adozona.hu
BH 2000.11.500
BH 2000.11.500
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására csak már működő - cégbejegyzett - szövetkezetnél kerülhet sor; szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor akkor sem keletkezhet, ha annak eredete tagi befizetés volt [1992. évi I. tv (Szvt.) 6. § (1) bek., 20. § (1) bek. e) pont, 55. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv 26. § (4) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (2) bek., 17. § (1) bek., 18/B. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetet az 1995. március 15-én tartott alakuló közgyűlésen öt természetes és egy jogi személy alapította. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály - szövetkezeti üzletrészre vonatkozó - 6.3 pontjának (1) bekezdése kimondja, hogy a szövetkezeti tagok - a közgyűlés döntése szerinti feltételekkel - szövetkezeti üzletrészt jegyezhetnek, vagy a már meglévő üzletrésztőkét növelhetik. Az alakuló közgyűlés 3/1995. számú határozata rendelkezett a tagok részjegy-befizetési kötelezettségérő...
BH 2000.11.500 Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására csak már működő - cégbejegyzett - szövetkezetnél kerülhet sor; szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor akkor sem keletkezhet, ha annak eredete tagi befizetés volt [1992. évi I. tv (Szvt.) 6. § (1) bek., 20. § (1) bek. e) pont, 55. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv 26. § (4) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (2) bek., 17. § (1) bek., 18/B. § (1) bek. a) pont].
A szövetkezetet az 1995. március 15-én tartott alakuló közgyűlésen öt természetes és egy jogi személy alapította. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály - szövetkezeti üzletrészre vonatkozó - 6.3 pontjának (1) bekezdése kimondja, hogy a szövetkezeti tagok - a közgyűlés döntése szerinti feltételekkel - szövetkezeti üzletrészt jegyezhetnek, vagy a már meglévő üzletrésztőkét növelhetik. Az alakuló közgyűlés 3/1995. számú határozata rendelkezett a tagok részjegy-befizetési kötelezettségéről. E határozat a következőket is tartalmazza: "a közgyűlés megállapítja, hogy a CO-O. C. Kft. tag 6 darab, egyenként 10 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész jegyzésére is kötelezettséget vállalt. Így a szövetkezet üzletrésztőkéje az alapításkor 60 000 Ft.A szövetkezet az alapbejegyzési kérelem benyújtását követően, 1995. május 3-án és 1997. szeptember 1-jén változásbejegyzési kérelmet is előterjesztett. Az 1995. május 3-i okiratok szerint a szövetkezet az 1995. április 3-án tartott közgyűlésén 7/1995. számú határozatával döntött a szövetkezet üzletrésztőkéjének 150 000 000 Ft-tal való növeléséről 15 000 db, egyenként 10 000 Ft névértékű új üzletrész névértéken való kibocsátásával. Az újonnan "kibocsátandó" üzletrészek jegyzésére a CO-O. C. Kft. tagot hatalmazták fel. A 8/1995. számú határozat azt is tartalmazza, hogy a szövetkezet a CO-O. C. Kft. által jegyzett üzletrészeket olyan kívülálló személyek részére fogja értékesíteni, akik a vásárlást megelőzően a szövetkezet tagjává válnak.
Az elsőfokú bíróság az alapbejegyzési és az 1995. május 3-án előterjesztett változásbejegyzési kérelemre nézve a szövetkezetet az 1996. szeptember 23-án kelt 4. sorszámú végzésével - több pontban - hiánypótlásra hívta fel. A végzés 3. pontja értelmében az alakuló közgyűlés 3/1995. számú határozata a szövetkezeti törvény 55. §-ába ütközik, mert üzletrésztőke csak a működés során keletkezhet. A 4. pont utal arra, hogy a 3. pontban foglaltakra figyelemmel a 7/1995. számú közgyűlési határozat sem fogadható el.
A szövetkezet 1997. február 21-én hiánypótló okiratokat mellékelt. A végzés szövetkezeti üzletrészre (üzletrésztőkére) vonatkozó pontjaival kapcsolatban azonban eltérő álláspontját fejtette ki. Állította, hogy a szövetkezeti törvény nem tilalmazza az üzletrésztőke alapításkori és tagi befizetésekből történő képzését, ilyen korlátozás a számviteli törvény rendelkezéseiből sem következik.
Az elsőfokú bíróság 1997. július 1-jén kelt 7. sorszámú végzésével ismét felhívta a szövetkezetet arra, hogy a 4. sorszámú hiánypótló végzésben foglaltaknak tegyen eleget. A szövetkezet 1997. szeptember 1-jén további hiánypótló okiratokat mellékelt, és egyidejűleg székhelyváltozást is bejelentett. Nem módosította azonban az alakuló közgyűlésen elfogadott okiratok tartalmát az üzletrészre, az üzletrésztőke képzésére nézve.
Az elsőfokú bíróság az 1997. szeptember 4-én kelt 9. sorszámú és az 1998. január 19-én kelt 13. sorszámú végzéseivel ismét felhívta a szövetkezetet a 4. sorszámú végzés teljesítésére azzal, hogy a bíróság a hiányok pótlását szükségesnek tartja, mert üzletrésztőke nem képződhet az alapításkor. A szövetkezet jogi képviselője azonban az 1997. október 15-i és 1998. február 5-i beadványaiban ismételten a korábbi nyilatkozatai alapján kérte a bejegyzést.
Az elsőfokú bíróság az 1998. április 30-án kelt 17. sorszámú végzésével kijavított, 1998. március 18-án kelt 15. sorszámú végzésével a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelmeket elutasította. Az indokolás szerint a szövetkezet többszöri felhívás ellenére nem küszöbölte ki a létesítő okiratában foglalt, az üzletrészre, az üzletrésztőkére vonatkozó, az 1992. évi I. tv (Szvt.) 55. §-ának (1) bekezdésébe ütköző rendelkezését, ezért a bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket el kellett utasítani.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselője fellebbezett. Előadta, hogy a szövetkezet alapítására vonatkozó okiratok a szövetkezeti törvény rendelkezéseinek mindenben megfelelnek. Hangsúlyozta azt is: jogsértően járt el az elsőfokú bíróság, amikor - jogi álláspontjára figyelemmel - a bejegyzési kérelmet teljes terjedelmében elutasította, a Ctvr. 17. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis az elsőfokú bíróságnak a részleges semmisség miatt a kérelemnek részben helyt adó végzést kellett volna hoznia. Ismét kifejtette, hogy sem a szövetkezeti törvény 55. §-ának (1) bekezdéséből, sem más rendelkezéséből nem következik, hogy üzletrésztőkét az alapításkor, továbbá tagi befizetésekből ne lehetne képezni. A tag által a szövetkezetnek véglegesen átadott pénzeszközt a számviteli törvény szerint tőketartalékként kell kimutatni, a tőketartalékból pedig a szövetkezeti törvény már hivatkozott rendelkezése szerint képezhető üzletrész. Ilyen módon az üzletrésztőke növelésére vonatkozó 7/1995. számú közgyűlési határozat is megfelel a jogszabályoknak. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég- és az adatváltozások bejegyzésének elrendelését.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv (Szvt.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet alapítását a tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása, és a megalakulás előtt kötött szerződésnek jóváhagyása is. A szövetkezet közgyűlésére nézve az Szvt. 20-25. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. A 20. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása. Az Szvt. 55. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint
a) üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - üzletrészt juttathat, illetve
b) üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőke-növelés esetén - az alapszabály rendelkezései szerint - üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész. Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész). Az idézett jogszabályi rendelkezések szerint tehát az üzletrészt a közgyűlés - és nem az alakuló közgyűlés - döntése szerint képzett - tehát már ténylegesen meglévő - üzletrésztőkéből a szövetkezet juttathatja a tagnak. Mindezen rendelkezésekből azt kell leszűrni, hogy üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására csakis a már létező, működő szövetkezeteknél kerülhet sor, az ilyen szövetkezetek sem képezhetnek azonban üzletrészt (üzletrésztőkét) "idegen tőke gyűjtésével", még ha a befizetéseket a tagok teljesítik is. Ilyen "tőkeképzésre" és üzletrész-kibocsátásra a társasági törvény szabályai szerint a korlátolt felelősségű társaságok esetében van mód.
Tévesen hivatkozott a cég a fellebbezésében jogi álláspontja alátámasztására a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv (a továbbiakban: Sztv.) 26. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakra, mely szerint a tőketartalékban kell kimutatni az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközöket. Az Szvt. és Sztv. idézett rendelkezéseinek együttes értelmezéséből szintén azt kell leszűrni, hogy szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem képezhető, továbbá hogy annak közvetlen forrása sem lehet tagi befizetés, ugyanis a tőketartalék, eredménytartalék nem azonos az üzletrésztőkével, ez utóbbi feltételezi az előbbi vagyoni eszközök meglétét.
Az 1998. június 16-ig hatályban volt és a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek benyújtásának időpontjára figyelemmel a jelen ügyben is irányadó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a cégbíróság a bejegyzési kérelmekkel kapcsolatban azt vizsgálta, hogy a kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak. A 15. § (2) bekezdése szerint ha a cégbíróság a kérelem alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét észlelte, a bejegyzést kérőt elutasítás terhével érvényes okirat benyújtására hívta fel. Az idézett rendelkezésből az következik, hogy a céget életrehívó létesítő okirat tekintetében a részleges érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatóak. Az okirat valamely rendelkezésének érvénytelensége, semmissége a bejegyzési kérelem teljes terjedelmű elutasítását vonja maga után. Kétségtelen, hogy a Ctvr. 17. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a kérelemnek részben helyt adó (a kérelmet részben elutasító) végzés meghozatalát. Erre azonban elsősorban a már bejegyzett cégek esetében és akkor van mód és lehetőség, ha a kérelem alapjául több olyan okirat szolgál, amelyek egymással nem képeznek érvényességi láncolatot, azaz önállóan elbírálhatóak.
Az adott ügyben a szövetkezet alapítására vonatkozó okiratok, valamint a 7/1995. számú közgyűlési határozat - az Szvt. 55. §-árak (1) bekezdésében meghatározott kógens szabálytól eltérően - jogellenes módon rendelkeztek az üzletrészről, üzletrésztőke képzéséről. Helytállóan hívta fel ezért az elsőfokú bíróság a szövetkezetet több ízben az érvénytelenség kiküszöbölésére, s annak elmulasztása miatt szintén megalapozottan utasította el a szövetkezet bejegyzése iránti kérelmet, melyből következően ugyancsak helytálló a nem létező (be nem jegyzett) szövetkezet változásbejegyzési kérelmeinek elutasítása is.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság helytálló határozatát a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.140/1998. sz.)