonyt felmentéssel csak a jövőre nézve lehet megszüntetni, vagyis a felmentési idő nem kezdődhet előbb, mint az arról szóló parancs közlése. Ha a felmentés ezzel ellentétesen rendelkezett, vagy a későbbi közlés miatt vált ellentétessé a felmentési idő és ezzel összefüggésben a jogviszony megszűnése időpontjának meghatározása, a rendelkezés a Hszt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint semmis, amint arra a felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozik. A törvény alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat egységes abban, hogy ilyenkor nem a felmentés egésze, hanem csak a felmentési idő meghatározására vonatkozó rendelkezése semmis.
A Hszt. 10. §-ának (2) bekezdése szerint ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
A szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alkalmazása a perbeli esetben azt jelenti, hogy a jogvitában a Hszt. 197. §-ának (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni, vagyis a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló parancs jogszabálynak megfelelő közlésétől kell számítani a felmentési időt.
Az eljárt bíróságok a hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően jártak el, ezért a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálattal kapcsolatban az alperesnek költsége nem volt, ezért arról nem kellett rendelkezni. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.078/1999. sz.)