adozona.hu
BH 2001.1.39
BH 2001.1.39
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az igényérvényesítésre adott 15 napos határideje nem vonatkozik az alanyi jogon járó anyagi jogosultságok követelhetőségére, amely jogosultságok az elévülési időn belül érvényesíthetőek [1992. évi XXIII. tv (Ktv.) 59. § (1) bek., 71. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes az alperesek által fenntartott körjegyzőségen dolgozott 1996. január 1-jétől körjegyzői munkakörben. A felperes illetménye 1997. évben - az 1996. évivel megegyezően - 70 000 forintban került megállapításra a 20 000 forint köztisztviselői illetményalap 3,5-szeresében. A felperes az 1998. január 7-én érkezett keresetlevelében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket 23 400 forint köztisztviselői illetményalap figyelembevételével 1...
Az elsőfokú bíróság az alpereseket meghatározott arányban kötelezte a felperes részére 1997. évre az elmaradt illetmény, a 13. havi illetmény, a jubileumi jutalom és a marasztalások összege után kamat megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, kérték a per részben történő megszüntetését, illetve a fennmaradó kereset tárgyában hozott ítélet megváltoztatását. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság ítéletének az 1997. évi illetménykülönbözet megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az ezzel kapcsolatos keresetre vonatkozó részében a pert megszüntette. Végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes elkésett az 1997. évi illetménykülönbségre irányuló igényének érvényesítésével, ugyanis a Ktv. 59. §-a (1) bekezdésének az 1997. december 31-ig hatályban volt rendelkezése szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedése vagy az intézkedésének elmulasztása miatt 15 napon belül fordulhat munkaügyi bírósághoz. A jogérvényesítésre nyitva álló határidő tehát 15 nap volt. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül eltelt, a köztisztviselő keresetindítási joga megszűnt. Az 1998. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezés egy már elenyészett jogot nem éleszthet fel.
Minthogy a felperes jogsérelme akkor keletkezett, amikor az illetményalap felemelése ellenére a többi köztisztviselővel ellentétben 1997. év tavaszán először nem kapta meg a felemelt illetményét, ehhez képest kellett volna - az igénye esedékessé válásától számított - 15 napon belül bírósághoz fordulnia. Ugyanakkor a keresetlevelét csak 1998. január 7-én nyújtotta be, ezért az igényének érvényesítésével elkésett.
A másodfokú bíróság ítéletével - minthogy a végzésével az illetménykülönbözet megfizetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és e vonatkozásban a pert megszüntette - a fennmaradó kereseti kérelmek alapjául szolgáló illetményként az 1997. évre vonatkozóan havi 70 000 forintot vett figyelembe. Ezért megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét és az alperesek marasztalásának összegét az 1997. évi 13. havi illetmény vonatkozásában összességében 70 000 forintra, a jubileumi jutalom tekintetében 210 000 forintra leszállította. Az alpereseket olyan mértékben marasztalta, amilyen arányban a körjegyzőség fenntartásának költségeihez hozzájárultak. Ennek megfelelően az I. rendű alperest 113 400 forint, a II. rendű alperest 32 550 forint, a III. rendű alperest 24 150 forint és a IV. rendű alperest 39 900 forint jubileumi jutalom megfizetésére kötelezte, a 13. havi illetmény vonatkozásában az I. rendű alperes fizetési kötelezettségét 37 800 forintra, a II. rendű alperesét 10 850 forintra, a III. rendű alperesét 8050 forintra és a IV. rendű alperesét 13 300 forintra leszállította. Az alperesek nagyobb mértékű pernyertessége folytán részükre együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperest.
A jogerős végzés és ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, mivel álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése és ítélete számára méltánytalan és jogszabálysértő. Kifejtette azt az álláspontját, hogy az egészségi állapota miatt kiszolgáltatott helyzetben volt, a munkabéréhez való jogáról nem mondott le, és hivatkozott arra, hogy igényét az elévülési időn belül érvényesíthette.
Az alperesek a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a felperes felülvizsgálati költségben való marasztalását kérték.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Kétségtelen, hogy a felperes az illetményének felemelésére irányuló, 1997 tavaszán esedékessé vált igényét csupán az 1998. január 7-én benyújtott keresetében érvényesítette. Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a felperes elkésett igényének érvényesítésével, minthogy a kereseti kérelmét az elévülési időn belül terjesztette elő [Ktv. 71. § (2) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság több állásfoglalásával kialakított ítélkezési gyakorlata szerint a Ktv. 59. §-a (1) bekezdésének 1997. december 31-ig hatályban volt, az igényérvényesítésre adott, 15 napos határideje nem vonatkozik az alanyi jogon járó anyagi jogosultságok követelhetőségére, amely jogosultságok az elévülési időn belül érvényesíthetőek. Egyébként az 1997. évi CI. törvénnyel módosított Ktv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint az ilyen igényt ma már - a törvény előírása folytán is - az elévülési időn belül lehet érvényesíteni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság végzését és ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság 3.M.5/1998/12. számú ítéletét helybenhagyta. A pervesztes alpereseket a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte.
A felülvizsgálati eljárási illetéket a magyar állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.981/1998. sz.)